169260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ezüstöt tartalmazó katalizátor elektokémiai előállítására
3 169260 4 róddal összehasonlítva mérjük. A látszólagos áramsűrűség 0,1-0,5 amp/cm-2 , előnyösen 0,2-0,3 amp/cm2 közötti érték. Az elektrolizáló cella anódja grafit, platina, ródium, titán és általában olyan jó vezető lehet, amelyet az alkalikus anyagok nem támadnak meg, míg a katód ezüst, rozsdamentes acél, grafit és általában az anód anyagaival azonos anyagból készülhet. Az ezüst elektrolitikus leválasztása alatt a sóoldatot előnyösen élénk keverés alatt tartjuk. A kapott poralakú ezüstöt mosás után közvetlenül felhasználhatjuk, de előnyös egy kerámiai anyagra felvive használni az etilénoxid katalitikus előállításánál. Az ábrákon a találmány szerinti eljárás kivitelét ábrázoltuk anélkül, hogy a találmány kizárólag ezekre korlátozódnék. Az 1. ábra a találmány szerinti ezüst leválasztás elektrolizáló celláját mutatja, A 2. ábra az ezüst előállítás ipari méretű egységének sémáját ábrázolja, A 3. és 4. ábrák a 2. ábra szerinti ipari berendezés részmetszetét, illetőleg felülnézetét mutatják. Az 5. ábra a 3. és 4. ábra szerinti cella áramellátását ábrázolja. Az 1. ábrán az 1. hivatkozás jelzi az elektrolitét cirkuláltató szivattyút, 2 az anód például grafitból, 3 a katód például ezüst háló, 4 a tényleges cella, ahol az elektrolízist végezzük, amelynek fenekén ezüst háló van, 5 az elektrolit a 11 tárolótartályban, 6 a voltmérő a celára adott közvetlen feszültség mérésére, 7 a cella megfordítás idő szabályozója, 8 a közvetlen áramgenerátor, 9 a cellára adott áramot mérő amperométer, 10 a pulzáló elektroleválasztás időszabályozója. A cella működése a következő: az előre elkészített elektrolitét (nincs ábrázolva) a 11 tartályba vezetjük és az 1 szivattyúval nyomatjuk a cellába, annak felső részén bevezetve. Az elektrolitét időnként megújítjuk, ha ezüst tartalma az előre meghatározott érték alá csökken. A cellát árammal a 8 generátor látja el a 10 időszabályozón át, amelynek az a feladata, hogy a cellához áramimpulzusokat közvetítsen és időszakonként megfordítja az áram irányát a 7 szabályozóval. Az elektromos árammal leválasztott ezüst a 3 elektródról közvetlenül a 11 tartályba hull le a cella nyitott fenekén keresztül. A 2. ábrán a 101 hivatkozás egy folyamatos centrifugát jelent, 102 az elektrolizáló cella a 108 keverővel és a 106 szivattyúval ellátva, 103 és 104 az ezüst sóoldat közbülső tartályai, amelyek a 107 és 105 szivattyúval vannak felszerelve és a 105 csonkról távolítjuk el a leválasztott ezüstöt. A munkamenet a következő: a 102 elektrolizáló cellában, amelynek részletes leírását az ezután következő 3 és 4 ábrák magyarázatánál írjuk le, az elektrolitikus ezüstöt leválasztjuk és szuszpenzióként a 106 szivattyúval a 101 centrifugába vezetjük a 105 vezetéken keresztül. A 106 szivattyúnak is az a feladata, hogy az elektrolitét megfelelő mértékben recirkulá^a, a 103 és 104 tartályokból az elektrolitét a 102 cellába a 107 szivattyú táplálja be. 5 A 103 és 104 tartályok felváltva dolgoznak, tudniillik az egyikben készítjük az elektrolitét, amíg az elektrolitét tartalmazó másik tartályból tápláljuk a cellát. Természetesen ezek a tartályok is el vannak 10 látva keverővel, amelyeket nem ábrázoltunk. Az elektrolizáló cella részleteit a 3 és 4 ábrákban írtuk le, ahol 109 az anód, például perforált grafitból, 110 a katód, például ezüst háló, 111 az egyenárambevezetés helye, a 112 csap, ami a 105 15 centrifugához enged kivezetést, 113 a centrifugához vezető recirkuláltató vezeték, 114 a cellához vezető, recirkuláltató vezeték, 115 a friss oldat bevezetése. A 4. ábrából kitűnően az anód-katód páros egy-20 mással sorba vannak kötve csoportosan, a rajzon egy csoport 5 párat foglal magában példaként. Az ipari méretű cella elektromos sémáját diagrammatikusan ábrázoltuk az 5. ábrán. A 3. és 4. ábrákból kitűnően a 30 elektródot 5 25 páronként sorba kötött egymástól független kis csoportban látjuk el árammal. A betáplálás egyenárammal történik (amelynek impulzusai 5-15 másodpercesek). A 123 amperostatikus generátorral, a 121 és —121 d kommutá-30 ciós egységekkel, amely egy-egy kis csoportot táplál a 122a-122f-ig terjedő 5 pár elemet egyenként egymás után. Összefoglalva a kezdetnél a 121 a kommutáló csak a 122 a kis csoportot táplálja az impulzus 35 időtartama alatt, ezután a kis csoport árambevezetése leáll és egy másik 122 kis csoport táplálása kezdődik meg a 121b kommutációs egységen át egyidejűleg és ez így folytatódik az utolsó kis csoportig. 40 A betáplálás ciklusa így indul ismét, ahogyan azt a 120 logikai ellenőrző egységgel programozzuk, amely a 116 négyzetes hullámgenerátort a 117 frekvencia elosztót, a 118 binér-kódolású, számláló egységet és a 119 binér-decimál egységet 15 foglalja magában. Az egyenáram bevezetést a kis egységekben -122a-122f-ig terjedően megfordítjuk a 124 fordító egységgel, amely közvetlenül működteti a 123 amperosztatikus egységet. 50 A következőkben a találmány szerinti eljárást példákkal világítjuk meg, anélkül, hogy csupán ezekre korlátozódnék. 55 1. példa 100 g ezüstnitrátot 750 g bóraxot (Na 2B 4 0 7 • •10H2 O) 400 g NaOH-ot és 10 g előre duzzasztott karboximetilcellulózt oldottunk fel desz>0 tillált vízben 100 liter összes térfogatig és 600 cm3 ammóniumhidroxid oldatot adagoltunk a fenti oldatba. Az így elkészített oldat az ezüstöt ammóniakomplexben tartalmazta és ezt használtuk elektro-65 Útként az 1. ábrán látható elektrolizáló cellában, 2
