169228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier éterek elkülönítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XI. 04. (MA-2615) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. 169228 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 41/00 Feltalálók: dr. Csikós Rezső vegyészmérnök 30%, Laky János vegyészmérnök 30%, Veszprém, Pallay István vegyészmérnök 25%, Budapest, Péterfy Lajos vegyészmérnök 15%, Balatonkenese Tulajdonos: Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém 1 Eljárás tercier éterek elkülönítésére A találmány Rx — O — R2 képletű tercier étereknek az előállításkor kapott reakcióelegyből történő elkülönítésére vonatkozik. Ahol Rt - d - C2 alifás gyök R2 = C4 — C5 szénatomszámú tercier alifás gyök. A tercier étereket általában tercier olefinekből és a megfelelő alkoholból állítják elő savas katalizátorok jelenlétében. Katalizátorként protonsavakat, így H2 S0 4 -t, H 3 P0 4 -t és R-S0 3 H-t (ahol R alkil vagy aril gyök)" használnak, de a 906 453 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásban Lewis savak, mint FeCl3, CrCl 3 alkalmazását is javasolják. A gyakorlati gyártás során tercier olefinként általában i-butilént és i-amilént, alkoholként pedig metanolt, etanolt, valamint etilénglikolt használnak. A legelterjedtebb az i-butilénből és metanolból történő metil-t-butil-éter előállítás, melyet oktánszám-javító anyagként használnak benzinmotor üzemanyag keverékekben. A különféle nyersanyagokból kiinduló eljárások csak csekély, a lényeget nem érintő, eltéréseket mutatnak, ezért a technika állásának ismertetése során mi is csupán a legjelentősebb metü-t-butil-éterre vonatkozó jellemzőket ismertetjük. Az éterképződési reakció lejátszódása után a reakcióelegy az előállítandó terméken kívül reagálatlan telítetlen vegyületeket, reakcióhoz feleslegben használt alkoholt és katalizátort tartalmaz. A reakcióban résztvevő anyagok és a termék elkülönítése a forráspontkülönbségek alapján desztillációval történik. A reakcióelegyben levő sav azonban nehézséget okoz, mivel az éterképződési reakció reverzibilis, a desztilláció körülményei között az éter a 5 kiindulási anyagokra bomlik és olefin távozik a reakcióelegyből. Az eddig ismert eljárások során -melyek többek közt az Esso Res and Eng. Co. 2 721 222 és a Standard Oil of Indiana 2 720 547 lajstromszámú 10 USA szabadalmaiból ismertek - ezen úgy igyekeztek segíteni, hogy a reakcióelegyet nagy mennyiségű alkohollal hígították desztilláció előtt. A-hígítás nagy mértékben csökkentette a katalizátor aktivitását és így a desztilláció folyamán csak 15 kismértékű bomlás következett be. Fejpárlatként 15s% metanol tartalmú metil-t-butil-éter-azeotróp elegyet és fenéktermékként híg katalizátortartalmú metanolt kaptak. A fenéktermék túlságosan híg volt ahhoz, hogy a célszerűen vezetett szintézisbe 20 közvetlenül visszavezethető lett volna, ezért egy újabb desztillációs művelet beiktatása vált szükségessé a katalizátor töményítéséhez. A fejpárlat további metanolmentesítése desztillációval nem volt megoldható, ezért vizes mosást alkalmaztak. A mo-25 sóvízből a metanol visszanyerése ugyancsak desztillációval történt. Az elmondottakból láthatjuk, hogy az éter kinyerés meglehetősen bonyolult és viszonylag nagy térfogatú desztillációs műveletek sorát igényli. Az 30 éter-alkohol-azeotrop elegy elkülönítése különösen 169228 i
