169291. lajstromszámú szabadalom • Elhajtástól és feszítéstől független osztókör
3 169291 4 zéptengelyétől, amikor is ra és rí az osztókör külső és belső sugarát jelentik. Annak érdekében, hogy elérjük, hogy a hatásos virtuális osztósík átnéző szemlélésénél az osztókör semleges rostszáljának síkjában feküdjön, előnyösen 5 az osztókör trapéz alakú, vagy két nem azonos nagyságú derékszögből összeillesztett keresztmetszettel rendelkezik, mikor is a keresztmetszeti felület párhuzamos oldalainak szélességi aránya az osztókör felső és alsó felületén úgy van méretezve, 10 hogy a semleges rostszál síkjának „e" távolsága az osztókörnek az osztást hordozó felületétől n-1 • b-vel egyenlő, amikor n az osztókör-alapn 15 anyag törésértéke és b az osztókör vastagsága. Az osztókörnek egy különösen előnyös kiviteli alakjánál az osztókör derékszög keresztmetszetű és az n törésérték megközelítőleg kettő. Az üvegből készült osztókör ezen elhajlás- és :2 0 feszítésre nem érzékeny kivitele által az elhajlási hatások mellett mindenek előtt az osztókör-keresztmetszet keresztirányú eltolódási és elfordulási effektusai az elliptikus alakváltozásnál az osztáshibabefolyás tekintetében messzemenően kompén- 25 zálhatók. Ezáltal első esetben sikerül egy, a műszaki alkalmazási feltételek mellett minden méréstechnikai alapelvet kielégítő, maximális pontosságú osztókört létrehozni. További előny tapasztalható az osztókörnek mé- 30 rőkészülékben történő alkalmazásánál. A nagy ráfordítást igénylő, a megfeszüléseket csak tökéletlenül kiküszöbölő osztókörfoglalatok és osztókörrögzítések feleslegessé válnak. A találmányt egy előnyös kiviteli példán, a 35 csatolt rajzmellékletekben részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra sematikusan ábrázolja az alakváltozási arányokat egy osztókörön, a 40 2. ábra egy üvegből készült osztpkört mutat ránézetben, a 3. ábra egy üvegből készült osztókör metszetében mutat be derékszögű keresztmetszettel, a 4. ábra egy üvegből készült osztókör trapéz 45 alakú keresztmetszettel, az 5. ábra egy üvegből készült osztókör több derékszögből összeillesztett keresztmetszettel. Az 1. ábra segítségével mutatjuk be az egy osz- 50 tókor elliptikus elváltozásánál, a fellépő F és — F erők folytán bekövetkező arányokat. Az egyszerűség kedvéért ebben az ábrában csak az osztókör semleges N rostszálját ábrázoltuk, amely az F és - F erők hatására elliptikus alakot vesz fel. így 55 az alakváltozásnál az osztás Pj pontjai is eltolódnak a nem deformált osztókörön a Vj eltolódási összeggel a deformált osztókörön levő Pj' pontok helyébe. Az osztókör keresztmetszetei az alakváltozáskor 60 Vx tangenciális eltolódást, V y radiális eltolódást szenvednek, ugyanakkor a keresztmetszet még tf/j szöggel el is fordul. Az említett másodlagos osztás hibákat a Vx tangenciális eltolódások és a kereszt metszeteknek a i^j szöggel való elfordulása idézi 65 elő. Mindkét effektus az 1 osztókör 2 osztására gyakorolt hatását illetőleg felerősödhet vagy gyengülhet, attól függően, hogy hogy választjuk meg a 2 osztás rT távolságát az 1 osztókör középtengelyétől. Ahogy az az 1. ábrából a továbbiakban kitűnik, r8 + ff vannak Pt pontok, amelyek rt «l,52* távolságban vannak, amelyekben mindkét effektus kompenzálódik. A képletben ra és rj az osztókör jr külső és belső sugara (2. ábra). Ez $<*> — esetében 43 5 következik be és szimmetriaokokból, a^*«—<n,—ír 7 4 4 és —n összefüggés eseteiben is. így tehát a 2 4 osztás Pt pontnál elhelyezkedő osztóvonala a nem deformált és az elliptikusan deformált 1 osztókörön is hibamentes marad. Az 1 osztókör középra + r i tengelyétől rt » 1,52 • távolságban elhelyezett 2 osztás az elliptikus alakváltozásoktól teljesen független marad. A 2. ábra egy üvegből készült, körgyűrű alakú 1 osztókört mutat, a semleges N rostszálon kívül, rT távolságban elhelyezkedő 2 osztással. A 2. ábra szerinti metszetes ábrázolás a 2 osztást mutatja a derékszögű keresztmetszettel, amelyben a semleges ra +r i N rostszál rm = távolságban van az osztókör középtengelyétől. A geometriai arányok folytán az a sík, amely* b ben a semleges N rostszál fekszik, —nél van, 2 amikor is b az 1 osztókör vastagságát jelzi. A 2 osztás a találmány értelmében a semleges N rostszál síkján kívül helyezkedik el, az 1 osztókör felületén. Ha a 2 osztást alulról, az osztókörön át szemléljük, úgy a 2 osztás síkjának virtuális eltolódása következik be. A szemlélt virtuális osztósík az 1 osztókörön belül fekszik. Annak érdekében, hogy az osztásnak az 1 osztókörnek annak síkjából való elhajlása által gyakorolt hatást el lehessen kerülni, szemléléskor a virtuális osztósíknak a semleges N rostszál síkjában kell feküdni. A virtuális osztósík helyzetének kiszámítására az alábbi összefüggés szolgál: n-1 e = • b 1 ahol n az osztókör anyagának törésértéke, b az 1 osztókör vastagsága és e a 2 osztásnak a semleges N rostszál síkjától való távolsága. Egy derékszögű osztókör-keresztmetszetre vonatkozólag ez a feltétel akkor van teljesítve, ha n = 2. Ebben az esetben b e =—, amennyiben az osztókor anyagának n törés-2
