169236. lajstromszámú szabadalom • Villamos hajtás
19 169236 20 impulzusformáló hatására, kikapcsolása pedig a „saját" induktív 68 érzékelő jelének hátoldalánál, a 85 impulzusformáló hatására. A javasolt villamos hajtásnak más kiviteli változatai is lehetségesek. A saját villamos motor forgórészének helyzetére vonatkozó jel például lehet egy a villamos motor tengelyére szerelt tachogenerátojr jele is, és egyutas átkapcsolok alkalmazása esetén megadott jelként például az az ellen elektromotoros erő szolgálhat, amely a villamos motor tekercselésrészeiben egy üresjárási félperiódus alatt indukálódik. Minőségileg az ilyen villamos hajtás üzemi viszonyainak javulása a következőkre vezethető vissza. Mint a fentiekben már említettük, a gyűrűkapcsolású villamos hajtásnál a villamos motorok tekercselésrészei bekapcsolásának sietési 0 szögét mindig olyan értékre választhatjuk, amelynél az egyes villamos motorok 66 és 69 tekercselésrészeinek (11. ábra) átkapcsolása azonos terhelőnyomatékoknál semleges zónában és egyidejűleg (a 12. ábrán szaggatott vonallal berajzolva) következne be. Ha mármost az első villamos motor terhelése nő és a másodiké csökken, a helyzetadók azonos állásai mellett a villamos motorok forgórészei között fáziseltolás jöhet létre. Eközben csak a 66 és 69 tekercselésrészek bekapcsolásának időpontja változik meg, mert a kikapcsolás ugyanúgy mint eddig, a saját forgórészhelyzetadó jeleinek megfelelően történik. Ennek következtében a jobban terhelt motornál a 66 tekercselésrész bekapcsolási szöge (066 értékkel) és az áramfelvétel I 66 nagyobb lesz, és a kevésbé terhelt villamos motornál a 69 tekercselésrész bekapcsolási szöge (069 értékkel) és az I69 áramfelvétel (a 12. ábrán kihúzott vonal) kisebb lesz. Ez javítja a villamos hajtás energetikai jellemzőit és merevebbé teszi mechanikai jelleggörbéjét. A villamos hajtásnak ez a kivitele természetesen csak olyan áramirányítós motorok esetében valósítható meg, amelyeket egyutas kapcsolású átkapcsolok vezérelnek. Ez arra vezethető vissza, hogy a jobban terhelt villamos motornál a bekapcsolási szög nő, miáltal kétutas átkapcsolok esetén a terhelőnyomatékok bizonyos elhangolódásértékeinél a tápáramforrás a szinkrongép egy tekercselésrészéhez tartozó kapcsolókon át teljes rövidzárlatba kerülhet. A villamos hajtásnak a fentiekben leírt és a 13., 17. és 21. ábrán bemutatott kapcsolásai ebben az értelembe véve univerzálisak és bármilyen áramirányítós motoroknál alkalmazhatók. Az ilyen villamos hajtás különlegessége abban van, hogy a villamos motorokhoz kapcsolt 96, 97, 131, 132, 133, 169, 170 fordulatszámszabályozókkal, valamint az egyes s/.inkrongéppárok forgórészhelyzetadóinak jelei közötti fáziseltérés abszolutértékét és előjelét meghatározó 104, 134, 135, 171 egységekkel van ellátva. Az alkalmazott áramirányítós motor teljesítményétől és konstrukciójától függően háromféle típusú fordulatszám szabályozó alkalmazható: a) tápfeszültségszabályozó (például 96), b) a szinkrongép gerjesztőtekercsének áramkörébe beiktatott áramszabályozó (például 131), c) a forgórészhelyzetadó vezérlő áramkörébe be*5 iktatott feszültségszabályozó (például 169), amely kimenőjelei fázisának eltolására alkalmas kivitelű. Az a villamos hajtás, amelynél minden villamos motor tápfeszültségszabályozóval van ellátva, a kö-10 vetkezőképpen működik. Azonos áramirányítós motoroknál és azonos terhelőnyomatékoknál a' 89 és 90 szinkrongépek tekercselésrészeinek átkapcsolása például optimális 0O bekapcsolási sietési szög mellett következik be (14. ábra). 15 A 89 és 90 szinkrongépek forgórészei azonos fázissal forognak és az elhangolódás abszolutértékét meghatározó 107 kimeneten nem lép fel jel. A 98 és 99 vezérlőáramkörök biztosítják például a 96 és 20 97 egyenirányítók tirisztorainak teljes nyitását és a kimeneten a háromfázisú váltakozóáramú hálózat áramának egyenirányítása után azonos egyenirányítóit U96 és U 97 feszültségek lépnek fel. A 89 és 90 szinkrongépek azonos I89 és L, 0 áramokat 25 vesznek fel, azonos E89 és E 90 ellenelektromotoros erők mellett. Tételezzük fel, hogy a 90 szinkrongép tengelyén csökkent a terhelőnyomaték. Az olyan villamos hajtás rendszerében, amely nincs ellátva fordulatszámszabályozóval (2. ábra) fázis-30 elhangolódás lép fel, éspedig a 90 szinkrongép forgórésze siet a 89 szinkrongép forgórészéhez képest, miáltal a jobban terhelt áramirányítós motor átkapcsolása az optimális értékről eltérő negatív 089 szög mellett, a kevésbé terhelt áramirányítós 35 motor átkapcsolása viszont pozitív 09O szög mellett következik be (15. ábra). A kevésbé terhelt villamos motor ugyanakkor jelentős I90 áramot vesz fel, ami rontja a villamos hajtás hatásfokát. A javasolt villamos hajtásnál fáziselhangolódás fel-40 lépése esetén az elhangolódást meghatározó egység kimenetén olyan jel lép fel, amely megfelel a 91 és 92 forgórészek helyzetadói jeleinek elhangolódása abszolutértékének és arányos a fáziselhangolódás értékével. A vizsgált esetben, azaz amikor 45 a 90 szinkrongép forgórésze siet a 89 szinkrongép forgórészéhez képest, az elhangolódást meghatározó egység 111 kimenetén olyan feszültség lép fel, amely biztosítja a 109 kapcsoló bekapcsolását. Ez a kapcsoló az elhangolódás abszolutértékét meg-50 határozó kimenetet összeköti a 99 vezérlőkapcsolással. A jelnek a 99 vezérlőkapcsolásba való érkezése nyomán a 97 egyenirányító tirisztorainak vezérlőimpulzusai késleltetést szenvednek, ami az egyenirányítóit U97 feszültség AU értékkel való 55 csökkenéséhez vezet (16. ábra). Ekkor a 90 szinkrongép által kifejtett fölös nyomaték és ezzel együtt a 89 és 90 szinkrongépek forgórészei közötti fáziselhangolódás is csökken. Ha az erősítő az elhangolódási jelet elég nagy erősítési tényezővel 60 erősíti, a A0 statikus hiba értéke jelentéktelen. Ha a 89 szinkrongép tengelyére ható terhelőnyomaték csökken, az elhangolódás abszolutértékét meghatározó 107 kimenet a 98 vezérlőkapcsolásra kapcsolódik, amely biztosítja a 96 egyenirányító fe-65 szükségének csökkentését. 10
