169185. lajstromszámú szabadalom • Gerjedésgátló berendezés

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169185 Bejelentés napja: 1974. VI. 05. (EE-2241) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. Nemzetközi osztályozás: H 04 B 3/20 H 03 G 3/08 Feltalálók: Balogh Géza oki. villamosmérnök, Budapest, Seszták Emil oki. villamosmérnök, Maglód, Szabados Károly oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Elektroakusztikai Gyár, Budapest Gerjedésgátló berendezés 1 A találmány tárgya gerjedésgátló berendezés, amely akusztikai visszacsatolás miatt létrejövő gerjedést gátolja. Mint ismeretes, igen gyakori probléma, hogy aktív erősítő elemekből felépített elektroakusztikai 5 lánc kimenetéről a jel visszajut a bemenetre, és a rendszer alkalmas fázis és amplitúdó viszonyok miatt begerjed. Hangosításoknál — akár teremben, likár szabadtéren — igen fontos, hogy ez a begerjedés lehetőleg nagy erősítés, azaz nagy elérhető 10 hangnyomásszint mellett jöhessen csak létre. Az akusztikai begerjedés megakadályozására, a tisztán elektromos és elektronikus elemekből álló, erősítő, vagy erősítőlánc gerjedését akadályozó megoldások (így például a neutralizálás, a frek- 15 vencia korrektorok alkalmazása) nem alkalmasak. Éppen ezért régi törekvés az, hogy alkalmas hangszóró-mikrofon elhelyezésekkel, alkalmas kialakítású termek építésével, lehető magas hangnyomásszint elérhetősége mellett, begerjedésmentesen 20 biztosítsák a hangosítást. Az akusztikai visszacsatolás miatt létrejövő begerjedés legproblematikusabb láncszeme a visszacsatoló „elem", azaz a terem. Általános gerjesztést feltételezve — mint ez a gyakorlatban előfordul — 25 egy teremben a hangenergia időbeli és térbeli eloszlása az akusztika szokásos módszereivel kellő pontossággal nem jellemezhető. Egy teremben kialakuló hangtérnek közvetlen hangtérré és digguz hangtérré történő szétbontása nem követi a tény- 30 leges viszonyokat. Az idevonatkozó irodalmak szerint [l.M. Schröder: „Die statistischen Parameter der Frequenzkurven von grossen Räumen" Acustica, Akustische Beihefte, 594-600. old., 2.) W.K. Connor: „Experimental Investigation of Sound-System-Room Feedback" Journal of the Audio Engineering Society, Number 1 (1973): 27-32. old.)] a termek akusztikai jellemzőinek statisztikai vizsgálata és a mérések arra az eredményre vezettek, hogy a terem egy pontjában kialakuló hangnyomás a frekvencia függvényében adott periodicitást mutat. A maximális hangnyomásszint - amely a begerjedés létrejöttét határozza meg -és az átlagos hangnyomásszint között az eltérés a szokásos kialakítási termeknél mintegy 10-12 dB. Az eltérés mértéke a terem jellemzőinek, a térfogatának, utózengési idejének függvénye. Szokásos kialakítású nagy termekben a hangnyomás-eloszlás periodicitása a frekvencia függvényében az elméleti megfontolások szerint 7/T Hz értékű, ahol T a terem közepes utózengési idejét jelenti. Ezen megoldások alapján fejlesztették ki a frekvencia eltoláson alapuló gerjedésgátló berendezéseket [3. H. Bode and Moog: „A High-Accuracy Frequency Shifter for Professional Audio Applications" Journal of the Audio Engineering Society, Number 6 (1972), 453-458. oldalak], amelyek közös jellemzője, hogy a hangosító láncba olyan frekvenciatoló áramkört iktatnak be, amely a láncon áthaladó jel valamennyi komponensének frekvenciáját 169185