169178. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szerves foszforsavészterek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó kártevőirtószerek
169178 15 16 1. példa 11,6 g 4-hidroxi-4'-klór-azobenzol és 5,1 ml trietilamin 150 ml abszolút éterrel készített oldatához szobahőmérsékleten hozzácsepegtetjük 10,1 g 0-etil-S-(n)-propil-tiofoszforsavklorid 25 ml abszolút éterrel készült oldatát. A kivált sót szűréssel elkülönítjük és az elegyhez keverés közben 200 ml jeges vizet adunk. A szerves fázist elkülönítjük, egyszer vízzel mossuk, kétszer jéghideg 5%-os nátriumhidroxid-oldattal kirázzuk és utána vízzel semlegesre mossuk. Ezt követően az éteres fázist aktívszénnel kezeljük, szűrjük, szárítjuk és az oldószert ledesztilláljuk. A maradékot három óra hosszat 70 C°-on és 0,1 torr nyomáson szárítjuk. Ily módon az (1) képletű vegyületet kapjuk, amelynek a törésmutatója: n^0 = 1,6185. Hasonló módon állítjuk elő a (2)—(11) képletű vegyületeket is. Ezek törésmutatóit az alábbi táblázatban adjuk meg. Vegyület száma Törésmutató (2) n&° = 1,6142 (3) n&° = 1,6251 (4) n£° = 1,6345 (5) nl° = 1,6300 (6) n£° = 1,6132 (7) nl° = 1,6495 (8) nl° = 1,6348 (9) nl° = 1,6336 (10) nl° = 1,6082 (11) n£0 = 1,6078 2. példa A) Inszekticid hatás az emésztő csatornán keresztül Dohány- és burgonyanövényeket 0,05% hatóanyagtartalmú vizes emulzióval (amelyet 10%-os emulgeálható koncentrátumból készítettünk) permeteztünk be. A permetlé rászáradása után a dohánynövényeket a bagolylepke (Spodoptera littoralis) egyedeivel, a burgonyanövényeket pedig a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) lárváival telepítettük be. A kísérleteket 24C°-on 60% viszonylagos légnedvességű térbe végeztük. B) Szisztemikus inszekticid hatás A szisztemikus inszekticid hatás megállapítása végett gyökeres babnövényeket (Vicia fába) 0,01%-os vizes hatóanyag-oldatba (amelyet 10%-os emulgeálható koncentrátumból készítettünk) állítottunk be. 24 óra elteltével a földfeletti növényrészeket levéltetvekkel (Aphis fabae) telepítettük 5 be. Az állatokat egy különleges berendezéssel védtük meg a kontakt- és gázhatástól. A kísérletet 24 C°-on és 70% viszonylagos légnedvességű térben végeztük. 10 Az 1. példa szerinti vegyületek a fenti kísérletek során jó, emésztőcsatornán keresztüli és jó szisztemikus inszekticid hatást mutattak. 15 3. példa Hatás Chilo suppressalis ellen 6-6 Caloro fajta rizsnövényt 17 cm átmérőjű 20 műanyagedényekbe ültettünk és körülbelül 60 cm magasságig megnövesztettünk. A megfertőzés L! lárvákkal (3-4 cm hosszú) két nappal a granulátum alkalmazása (felhasznált 25 mennyiség 8 kg/ha) után az elárasztó vízben történt. Az inszekticid hatás kiértékelését 10 nappal a granulátummal való kezelés után végeztük. Az 1. példa szerinti vegyületek jó hatást mutat -30 tak a fenti kísérlet folyamán Chilo suppressalis ellen. 4. példa 35 Hatás Aulacophora femoralis-, Pachmoda- és Chortophilia-lárvák ellen Sterilizált komposztföldet 25%-os permetező-40 porral homogénen összekevertünk úgy, hogy a felhasznált mennyiség 8 kg hatóanyag/hektárnak adódott. A kezelt földdel együtt fiatal Zucchetti-növé-45 nyéket (Cucumis pepo) műanyagedényekbe (7 cm átmérő) raktunk be (3 növény edényenként). Ezt követően minden edényt 5 darab Aulacophora femoralis, illetve Pachmoda- vagy Chortophilia-lárvákkal megfertőztünk. A vizsgálatokat 4, 8, 16 50 és 32 nap elteltével végeztük azt követően, hogy a lárvákkal való fertőzés történt. 80-100%-os pusztulás után új fertőzést végeztünk ugyanazzal a földmintával dolgozva, újabb 55 Zucchetti-növényt használva. A fertőzést 5—5 lárvával végeztük. Amennyiben a hatás 80%-osnál kisebbnek bizonyult, a megmaradt állatok a következő hatásvizsgálatig a kísérleti földben maradtak. Amennyiben a 8 kg hatóanyag/ha még mindig 60 100%-os pusztulást okozott, 4 kg, illetve 2 kg hatóanyag/ha esetre is végeztünk vizsgálatokat. Az 1. példa szerinti vegyületek jó hatást mutattak a fenti kísérlet folyamán Aulacophora ferno-65 ralis-, Pachmoda- és Chortophilia-lárvák ellen. 8
