169247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

21 169247 22 A találmány szerinti eljárással az úsztatott üveg­gyártás alkalmazásával előállított néhány mintázott üvegterméket a 16-20. ábrákon szemléltetünk. A szemléltetett példák mindegyikénél a gyártás egy kísérleti célra beállított berendezésen történt. A 5 gyártás során 7 mm vastag és 33 cm szélességű üveget állítottunk elő és mozgattunk 45 m/óra se­bességgel az olvasztott fémfürdőn. Az alkalmazott, megfelelő alakra kiképzett 31 rúdelektród 30 cm széles az üvegszalagra kereszt- 10 irányban, maximális hosszúsága pedig 50 mm az üvegszalag haladási irányában. A 31 rúdelektród rögzítésének körzetében a hőmérséklet kb. 750 C°, az olvasztott fémfürdő feletti térben kialakított nyomás alatt állótérben a védőatmoszféra 10% hid- 15 rogént és 90% nitrogént tartalmaz. A 16-20. ábrákon szemléitett példák mindegyi­kében az alkalmazott 37 olvasztott test összetétele 2,5% réz és 97,5% ólom, a példák esetében a kétutasan egyenirányítóit váltakozó áramlökések 20 periódusa 0,1 sec, a lökések magassága pedig 54 V. A 16. ábrán szemléltetett megoldásnál a 32 üvegszalagot a 191 nyíl irányában mozgatjuk a 3. ábrán feltüntetett 31 rúdelektród alatt, melynek alsó fele egy sorozat egymással érintkező hatszög- 25 ként van kiképezve. Az alkalmazott kapcsolási áramkört 190 számmal jelöljük és az egyenlő távol­ságú időperiódusokból áll. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolási áramkört úgy állítjuk be, hogy a_b és c időközök egyformák. 30 Az alkalmazott áram minden egyes, időköze 0,1 sec. és az egymást követő ON periódusok idő­köze 4 sec. Ez az idő felel meg tehát a szalag megfelelő szakaszának, ami lehetővé teszi, hogy egy mintázati elem elhaladjon a 31 elektródrúd 35 alatt. Ennek megfelelően akkor vezetünk áramot a 31 rúdelektródba, amikor az előző 192 mintázati elem csúcsa kilép a rúdelektród alól. Az alkalmazott eljárással egy állandóan ismét­lődő összefüggő mintázatot kapunk, melynél a 37 40 olvasztott test alakja és a 31 rúdelektród alsó felülete felismerhető. A mintázó hatást a 193 kezeletlen tiszta felületek fokozzák, melyek 80%-os fényáteresztő szakaszokat alkotnak, melyek­hez 194 színes mintázatú szakaszok csatlakoznak, 45 ahol a látható fényáteresztő képesség 65%. A min­tázattal kialakított üvegen fényvisszaverő szakaszok ismerhetők fel, nevezetesen sárga és kék színezésű szakaszok. A 16. ábrán világosan megállapítható, hogy hogyan keletkeznek az egyes mintázati ele- 50 mek a 37 olvasztott test kialakításának megfele­lően. A 17. ábra azt szemlélteti, hogy milyen hatást érünk el, amennyiben az egyes időszakaszokat a 0,1 sec.-es időközök között 2 sec.-ra csökkentjük. 55 A 190 kapcsolófeszültség-hullámot a rajz szemlél­teti. A mintázati elemek szabályosan átfedik egymást és a kapott komplex mintázat 193 világos szaka­szokból áll, melyeken az üveg kezeletlen, továbbá 60 színes 194 szakaszokból, valamint 195 bronzszínű szakaszokból, melyekben a látható fényáteresztő képesség 55%. A kezelt felületet visszavert fényben vizsgálva is megállapítható a jelentősen komplex mintázat. 6S Az egyes mintázati elemek között az időközö­ket növelhetjük, amint azt a 18. ábra szemlélteti és ebben az esetben az egyes mintázati elemek az üvegszalag mozgási irányát tekintve egymástól meg­határozott távolságban vannak. A 19. és 20. ábra olyan mintázatot szemléltet, melyet a 4. ábra szerinti rúdelektród alkalmazásával állítunk elő. A 19. ábra egyszerű, egymással össze­függő mintázatot mutat, melynél az üveg 193 tiszta felületekkel rendelkezik, ahol a fényáteresz­tés 80%-os, ezeket a szakaszokat szürke színezésű 194 szakaszok fogják közre, melyeknél a fényát­eresztés 65%-os. A 20. ábra egy sokkal komplexebb mintázatot szemléltet, melynél az egyes mintázati elemek át­fedik egymást. Ilyen mintázatot akkor kapunk, ha az egyes áramlökések időközét megfelezzük, ilyen­kor 195 bronzszínű szakaszokat is kapunk, melyek­nek fényáteresztő képessége 55%. A 21. ábra a találmány szerinti eljárásnak azt az alkalmazási módját szemlélteti, melynél a 3. ábra szerinti rúdelektródot használunk, az alkalmazott kapcsolóáram időperiódusai egymással azonosak és az egyes egymást követő periódusok között a_b_ és JJ, időközök egymástól eltérőek. A 190 kapcsoló­feszültség-hullám alkalmazásával olyan mintázathoz jutunk, melynél két egymást átfedő mintázati elem van, mely mintázati elemeket tiszta mintázatlan üvegszakasz követ, majd ezután ismét két további, egymást átfedő mintázott szakasz következik. A mintázati elemek átfedése következtében 194 és 195 szakaszokat kapunk, melyekben a fényát­eresztő tulajdonság eltérő ugyanolyan módon, mint a 17. ábra szerinti megoldásnál. A 22. ábra az üvegben olyan 31 rúdelektród alkalmazásával létesített mintázatot szemléltet, mely rúdelektród alsó felülete a 6. ábrának meg­felelően van kialakítva. A 23. ábra olyan össze­függő mintázati elemekből álló üveget mutat, me­lyet a 9. ábrán szemléltetett rúdelektród alkalma­zásával állítunk elő. A 193 világos szakaszok ennél a mintázatnál a televízió képernyőhöz hasonló mó­don vannak kiképezve. A 24. ábrán szemléltetett kialakításnál két 31 rúdelektródot használunk, melyek mindegyike az üvegszalag szélességére keresztirányban helyezkedik el és amelyek az üveg haladási irányában megfelelő távolságban vannak. Az alkalmazott rögzítőszervek alsó felülete a 3., illetve 4. ábrának megfelelően van kialakítva. A rögzítőszervként alkalmazott 31 rúdelektró­dok mindegyike az elektromos vezetőtulajdonságú 35 gerendáról nyúlik lefelé és a gerendák mind­egyike külön-külön van a villamos áramforráshoz kapcsolva. Áram mindkét 35 gerendához egyide­jűleg vezethető, melynek során a szemléltetett min­tázathoz jutunk különböző mintázati elemekkel, és az egyes gerendák áramellátásának egymástól füg­getlenül biztosítása lehetővé teszi a mintázati ele­mek kombinációját, melyek vagy átfedik egymást, egymással érintkeznek, vagy előre meghatározott távolságban helyezkednek el egymástól. A két 31 rúdelektród alkalmazásának egy másik lehetőségét a 25. ábra szemlélteti. Ebben az eset­ben a rúdelektródok rövidek, alsó felületük a 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom