169248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására
11 169248 12 len beállítását biztosítjuk. Ilyen módon szabályozható a fűtőáram is, mely keresztülhalad az olvasztott üvegen, mely a 28 nyíláson áramlik keresztül és így szabályozzuk az üveg viszkozitását és biztosítható, hogy az üveg olyan viszkozitású legyen, 5 melynél létrejön a 27 gátnak az üveg általi nedvesítése és ugyanakkor az előrehaladó viszkózus folyadék súrlódása által csak a szükséges erő keletkezik. Ilyen körülmények között az üveg kellő mennyiségben tud áthaladni a tűzálló anyagból készült 27 10 gát alatt, tekintve, hogy az üveg kellően alacsony viszkozitású. Az olvasztott fémfürdő hőmérséklete a fürdő belépő végénél és a fürdőre juttatott 21 olvasztott 15 üveg hőmérséklete rendes körülmények között 1000 és 1050 C° között van és az olvasztott üveg 26 tömege is ezen a hőmérsékleti értéken van. A 40 autotranszformátor beállításával szabályozzuk a 38 vezetéken keresztül bejuttatott áram erősségét 20 és ilyen módon szabályozzuk az olvasztott üveg 26 tömegének hőmérsékletét a szájnyílás alatt, függetlenül az előre áramló, a 27 gát alatt a 28 nyíláson keresztül áramló üveg hőmérsékletétől. Ilyen módon a szájnyílás alatt az üveg olyan viszkozi- 25 tású, hogy az tapad a 36 elektródhoz és így ez az elektród nemcsak hogy szabályozza a 26 üvegtömeg hőmérsékletét, mely alacsonyabb hőmérsékletű, mint a 28 nyíláson keresztül áramló üveg hőmérséklete, de ugyanakkor a 26 üvegtömegnek a 30 visszanedvesítési szakaszban a megfelelő szélességét is fenntartja és elősegíti az olvasztott üveg áramlását ebből a szakaszból az üvegtömeg szélrészei irányában, ahol is az áramlás a szélességet határoló 42 téglák irányában történik. 35 A 47 és 51 autotranszformátorok egymástól független kapcsolása lehetővé teszi, hogy a 26 olvasztott üvegtömeg szélső szakaszaiban felhasznált hőnek megfelelően az áram függetlenül szabályoz- 40 ható legyen a 43 elektród szakaszában. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy az olvasztott üvegtömeg 53 szélek menti áramlását a 26 olvasztott üvegtömegből szabályozzuk a 27 gátként alkalmazott rúd végei körül az üvegszalag szélrészei iránya- 45 ban, amikor is olyan vastagabb 54 szélső szakaszok jönnek létre, melyek megakadályozzák, hogy a húzott üvegszalag keskenyedjen. A húzóerőt a 6 görgők alkalmazásával létesítjük az olvasztott fémfürdő 15 felületén haladó 7 üvegszalagon, amikor 50 is az üveg keresztüláramlik a 28 nyíláson. A találmány szerinti eljárássd kapcsolatban elvégzett kísérleti berendezés esetében 5 mm vastagságú üvegszalagot 110 m/óra sebességgel mozgat- 55 tunk, az olvasztott üveget hetenkénti 70 tonnás mennyiségben juttattuk a fémfürdőre. Az alkalmazott 27 gát 350 mm széles, a fürdő keresztirányát tekintve és 25 mm hosszú az üveg áramlási irányában és ez a rúd 9 mm magasságban volt el- 60 helyezve az olvasztott fémfürdő alacsonyabb 15 felszíne felett. Az 5 mm vastagságú üvegszalag felhasználható középső szakasza 300 mm széles volt. Ennek az eredménynek az elérése érdekében a 32 vezetéken az elektródként kialakított 27 gáthoz 65 22 Volt, 450 Amper lOkilowattos áramot vezettünk és a 38 vezetéken keresztül a visszanedvesítő elektródnál 30 Volt, 200 Amper ókilowattos áramot alkalmaztunk. A 43 elektródhoz 27 V, 48 A és 1,5 kW-os áramot juttattunk. A 28 nyíláson keresztülhaladó áram, mely áthatol az olvasztott üvegen a 27 gát alatt, növeli az üveg hőmérsékletét, amikor az átáramlik az említett nyílás alatt éspedig 1250 G° - 1300 C°-ra és ilyen módon az üveg viszkozitása ebben a szakaszban 103 poise. A kialakult 7 üvegszalagon annak lehűlése során az olvasztott fémfürdőn való haladáskor keletkező húzóerő húzza a 7 üvegszalagot a 28 nyíláson keresztüláramló igen alacsony viszkozitású üvegből. Az üvegszalag szélességének^fenntartását az alacsonyabb hőmérsékletű 53 szélek menti áramlások fenntartásával biztosítjuk, amikor is az üvegszalag vastagabb 54 szélső szakaszai alakulnak ki és ezek biztosítják az oldalirányú szétfolyás korlátozását és megakadályozzák az üvegszalag hasznos szélességének keskenyedését. Az üvegszalag alsó felülete az olvasztott fémfürdő felületével való érintkezés során alakul ki, amikor is a gáttól távolodva húzzuk az üveget és ennek során a viszkózus folyadék súrlódása által kifejtett erő ellenhatásként jelentkezik a húzóerőre és ezeknek az erőknek az eredőjeként egy korlátozott előre irányuló áramlás jön létre, nevezetesen az olvasztott ón felhajtó erejének kihasználásával, mely azon a szakaszon hat az üvegre, ahol a fémfürdő felszínének magassága változik. Az olvasztott fémfürdő felső felületén a 27 gát nedvesítése következtében az üvegszalag felső felületén kialakuló felületi feszültség is hozzájárul az üvegszalag megfelelő kialakításához. Ezek a felületi feszültségi erők nagy szerepet játszanak az üvegszalag felső felületének kialakításában, ami az 56 határfelületen jön létre, amint azt az 1. ábra mutatja azon a ponton, ahol az olvasztott 'üveg a 27 gátnak az áramlás irányába eső felületét nedvesíti. A hidegebb, az 53 szélek menti áramlásában előrehaladó üvegszalag viszkozitása kb. 104,s poise és ennek következtében vastagabb 54 szélső szakaszok alakulnak ki, melyek nagyobb viszkozitásúak mint az üvegszalag 55 középső szakasaa, melyet 5 mm vastagságúra húztunk. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a 7 üvegszalagnak az olvasztott fémfürdőről való kiemelési sebessége, továbbá az üvegszalag szélességi méretének biztosítása igen jelentős szerepet játszanak abban, hogy meghatározhassuk az üvegszalag 55 középső szakaszának a vastagságát. A 27 gátnak az üvegfürdő felülete feletti elhelyezési magassága és ennek következtében a 28 nyílás magassága és alakja is fontos szerepet játszik. Egyéb tényezők, amelyek szerepet játszanak egy meghatározott vas-6
