169175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntvények inhomogén ötvözésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. II. 05. (CE-986) Közzététel napja: 1976. V. 28. Megjelent: 1978.1.31. 169175 Nemzetközi osztályozás: B22D 27/18 Feltaláló: Hajas Sándorné oki. kohómérnök, Budapest Tulajdonos: Csepel Vas és Fémművek Fémtani és Technológiai Kutató Intézet, Budapest Eljárás öntvények inhomogén ötvözésére A találmány tárgya olyan eljárás öntvények inhomogén ötvözésére, amellyel megoldható egy vagy több öívözőelemnek egy adott munkadarab igénybevételétől függő eloszlásban történő bevitele az ötvözetbe. 5 Ismeretes, hogy a fémek és fémötvözetek tulajdonságait összetételük és öntött szerkezetük nagymértékben meghatározza. A kívánt tulajdonságokat azonban nem mindig lehet egyszerű és olcsó ötvözéssel beállítani. Ilyen nehézség lép fel például, io ha egy adott ötvözet alapját képező olvadékban nehezen ötvözhető, például magas olvadáspontú elemek bevitele szükséges. Más esetben, például melegalakító szerszámoknál, igen drága ötvözőelemekkel lehet csak a kívánt tulajdonságokat 15 biztosítani, ami a szerszám gyártási költséget jelentős mértékben növeli. A nehezen beötvözhető anyagok bevitelére ismert olyan eljárás, amelynek során ezeket az ötvöző elemeket az ötvözet alapját képező olva- 20 dékkal exoterm reakcióba lépő brikett formájában adagolják az öntőüstbe. Eredményesen végezhető el ily módon például mangán és króm ötvözök bevitele öntöttvasba, még az öntés előtt. A drága ötvözök nagy mennyiségben történő 25 alkalmazásának elkerülésére amennyiben lehetséges — hőkezelés, termokémiai kezelés vagy más hasonló eljárás segítségével állítjak be a munkadarabok kívánt tulajdonságait. Ezek a megoldások azért is célszerűek, mert a munkadarabok, például 30 szerszámok kritikus igénybevétele rendszerint csak bizonyos helyeken jelentkezik, így a felületi, illetve helyi kezelés teljesen kielégítő eredményt adhat. Számos esetben azonban csupán ilyen kezelésekkel nem érhető el a kívánt eredmény, és ekkor a munkadarab előállításához igen drága ötvözeteket kell felhasználni. A jelenleg alkalmazott gyártástechnológia eredményeképpen azonban az ötvözök a munkadarabok teljes keresztmetszetében egyenletes eloszlásban vannak jelen. Amennyiben az ötvözök eloszlása inhomogén, az rendszerint gyártástechnológiai hiba eredménye, és ez az inhomogén eloszlás - minthogy az erősen ötvözött helyek teljesen véletlenszerűen alakulnak ki — a munkadarabot használhatatlanná teszi. Ezért az öntészetben általában az ötvözök minél egyenletesebb eloszlásának kialakítása a cél, jóllehet -mint mondottuk- a munkadarab igénybevétele nem feltétlenül teszi szükségessé a teljes anyag felötvözését, sőt általában célszerűbb lenne csupán a kritikus igénybevételnek kitett helyek tulajdonságainak helyi ötvözéssel történő beállítása. A jelen találmánnyal olyan eljárás kialakítása a célunk, amelynek segítségével a munkadarabokban ilyen inhomogén ötvözőeloszlás hozható létre, tetszőleges, az igénybevétel által meghatározott mértékbén és eloszlásban. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a fémolvadék beöntése előtt az öntőforma egy vagy több részébe, a munkadarab 169175