169215. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés különösen darabos áruk szárítására
3 169215 4 ehhez a hűtött felülethez csatlakoztatott, kondenzátumot elvezető csatornája van. A találmány szerinti szárítóberendezés is üzemeltethető úgy, hogy szárítóterében üzem közben az atmoszférikus nyomásnál nagyobb, vagy azzal azonos, illetve annál kisebb nyomást tartunk fenn. A szárítandó anyag nedvességtartalmából hőközlés hatására képződött gőzt célszerűen a szárítótér legalább egyik határoló felületének hűtésével csapatjuk le e felületen. Kontstrukciós szempontból szóbajöhet olyan megoldás is, amelynél egy vagy több határolófelületet nem a teljes nagyságában hűtjük, hanem csak részben. A kondenzációhoz használt felület hűtése vízzel vagy más folyadékkal pl. sólével történhet, de szóbajöhet gázhűtés, célszerűen léghűtés is. Gázhűtés -léghűtés- esetén előnyös, ha a hűtött felületet bordákkal látjuk el. Amennyiben nagyméretűek a hűtött felületek, célszerű azokat több hűtőkamrával ellátni a hátoldalon és ezeket a hűtőkamrákat külön vízellátással kiképezni. A találmány szerinti szárítóberendezésnél előnyösen lehet alkalmazni a kontakt hőközlési módot, amelynek megfelelően a szárítandó anyag az őt melegítő felülettel követlenül érintkezik. A szárítandó anyagot közvetlenül melegítő felületen túl általában szükséges még további felületek fűtése is a szárítótér határoló felületei közül. A szárítás során felhasznált hőenergiát villamos fűtéssel, továbbá gáz, gőz vagy melegvíz formájában lehet a szárítóberendezésbe szállítani és természetesen megoldható a fűtés akként is, hogy egyes felületeket gőzzel, más felületeket ugyanakkor melegvízzel fűtenek. A találmány szerinti szárítóberendezés lényege tehát, hogy a szárítandó anyagot befogadó lezárható teret határoló felületek közül legalább egy legalább részben hűtött és e hűtött felülethez kondenzátumot elvezető csatorna van csatlakoztatva. A találmány szerinti szárítóberendezést a csatolt rajzokon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán a következő leírás ismerteti részletesebben. A rajzokon az 1. ábra a példakénti szárítóberendezést hosszmetszetben szemlélteti, a 2. ábra az 1. ábrán jelölt AB sík menti keresztmetszet, a 3. ábra pedig az 1. ábrán feltüntetett D nyíl irányában vett nézetet mutatja. A példaként ismertetett szárítóberendezés a találmány szerinti megoldás olyan változatát képezi, amelynél a négyszögkeresztmetszetű szárítóteret határoló két hosszabbik, egymással szemközti oldalfelület van hűtve, és vákuumszivattyúhoz csatlakoztatható vákuumcsővel is el van látva a berendezés, ennek megfelelően 100C° alatti és az feletti hőmérsékleten is folytatható a szárítás ezzel a berendezéssel. A szárítandó anyagot befogadó tér lényegében egy fekvő helyzetű négyszögkeresztmetszetű hasáb, amelynek határolófalai hűtő- illetve fűtőkamrákkal vannak ellátva. A szárítóberendezés a 7 tartókon nyugszik és a fenéklapba a 6 alsó fűtőkamra van kiképezve, a tetőt alkotó falban pedig a 2 felső fűtőkamra van kialakítva. A szárítóteret határoló falak közül a homlokoldalak falaihoz, a 4 ajtók 5 vannak szerelve és az ajtóktól szabadon hagyott falrészekben az 5 fűtőkamrák vannak kialakítva. A fűtőkamrákba a C4 csonkokon lehet bevezetni a fűtőgázt és a Cs csonkokon lehet elvezetni azokból a fűtőgőz kondenzátumát. 10 A szárítóteret határoló hosszú oldalfalakban vannak kialakítva az 1 hűtőkamrák. Mindegyik 1 hűtőkamra önálló egységet képez a hűtővíz bevezetése és elvezetése szemponjából. Az egyes 1 hűtőkamrákba a Ci csonkokon át lehet bevezetni 15 a hűtővizet és az azokban felmelegedett hűtővizet a C2 csonkokon keresztül lehet elvezetni. Az egy oldalfalhoz tartozó 1 hűtőkamrák belső felületeinek alsó részénél van kialakítva egy-egy 12 csatorna a szárítandó anyagból kilépett gőz csapadé-20 kának felfogására és elvezetésére. Egy-egy 12 csatornához van csatlakoztatva egy-egy C3 csonk a csapadék elszállítására. Az 1 hűtőkamrák alatti falrészekben is fűtőkamrák vannak kialakítva, amelyek szintén gőzfűtésűek. Ezek a fűtőkamrák az 1 25 hűtőkamráktól a 24 szigeteléssel vannak elválasztva a fűtőkamrák és a hűtőkamrák közötti hőáramlás megakadályozására. A 2 felső fűtőkamra és az 1 hűtőkamrák között ugyanezen célból a 25 szigetelések vannak elhelyezve. 30 A3 mellső falhoz, illetve a 14 hátsó falhoz a 15 tömítések közbeiktatásával a 4 ajtók rögzíthetők. A 4 ajtók 18 fogantyúval vannak ellátva és rögzítésükre a 22 csavarorsók valamint az ezekkel együttműködő 23 kézikerekek szolgálnak. 35 A szárítóberendezés belső terében van elhelyezve két 13 dob és ezeken van a végtelenített 11 dróthálós szalag. A 13 dobok egyike önmagában ismert hajtóművel van kapcsolatban, amely hajtó-40 művet a rajz —egyszerűség kedvéért- nem tartalmazza. A 11 dróthálós szalag oldalainál a 17 peremek vannak elhelyezve. A 11 dróthálós szalag felső ága alatt vannak kialakítva a 10 fűtött kamrák. A 11 dróthálós szalag ráfekszik a 10 fűtött 45 kamrák felső lapjaira. Az egyes 10 fűtött kamrák melegvízzel vannak táplálva akként, hogy a 8 elosztócsőből a C6 csonkokon keresztül vezethető a fűtésre szolgáló melegvíz az egyes kamrákba, míg a kissé lehűlt melegvíz C7 csonkokon át a 9 elvezető 50 gyűjtőcsőbe folyik, ahonnan elvezethető. A szárítóberendezés belső terébe nyúlik a példakénti berendezésnél két 20 vákuumcső, amelynek külső részeihez a 26 szelepek tartoznak. A 20 55 vákuumcsövekhez van csatlakoztatva a C 8 csonkok révén a vákuumszivattyú. A példakénti szárítóberendezés üzemeltetése, illetve működése a következőképpen történik. 60 A mellső 4 ajtó kinyitása után a szárítandó anyagot a 19 mellső irányítólapra rakjuk, ahonnal az a 11 dróthálós szalagra csúszik. A 11 dróthálós szalagot lassan vagy szakaszosan mozgatva biztosítható, hogy a szárítandó anyaggal annak teljes 65 felső ága a kívánt rétegvastagsággal beborítható. A 2
