169289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálerősítésű, rétegelt csövek előállítására

5 169289 6 a) a műgyanta áram finoman elosztott állapotban való bevezetése a lazán szórt állapotú szervetlen töltőanyagcsemcsék közé, b) a szervetlen töltőanyag szemcséinek műgyantával való együttes felszórása a belső réteg felszí- 5 nére, c) a homokszemcsék és a műgyanta hatékony tömörítése a belső réteg felszínére feltekercselt szövött vagy szövetlen szerves vagy szervetlen szál-i anyaggal, és 10 d) a homokszemcsék és a gyanta 20 C° feletti hőfokon való kölcsönös kapcsolatba hozása. Az azonban még nincs kiderítve, hogy a porlasztott hőrekeményedő műgyanta a szervetlen töltő- 15 anyagszemcsék bevonataként működik-e, vagy csak megjavítja a töltőanyagszemcsék összetapadását, úgy, hogy a gyantacseppek alkotják azokat a magokat, melyekre bevonatként a töltőanyagszemcsék tapadnak fel. Feltételezhetően mindkét folyamat 20 végbemegy a homokszemcsék és gyantacseppek kapcsolatbakerülésekor. Jóllehet már foglalkoztunk a homok szemcseméret megoszlásának kérdésével, ez azonban nem megkötés, mert még kifejezetten durva homokot is 25 használhatunk, de a szemcsézettség fokozatos megoszlása előírt követelmény. A fedőréteg erősítetlen vagy szálerősítésű hőrekeményedő műgyanta réteg, vagy adott esetben hőrelágyuló műanyagréteg is lehet. 30 A találmány szerinti eljárás foganatosítására egy olyan berendezést dolgoztunk ki, melynek egy forgó tüskéje, az erősítő szálanyagot tekercselő elemei vannak, valamint szervetlen töltőanyagból és hőrekeményedő műgyantából kevert közbenső ré- 35 teget felhordó rendszere van, és ez a rendszer a szervetlen töltőanyagszemcséket lazán szórva adagoló és a hőrekeményedő műgyantát finoman elosztva porlasztó és a szervetlen töltőanyag áramába vezető elemekből van összeállítva. 40 A találmány szerinti berendezés műgyanta rendszere egy a hőrekeményedő műgyantát kis cseppekre porlasztó fúvókával ellátott, nyomás alatt tartott tartályból van, szervetlen töltőanyag tar- 45 tálya egy a tüske fölött, adott távolságban elrendezett ürítőnyílással van ellátva és a kiömlő anyagsugarak egy a tüskével szomszédos pontban vannak összevezetve. A találmányt a továbbiakban az eljárás célszerű 50 foganatosítására való berendezés egy példakénti kiviteli alakja rajza segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon a berendezés elvi vázlatát és a találmány szerinti cső metszetének egy részét mutatjuk be. 5

5 A találmány szerinti berendezés 4 tüskéjére hőrekeményedő műgyantával átitatott üvegfonatból 1 tekercselt l belső réteget hordunk fel. Az 1 belső réteg felhordására bármilyen ismert, pl. a jelen 1 leírásnak a technika állásával foglalkozó részében 60 ismertetett eljárás alkalmas. A hőrekeményedő műgyantával átitatott üvegfonatból készített 1 belső réteg felszínére szervetlen töltőanyagszemcséket tartalmazó hőrekemé.nyedő műgyantából egy 3 közbenső réteget vi- 65 szünk fel, ezt pedig egy szövetlen vagy szövött üvegszál anyaggal vonjuk be, majd ezt is hőrekeményedő műgyantával itatjuk át és így kapunk egy erősített 5 fedőréteget. A szövetnél üvegszál anyag helyett szövetlen poliészterszálanyagot is lehet használni. A szövetlen üvegszálréteget hőrekeményedő műgyantából készített fedőréteggel is boríthatjuk. A szervetlen töltőanyagszemcsék 6 tartálya 8 szórónyílással kiképzett 7 csatornával van felszereive, ahol a 8 szórónyílás egy a 3 közbenső réteg kiképzéséhez szükséges adott távolságban és helyzetben van a 4 tüske fölött elrendezve. A találmány szerinti berendezés egy a hőrekeményedő műgyantát tároló 9 tartállyal is el van látva, melynek 10 fúvókáján át a hőrekeményedő műgyantát egy adott, szükséges nyomáson lehet kinyomatni. A 10 fúvóka úgy van irányítva, hogy a 10 fúvókán át kinyomatott hőrekeményedő műgyanta sugara egy a 4 tüskével szomszédos pontnál ütközik bele a kiszórt szervetlen töltőanyagszemcsék 11 anyagáramába. A 10 fúvókát célszerű úgy beállítani, hogy a hőrekeményedő műgyanta sugarával eltérített szervetlen töltőanyagszemcsék az üvegerősítésű 1 belső réteg és a már felvitt szövött vagy szövetlen üvegszál 5 fedőréteg közé csapódjanak le. A 10 fúvóka mindenkori hajlásszögének megfelelően lehet a szervetlen töltőanyagszemcsékkel kevert műgyantasugarat a forgó 4 tüske előírt részére felhordani. Közvetlenül felhordás után a 3 közbenső réteg anyagát szövetlen üvegszál vagy poliészter szál anyaggal vonjuk be. A szövetlen szálréteget egy adott feszítéssel tekercseljük fel, hogy ezáltal a felhordott hőrekeményedő műgyanta és a szervetlen töltőanyagszemcsék keverékét tömörítsük. A találmány egy példakénti foganatosítási módja esetében a szövetlen szálréteget egy 20 cm széles szalag formájában 2 kp-nál nagyobb feszítőerővel tekercseljük fel a 3 közbenső rétegre. A 3 közbenső rétegben elérhető legnagyobb nyomás a műgyanta viszkozitásának, a szervetlen töltőanyag fajtájának és a feltekercselt szövött vagy szövetlen szálasanyag előfeszitésének függvénye. A műgyanta viszkozitásának függvényében a műgyantát különböző nyomásokkal kell a 10 fúvókán átnyomatni. A hőrekeményedő műgyanta viszkozitását oldószer, például vinflbenzoí bekeverésével vagy a fűtési hőmérséklettel lehet szabályozni. A hőmérséklet szabályozásánál azonban meg kell akadályozni azt, hogy a műgyanta a 10 fúvókában túl viszkózus legyen, illetve kikeményedési hőmérsékletre hevítve zselésedjen. Az alkalmazott nyomás értékét 5-200 atm között célszerű tartani, és az adott szakterület szakembere számára a műgyanta viszkozitásának ismeretében egyszerű számítás annak a nyomásnak a meghatározása, melynél a műgyanta részecskék kellő porlasztását már biztosítani lehet. Nyilvánvalóan minél magasabb a műgyanta viszkozitása, annál nagyobb porlasztási nyomás szükséges. A nyomást általában 25-200 atm között tanácsos megválasztani. A nyomás megválasztása 3