169270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfidtartalmú szennyvizek kezelésére
169270 3 4 elnyeletésén alapszanak (gyepvasérc, aktív szén, stb.) utóbbiak pedig folyékony abszorbensekkel (pl. etanolamin származékokkal, fenol- és krezol-homológok nátriumsóival, stb.) történő abszorpción. A különböző eljárások között alapvető különbséget az jelent, hogy a kén milyen formában válik ki, illetve milyen formában értékesül. Eszerint a módszereket három csoportba lehet osztani. 1. Azok a módszerek, melyek a ként kénhidrogén formájában különítik el (pl. trietanolaminos, alkacid M,D és fenolátos eljárás). 2. Azok a módszerek, melyeknél a H2 S elemi kénné alakul (pl. aktívszenes, Thylox-arzénsavas, stb. eljárás). 3. Azok a módszerek, melyekben a H2 S-tS0 2 -dávagy S03 -dá oxidálják pl. a Clauss bauxit, vagy Lurgi vanadium katalizátoros eljárás). Ebből az áttekintésből látható, hogy a szulfidtartalmú bőrgyári vizeknek mind közvetlen mind közvetett kezelésére számos eljárás ismert. Ennek ellenére sem tekinthető a szulfidtartalmú bőrgyári szennyvizek tisztítása megoldottnak. A nagy beruházási és üzemeltetési költségek valamint a tisztítás környezetvédelmi hatékonyságában jelentkező hiányosságok miatt. A találmány elsőrendű célkitűzése az, hogy olyan eljárást szolgáltasson a bőrkikészítés során keletkező szulfidtartalmú szennyvizek kezelésére, mely a szakirodalomban ismertetett megoldásokhoz viszonyítva műszaki haladást jelentő előnyökkel bír. A találmány szerinti szulfidmentesítés és regeneráció elvi alapja az, hogy a bőrkikészítés során keletkező szulfidtartalmú szennyvizeket (tömény szulfidos flottát, szulfidos öblítővizet, gépi megmunkálás, husolás- hasítás vizét) előszűrés után vagy anélkül egyesítjük és homogenizáljuk és az így nyert víz nagyobbik részéből, célszerűen kétharmadából savanyítás után deszorbeáltatható mintegy 10. . .20 tf% Co2 -t tartalmazó kénhidrogént a homogenizált szennyvíz kisebb, célszerűen egyharmad részében nyeletjük el. A deszorpció közben kiváló és koaguláló fehérjéket és ezekhez adszorpcióval kötött zsírokat mechanikai módszerrel (centrifugálás, szűrés) választjuk le és így, a szulfid-tartalom mellett határérték alá csökken a víz széntetrakloridos (zsír) extrakt lebegő és ülepedő anyagtartalma is. Így a tisztított víz pH korrekció után veszély nélkül ereszthető a csatornahálózatba vagy biológiai utótisztítóba. Ez a pH-korrekció a Na2 C0 3 tartalommal rendelkező áztatólevek azonos időbeni leeresztésével biztosítható. A szennyvíz egy részének szulfidmentesítése közben deszorbeált gázoknak a homogenizálás után nyert szulfidtartalmú szennyvíz másik részében történő elnyeletése közben a lúgos izoelektromos ponttal rendelkező fehérjék koagulálnak, ezeket a kb. háromszoros szulfidkoncentrácíójú abszorbens folyadéknak a szőrtelenítési folyamatba visszatáplálása előtt ismert módon mechanikai úton választunk el és ezzel biztosítjuk, hogy a szőrtelenítő lé visszaforgatásánál a diffúziós gátlás növekedése ne jelentsen problémát. A szulfidtartalmú bőrgyári szennyvizek méregtelenítését és egyben a szulfid regenerációját a szennyvíz egy részének abszorbensként történő felhasználásával ideálisan oldja meg a találmány sze-5 rinti eljárás, mivel -jelentősen, mintegy 30%-al, csökken a szulfid deszorpció és 100%-al a szulfidabszorpció vegyszerigénye, 10 - a szőrtelenítés során használt szulfid mintegy 85.. .90%-a újra használható és csak mintegy 10. . .15%-os veszteséget (oxidálódott szulfidot) kell pótolni vegyszeradagolással, — az abszorpcióhoz használt szulfidos szőrte-15 lenítő lé nagy abszorpciós kapacitása miatt a deszorbeált gáz kénhidrogéntartalma egyszerű módon kvantitatív megköthető anélkül, hogy az abszorpcióhoz külön vegyszerfelhasználásra lenne szükség. 20 Ez a találmány a bőrkikészítésre jellemző nagy vízfogyasztás tekintetében is rendkívül előnyös, mivel a szőrtelenítés vízigényét mintegy 30. . .50%-al csökkenti. Kedvező körülmény továbbá az is, hogy az abszorbensként használt szulfidos lé recirkulál-25 tatásával csökkenthető a technológiai folyamatban felhasznált, majd a szennyvízbe kerülő szervetlen vízoldható só mennyisége is. A találmány szerinti eljárás egyik lehetséges foganatosítására a következő példát adjuk. 30 Példa. A bőrkikészítési technológiában, bőrgyártásban a 35 szőrlazításnál, illetve roncsolásnál, majd az ezt követő öblítéseknél és gépi megmunkálásoknál (husolás, hasítás) keletkező 200. . .5000 mg per liter szulfidtartalmú szennyvizeket célszerűen durva előszűrés (szőrelválasztás) után keletkezésük arányában 40 összekeveréssel homogenizáljuk, majd az így nyert 1000. . .2500 mg per liter S2 ~-t tartalmazó szennyvíz 50. . .75%-át, célszerűen kétharmadát egy deszorberbe, 50. . .25%-át, célszerűen egyharmadát pedig egy abszorberbe vezetjük. A szulfidszennye-45 zés kénhidrogén formájában történő deszorbeálása végett ismert módon ásványi savat, célszerűen sósavat adagolunk a deszorberbe vezetett szennyvízhez, hogy pH-értéke 2 és 8 közé, célszerűen 4. . ,5-re csökkenjen és szakaszos vagy ellenáramú 50 folyamatos berendezésben gázzal vagy gázkeverékkel, célszerűen oxigénmentes levegővel biztosítjuk a H2 S deszorbcióját. A deszorberből távozó H 2 S-t tartalmú gázt ezután egy szakaszos vagy ellenáramú folyamatos berendezésbe vezetjük, ahol annak H2 S-55 ' -tartalmát a szőrtelenítésnél keletkező szulfid-tartalmú szennyvizek keverékével abszorbeáltatjuk, majd az így nyert kénhidrogénmentes gázt a deszorpcióhoz visszavezetjük, ahonnan az egyébként ismert egyensúlyi viszonyoknak megfelelő koncent-60 rációjú HjS—tartalmú gáz kerül ismét az abszorberbe. Ennek eredményeként a deszorberben megtörténik a szulfidmentesítés, az abszorberben pedig a bőrkikészítési technológiában használt szőrtelenítő levek szulfidkoncentrációjához közeli 65 2000. . .5000 mg per literes értéket érünk el. Az 2
