169139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszám koaxiális árnyékolt kábel árnyékoló köpenyének szereléshez szükséges adott hosszúságban történő eltávolítására

3 169139 4 árnyékolás esetén az árnyékoló elemi szálak egymást nem keresztezik, míg a szövött esetében az elemi szálak kereszteződnek, a szálak elrendezését szigorú geometria határozza meg és a szövött szerkezet mechanikailag egységes, statikailag mére- 5 tezhető szerkezetet képez. Ismert továbbá a szalagárnyékolások módszere, mikor fémfólia szalagot tekercselnek a kábelkonstrukcióra. Ismeretes továbbá az elektromos vezetővé tett műanyag árnyékolás, amikor vezető anyag 10 hozzáadásával készített műanyag keveréket tömlőznek árnyékolás céljából. Találmányunk elsősorban a fémhuzalokból szövött árnyékoló szövetek eltávolítására vonatkozik. Ismert az NSZK 1.665 273 számú H.02.g.l/12 15 osztályba sorolt, japán elsőbbségű szabadalom, mely szerint az árnyékoló köpenyt a kábel körül forgó, forgácsoló késsel választják szét. A svájci 502 706 számú H.02.g.l/12 osztályba sorolt, NSZK elsőbbségű szabadalom szerint az árnyékoló kö- 20 penyt és ezzel azonos módon a szigetelő köpenyt, a kábelt külső köpenyén megtámasztva bemetsző éleken görgetve távolítják el. Hasonló elven működik a svájci 470 778, valamint NSZK 1 174 385 számú közzétételi irat, valamint az USA 25 3 204 495 számú szabadalom szerinti megoldás. Ezen szabadalmak szerinti megoldások kevésbé alkalmazhatók azoknál a koaxiális kábelkonstrukcióknál, melyeknél az üzemi körülmények a hullámimpedancia módosulását nem engedik meg. 30 Az 1. ábrán az ismert módszerekkel csupaszított koaxiális kábelvég látható, jól felismerhetően az ismert működési elvekből következő sérülési jelenségekkel, melyek az árnyékoló köpeny szét- 35 választási helyén — Y - kívül a többi - X, Z — szétválasztási helyeken is bekövetkezhetnek. Az ábra szerinti jelölések megnevezései, melyeket az ezt követő ábráknál is alkalmazunk a következők: - f — központi vezető ér tömör vagy sodrott, 4° - d — szigetelő köpeny, — c - fémszövetből készült egy vagy több rétegű árnyékoló köpeny, - b — külső szigetelő/burkoló köpeny. A 2. ábrán az ismert módszerekkel csupaszított koaxiális kábelvégnél az árnyékoló köpeny szétvá- 45 lasztási helye — Y — nagyítva látható. Az említett többi szétválasztási helyeken — X, Z — fellépő sérülések az elektromos paramétereket kevésbé befolyásolják, a mechanikus szilárdsági tulajdonságokat rontják. Az előzőkkel szemben az árnyékoló 50 köpeny szétválasztási helyén - Y - fellépő sérülés következtében a következő károsodási jelenségek keletkeznek: 1. Az — Y - szétválasztási helyen - d -szigetelő köpeny bemetsződik. 55 2. A bemetszett helyen a szigetelés működés közben tovább szakad, mivel a koaxiális kábeleket általában lengő vezetékként alkalmazzák. A bemetszés tehát mint kezdeti repedés szerepel. 3. A forgácsoló kés a — c - fémszövet köpeny 60 szétválasztása során a fémszálak elvágásakor sorját képez, és a kábel középvonala felé irányuló elmozdulásával a sorjás elvágott keresztmetszetet a szigetelő köpenybe benyomja, így a sorjás elemi szálak végei a kábel középvonala felé mutatnak. 65 4. Az elvágáskor keletkezett sorják és fémdarabkák egy része a fémszövet köpenyről leválnak és ezeket a kés a műanyag szigetelő köpenybe sajtolja, melyeken onnan eltávolítani nem lehet. 5. Az — Y — szétválasztási helyen a forgácsoló kés illetve kések működés közben - d - szigetelő köpenyre és — f - központi vezető érre váltakozó irányú erőhatást, ezáltal fárasztó igénybevételt gyakorolnak, — f- központi vezetőt meggörbíthetik, illetve helyzetében változást idézhetnek elő. A felsorolt káros jelenségek az ismert módszerek működési elvéből következően abból erednek, hogy a sugárirányban elhelyezett forgácsoló kés vagy kések átal működés közben keltett erők illetve ezek komponenseivel szemben csak a szétválasztandó fémszövet köpeny alatti viszonylag kis szilárdságú műanyag szigetelő köpeny nyújt igen bizonytalan ellentámasztást, melynek megvezetése is csak több viszonylag rugalmas, illetve deformálható rétegen keresztül a külső szigetelő/burkoló köpeny palástja által történik. A fent felsorolt jelenségekből az alábbi káros változások jönnek létre, melyek a koaxiális kábelek jellemző paramétereit és működési biztonságát lerontják: — a mechanikai szilárdság csökken mind a fém vezetőkben, mindé a szigetelő rétegekben - a szigetelés vastagsága lecsökken, a szigetelési ellenállás értéke károsan változik — elektromos csúcshatás jön létre, mely átütésveszélyes keresztmetszetet eredményez - a kábelvégeknél a vezetők geometriailag egymáshoz képest torzulást szenvednek, mely körülmény a hullámimpedancia módosulását és káros reflexiók kialakulását okozza. Mivel az utóbbiak értéke a vezetők és szigetelők méretarányának logaritmusával arányos, így kisméretű méretarányváltozások is jelentős értékváltozást okoznak. Változik továbbá a kábelkapacitás értéke, mely az áthallás növekedését okozza, ennek értéke is a vezetők és szigetelők méretarányainak logaritmusával arányos. Az ismert svájci 395 221 számú szabadalom (osztálysorolása H.Ol.b., elsőbbsége USA) szerint a feladatot közös axiális tengelyen egymásba elmozduló hüvelyekkel oldják meg, ahol a kábel a hüvelyek belsejében foglal helyet, az árnyékoló köpeny alá a legnagyobb hüvelyből sűrített levegőt fújnak, így az árnyékoló köpenyt a körülvágás helyénél felpuffasztják. Az ily módon felpuffasztott árnyékoló köpenyt az elmozdult szerszámhüvely nyírja el. A megoldás előnyösen alkalmazható a fonott árnyékolású kábeleknél, a fémszövettel árnyékolt kábelek esetében azonban a fémszövet szilárdsági jellemzői miatt nem alkalmazható. A fémszövet ily módon harmonika szerűen történő felgyűrése a vezető ér hossztengely irányú kihajlásához vezet, mely azonos módon károsítja a kábelt, mint a korábban ismertetett forgácsoló eljárással működő megoldások. A jelenség mechanikai törvényszerűsége a Tettmayer törvénnyel, valamint az Euler összefüggéssel igazolható. 2