169189. lajstromszámú szabadalom • Rádió és TV vagy egyéb hang- és/vagy képműsort szolgáló önműködő berendezhés
169189 10 csoporton keresztül. Az éppen lejátszó 1 magnó részére a 6 átalakítóhoz csatlakozó 19 vezetékcsoporton keresztül ad jeleket és az 5 műsorjelkapcsolón keresztül biztosítja a megfelelő műsorforrásnak a hangfrekvenciás kimenetre való kapcso- 5 lódását és ugyanakkor meggátolja, hogy a többi műsorforrás a hangfrekvenciás kimenetre kapcsolódjék. Ez a feladat például úgy oldható meg, hogy a 6 10 átalakítóra a 3 központi logikai egységből mindig egy és csak egy magnetofonra vonatkozó vezetéken érkezik adott feszültség (például logikai „igen" szint). A berendezésben logikai műveleteket kall végezni, ha egy magnetofon a műsorszolgáltatást 15 befejezte. Ekkor az addig műsort szolgáltató magnetofont le kell állítani, vagy vissza kell tekercseltetni. E célból a hozzá csatlakozó 2 átalakítóra kell jelet küldeni. Ugyanakkor a 6 átalakító felé futó vezetéken a műsor kiadását előidéző feszültséget 20 meg kell szüntetni, majd ezután a 3 központi logikában rögzített sorrend szerint következő magnetofon 2 átalakítójának kell az indulásra vonatkozó utasítást (jelet) megkapnia és ha ez elindult s ennek visszajelző információja a 3 központi logikai 25 egységbe jutott, hangfrekvenciás kimenetét az adóvonalra kell kapcsolni, azaz a 3 központi logikai egységnek a 6 átalakítóra megfelelő jelet kell adnia, amely az 5 műsorjelkapcsolót vezérli. 30 A 3 központi logikai egység - mint már említettük - bővíthető 21 kijelző egységgel, amely a központi logikával egyrészt 22 vezetékcsoport útján van összekötve és kijelzi a központi logikai egység kapott jelek alapján, hogy melyik műsor- 35 forrás milyen üzemállapotban van, másrészt kapcsolatban áll a 4 programbeadóval, amely felé 23 vezetékcsoport útján adja a szükséges jeleket és amelytől 24 vezeték csoporton keresztül kapja az utasítás jeleket és ezen utóbbiakat 25 vezeték- 40 csoport útján továbbítja a 3 központi logikai egységbe. A 21 kijelző egységnél legegyszerűbb megoldásként egyetlen jelzőlámpát lehet alkalmazni, amelynek kigyulladása azt jelzi, hogy valamelyik műsorforrás műsort szolgáltat. Termesze- 45 tesen ennél lényegesen bonyolultabb kijelző rendszer is felépíthető a mindenkori igényeknek megfelelően. Adott igények mellett ilyen kijelző rendszer kialakítása egyszerű szerkesztői feladat. Ilyen igények lehetnek például, hogy mindegyik gépről 50 külön-külön információ érkezzék a kijelző egységre például arra vonatkozóan, hogy a műsorforrás a műsor elején áll, lejátszó állapotban van, műsor végén áll, visszatekercsel, felkészítetlen. E két véglet között minden variáció lehetséges. Mint 55 említettük a berendezés bővíthető programbeadóval és a kijelző a 4 programbeadóval kívánság szerint egybeépíthető vagy külön egységet is képezhet. A 4 programbeadó 26 vezetékcsoporton keresztül adhat jeleket a 3 központi logikai egységbe és 22 60 vezetékcsoporton keresztül kaphatja a visszajelentéseket a 3 központi logikától. Az 5. ábrán az 1. ábrától némileg eltérő elrendezés van alkalmazva az egységek elhelyezésénél, ez azonban nem érinti a találmány szerinti berendezés lényegét. 65 A 6. ábra a berendezésnél alkalmazható automata-kézi-üzemmódváltó példakénti kiviteli alakjának vázlatos rajzát szemlélteti. Egyszerűség kedvéért elektromechanikus berendezést szemléltetünk, de ez természetesen elektronikus kapcsolóval is helyettesíthető. Amint az ábrán látható, egymással kényszerkapcsolatban levő 28 és 29 kapcsolókból álló kapcsolópárt alkalmazunk, amelyek közül az egyik zárt állapotban a másik bontott állapotban van és viszont. Kiviteli példánkban a 28 kapcsoló a 6 átalakítóban levő és később még részletesebben ismertetett VAGY-kapu egyik bemenete és egy F „igen"-szint forrás - fixfeszültség - forrás közé van kapcsolva, míg a 29 kapcsoló a 3 központi logikai egység tápfeszültségkapcsa és ennek Tf tápfeszültségforrása közé van kötve. Az automata-kézi-üzemmódváltó „kézi" üzemmódban hatástalanná teszi a központi logikai egység működését — az adott esetben azáltal, hogy a központi logikai egység tápfeszültséget megszakítja. (A központi logika működését más módon is le lehet tiltani.) Ezáltal azokat a funkciókat, amelyeket" különben a központi logikai egység lát el, most a kezelő fog ellátni. Ugyanakkor a 28 kapcsoló és 6 átalakító működtetéséhez szükséges jel - „igen" szint -továbbítását biztosítja úgy, hogy a hangfrekvenciás lánc érintetlen marad, azaz a berendezéssel továbbra is adható műsor. A 7. ábra vázlatosan szemlélteti a 3 központi logikai egység, a 6 átalakító az 5 műsorjelkapcsoló és a 10 óra áramköreinek kapcsolatát. - Megjegyezzük, hogy elvileg semmi akadálya nincs annak, hogy a berendezés egy vagy több egységét egybeépítsük, így például a 6 átalakító egybeépíthető az 5 műsorjelkapcsolóval. A 7. ábra szerinti rajzvázlatunkban külön bekereteztük a 6 átalakítót és az 5 műsorjelkapcsolót —. Amint a rajzon látható a 6 átalakító bemenetét minden egyes műsorforráshoz rendelt egy-egy 30 VAGY-kapu képezi, amely egyik 19 bemenetével a 3 központi logikai egység egy-egy megfelelő műsorforráshoz rendelt kimenetére csatlakozik. A 30VAGY-kapuk kimenetei egy-egy illesztő 31 erősítőn keresztül az egyes műsorforrásokhoz rendelt egy-egy 32 jelfogó tekercsre csatlakoznak, míg az egyes jelfogó tekercsekhez rendelt 33 munkaéritnkező párok egyik érintkezői az illető műsor forrás hangcsatornás 34 kapcsaira csatlakoznak. A 30VAGY-kapuk másik bemenetei közösítetten egy kapcsolóhoz, nevezetesen a 6. ábra szerinti 28 kapcsolóhoz csatlakoznak, amelyikkel az egész berendezést automatikus üzemmódból kézi üzemmódba lehet átváltani. Ez azt jelenti, hogy a 30 VAGY-kapu akkor, ad kimenetén ,,igen "-szintet, ha vagy a 3 központi logikai egységből kap bemenete „igen"-szintet, vagy az automata-kézi-üzemmódváltó kéziállásban van, vagyis a 28 kapcsoló zárt. Ebben az esetben a 6. ábra szerinti 29 kapcsoló bontott állapotban van és a 3 központi logikai egység nem kap tápfeszültséget. A 33 munkaérintkező párok másik érintkezői közösítve az egész berendezés 35 közös műsorjel kimenetére vannak kötve. Ily módon a megfelelő műsorforrás 5