169145. lajstromszámú szabadalom • Eljárás linkomicin előállítására

169145 roztuk meg. A mérésekhez 13 mm átmérőjű szabványos papírkorongokat alkalmaztunk. Az eredményeket az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat Vizsgált mikroorganizmus Zónaátmérő, mm 28 C°-on 45 C°-on előállított fermentlé Bacillus subtilis 21 18 Staphylococcus aureus 22 24 Sarcina lutea 31 29 Klebsiella pneumoniae 0 0 Escherichia coli 0 0 Salmonella schottmuelleri 0 0 Mycobacterium avium 22 25 Penicillium oxalicum 0 0 tűrőképesség, hosszú, egyenes, végüknél összekunkorodó spóraláncok, hosszú tüskés — bolyhos felületű spórák, jellegzetes antibiotikumtermelő képesség) rendelkezik, amelyeket az ismert, kékes-5 szürke színű spórákkal rendelkező Streptomyces fajok nem mutatnak [lásd HütterR.: „Systematik der Streptomyceten under besondere Berücksichtigung der von innen gebildeten Antibiotica" (S. Karger, "Basel, 1967), Krassilnikov N. A. és munka-10 társai: „Biology of Antibiotic-Producing Actinomycetes" (Akademiya Nauk SSSR, kiadó: Ta. I. Rautenstein, 1966), Kutzner, H. J.: „Beitrag zur Systematik und Ökologie der Gattung Streptomyces" (Waksman et Henrici, Diss. Landw. 15 Höchst., Hohenhein, 1956), Pridham és munkatársai: „A Guide for the Classification of Streptomycetes according to Selected Groups: Placement of Strains in Morphological Sections" (Applied Microbiol. 6, 52-79, 1958), Shirling, E. B. és 20 Gottlieb, D.: Int. J. of Syst. Bacteriol. 18, 69-189 (1968), 18, 279-392 (1968), 19, 391-512 (1969), 22, 265-394 (1972), Trejo W. H. és Bennett, R. E.: J. Bacteriol. 85, 676-690 (1963), és Waskman: „The Actinomycetes" 2. kötet (The 25 Williams and Wilkins Co., Baltimore, 1961)]. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a Streptomyces lincolnensis var. lincolnensis (NRRL 2936) törzs körülbelül 45 C°-on inkubálva egyáltalán nem 30 termel linkomicint, a fenti táblázatban közölt eredmények rendkívül meglepőek. A Streptomyces vellosus var. vellosus (NRRL 8037) törzs alkalmazásának egyik igen jelentős előnye tehát az, hogy a fermentációs eljáráshoz 35 kevésbé intenzív hűtésre van szükség. Ez az előny különösen jelentős akkor, ha a fermentációt viszonylag magas hőmérsékletű helyiségben végezzük, vagy ha a hűtéshez szükséges víz beszerzési lehetőségei korlátozottak. További igen jelentős előny 40 az, hogy a találmány szerinti eljárással a linkomicin antibiotikum linkomicin B egyidejű képződése nélkül állítható elő. A találmány szerinti eljárásban felhasznált új mikroorganizmus-törzs jellemzőit az alábbiakban is- 45 mertetjük. . A találmány szerint a linkomicin termelésére egy új Actinomycetát, nevezetesen a Streptomyces vellosus törzset használjuk fel. E törzs egyik jellegzetes sajátsága, hogy linkomicin B egyidejű képző- 50 dése nélkül termel linkomicint. A törzs további jellemző sajátsága, hogy 28 C°-on és 45 C°-on nagyságrendileg azonos mennyiségű linkomicint termel. A törzs egyik altenyészetét a Northern Regional Research Laboratories, Agricultural Research 55 Services, U.S. Department of Agriculture (Peoria, • Illinois, Amerikai Egyesült Államok) intézetben NRRL 8037 számon helyeztük letétbe. A linkomicin antibiotikumot termelő, új, hőtűrő Streptomyces törzset egy Arizona államban vett 60 talajmintából különítettük el. Miként az 5. táblázat adatai igazolják, az elkülönített törzs könnyen megkülönböztethető az egyéb linkomicin-termelő törzsektől. Az általunk Streptomyces vellosus-nak nevezett új törzs olyan jellemző sajátságokkal (hő- 65 Mindezek alapján az izolátumot új törzsnek tekintjük. Az izolátumot, mint törzstípust Streptomyces vellosus Dietz sp. n-nek, az adott variánst pedig Streptomyces vellosus var. vellosus-nak neveztük el. A törzstípus és a variáns elnevezésekor az International Code of Nomenclature of Bacteria (kiadó: Editorial Board of the Judicial Commission of the International Committee on Nomenclature of Bacteria, 1966, lásd még: Int. J. Syst. Bacteriol. 16, 459-490) szabályait követtük. A Streptomyces vellosus Dietz, sp. n törzs jellemzői: Szín: Kékesszürke - szürke légmicéliumok. A mikroorganizmus pozitív melanin-reakciót ad. Az Ektachrome felületen meghatározott szín-adatokat [Ann. N.Y. Acad. Sei. 60, 152-154 (1954)] a 2. táblázatban,' az egyéb összehasonlító színskálák alapján meghatározott szín-adatokat pedig a 3. táblázatban közöljük. A Streptomyces vellosus a Tresner—Backus színskála [Applied Microbiol. 11, 335-338 (1962)] „Kék" (B) és „Fehér" (W) színcsoportjaiba sorolható be. Mikroszkópiai jellemzők: A spóraláncqk hoszszúak, és szoros elhelyezkedésű nyílt spirálokban végződnek. A Pridham-rendszer szerint [Applied Microbiol. 6, 52-79 (1958)] a spóraláncok a spirális (S) típusba sorolhatók. A spórák nagy méretűek és általában ovális alakúak. A spórák felületén tüskék és bolyhok észlelhetők. A spórák felülete a Dietz-Mathews osztályozás szerint [Applied Microbiol. 21, 527-533 (1971)] a „bolyhos" kategóriába sorolható. Tenyésztési és biokémiai jellemzők: A mikroorganizmus tenyésztési és biokémiai jellemzőit a 4. táblázatban foglaltuk össze. 2