169215. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés különösen darabos áruk szárítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 169215 Bejelentés napja: 1974. VI. 07. (Ki-708) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. 1 Nemzetközi osztályozás: F 26 B 17/00 Bejelentés napja: 1974. VI. 07. (Ki-708) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. 1 • ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1974. VI. 07. (Ki-708) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. 1 dr. Kiss Lászlóné vegyipari gépészmérnök, Budapest Szárítóberendezés, különösen darabos áruk szárítására 1 A találmány tárgya szárítóberendezés, különösen darabos áruk szárítására, amelynek a szárítandó anyagot befogadó, lezárható tere van. Ilyen szárítóberendezéseket az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a vegyiparban és számos más ipari terű- 5 léten alkalmaznak. Az ismert, zárt szárítótérrel rendelkező szárítóberendezéseknél a szárítandó anyagból a nedvességet hőközlés segítségével kipárologtatják és az így keletkezett gőzt a szárító teréből eltávolítják. A 10 gőz eltávolítása szempontjából az ismert berendezések eltérőek. Vannak berendezések, amelyeknél gázt fújnak a szárító terén keresztül és ezzel folyamatosan mintegy kiöblítik azt. Erre a célra általában levegőt használnak. Más szárítóberendezé- 15 seknél vákuumszivattyúval folyamatosan elszívják a szárító teréből a gőzt, megint más megoldásoknál adszorbeáló anyaggal megkötik a gőzt. A szárítótérben üzem közben fenntartott nyomás mértékétől függően megkülönböztethetők at- 20 moszférikus vagy esetleg ennél nagyobb nyomású és az atmoszférikusnál kisebb nyomású szárítóberendezések. Nyilvánvaló, hogy a nyomásnak megfelelően a szárítótér hőmérséklete tekintetében is eltérőek a szárítóberendezések. Vannak amelyek 25 100 C° feletti, illetve e hőfok alatti üzemi hőmérsékletű szárítóterekkel rendelkeznek. Az ismert szárítóberendezések egyik hátrányos tulajdonsága, hogy fajlagos energiaigényük nagy. Ez a többletenergiaigény a levegő vagy esetleg más gáz 30 szállítására szolgáló ventillátornak, illetve a vákuumszivattyúnak tulajdonítható. Másik hátránya az ismert berendezéseknek, hogy alkalmazásuk során a szárítási idő meglehetősen hosszú. További hátrányként jelentkezik az a körülmény, hogy a szárítandó anyag szempontjából sokszor károsodást jelentenek az ismert berendezések, mert a szárítást nem tudják kíméletes módon biztosítani. Abból, hogy a szárítandó anyagot elhagyó nedvességet gőzalakban távolítják el a szárítótérből és hogy ezt a gőzt rendszerint a szabadba juttatják, több hátrány is jelentkezik. Vannak esetek, amikor a szóbanforgó gőzök értékes komponenseket tartalmaznak, és ezeket a gőzöket az ismert berendezések alkalmazása során nem lehet visszanyerni, vagy csak igen bonyolult módon és rendkívül költségesen lehet azokat újból hasznosítani. Más esetekben viszont az említett gőzök károsak lehetnek a környezetre vagy éppen veszélyesek. A találmány szerinti szárítóberendezés segítségével az ismert megoldások hátrányai nagyrészt elkerülhetők^ illetve nagymértékben csökkenthetők. A javasolt szárítóberendezés azáltal szolgáltatja ezeket az eredményeket, hogy a szárítótérben keletkezett gőzöket még itt ebben a térben lekondenzálja és lehetővé teszi annak folyadékalakban történő elvezetését. Ennek érdekében a szárítótérben tevő legalább egy hűtött felülettel rendelkezik és 169215