169117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés (viharágyú) látható felhőalakulatok belső szerkezetének átalakítására

9 169117 10 acetilén gáz. Ennek következtében az őrláng a 32 nyíláson át behatol a viharágyúba és az ott tároló levegő-acetilén keveréket meggyújtja. Az ezzel járó robbanásból származó lökéshullám a 28 kéményen át az ég felé hatol. A folyamatot a már említett frekvenciákon megismételve a felhő belső szerkezete megváltozik, nevezetesen elveszti jégesővel fenyegető jellegét. Robbanás után a viharágyú készen áll újabb ciklus foganatosítására. A találmány szerinti viharágyú ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működését kézzel vagy automatikusan irányíthatjuk. Nyilvánvaló, hogy az acetilén gáz betáplálását vagy a gyújtást ugyancsak igen különféle módon foganatosíthatjuk. 2. példa A 7. ábrán a találmány szerinti viharágyú oly példakénti kiviteli alakját tüntettük föl, amelynél az acetilént 41 injektor adagolja, amely a levegőből és acetilénből álló keveréket önműködően állítja elő. A 41 injektor 42 csővezeték útján a rajzon föl nem tüntetett acetilén forrással van összekötve. A 42 csővezetékbe 43 elektromágneses szelep van iktatva, amelyet 44 időkapcsoló vezérel. Utóbbi az acetilén beáramlását és a gyújtást egyaránt vezérli. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 44 időkapcsoló elektronikus visszaállító rendszer szerint van kialakítva, amely első üzemi helyzetében a 43 elektromágneses szelep meghatározott ideig tartó nyitásakor acetilént áramoltat be, második üzemi helyzetében viszont a tápvezetéket lezárja. Ennek következtében 45 bontó érintkezős kapcsoló és 46 cséve 47 gyújtógyertyán szikrát vált ki, amely a keveréket meggyújtja. A 47 gyújtógyertya például olyan, amilyet a gépjárművek motorjaiban alkalmaznak. Nyilvánvaló, hogy a 44 időkapcsoló, a 43 elektromágneses szelep, valamint a 47 gyújtógyertya bármilyen ilyen célra alkalmas villamos energiaforrással táplálható. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén 48 akkumulátort tüntettünk föl, de alkalmazhatnánk valamilyen más villamos energiaforrást is. 3. példa E példakénti kiviteli alak megfelel a 2-6. ábrák szerinti példakénti kiviteli alak automatikus megoldásának. Az acetilén 49 csővezetéken át érkezik. Egyrészt az 51 csővezetéken át az 50 őrláng fúvókát táplálja. Az 51 vezetékbe biztonsági okokból 52 visszacsapó szelep van iktatva. A 49 csővezeték másrészt egy vagy több 53 injektorhoz csatlakozik. Az injektorok égő 55 falában kialakított egy-egy 54 nyílással szemben helyezkednek el. Az acetilén bevezető 49 csővezetékhez háromutas elektromágneses 56 szelep csatlakozik. A szelepet 57 motor hajtja, amelyet viszont 58 időkapcsoló vezérel. Az 58 időkapcsolót például hagyományos 59 áramforrás táplálja. A 2. és 3. példával kapcsolatban leírt készülékek előnye, hogy teljesen automatikusan működnek. Minthogy az áram független áramforrásból, például akkumulátorból vehető, a berendezés könnyen fel-5 állítható olyan helyeken is, ahol nem áll rendelkezésre normális váltakozó áram. Ez általában az esetek túlnyomó része, amikor is a viharágyút valamilyen ültetvény, például gyümölcsös, szőlő, dohányültetvé*ny stb. közepén kell elhelyezni. 10 A találmány szerinti viharágyú kísérleteink során gyakorlati körülmények között alkalmazott példánya jégesővel terhelt viharokkal szemben rendkívül feltűnő eredményeket adott. A találmány szerinti eljárást meg kell kezdeni, 15 mihelyt a védendő terület fölött jégesővel fenyegető felhők gyülekeznek. Minden 10—15 másodpercben a viharágyú akár kézi, akár automatikus elsütésével robbanást idézünk elő, amikor is megfigyelhetjük a felhő szerkezetének gyors és látható 20 módosulását. Ezzel megakadályozzuk jégeső keletkezését. A lövéseket addig ismételjük, amíg a jégeső veszély teljesen el nem múlt. A viharágyú védelmi körzete minimálisan 25 50—100 hektár. Azonban a védelmet nagyobb felületre is kiterjeszthetjük, ha erősebb robbanásokra alkalmas viharágyúval dolgozunk. A találmány szerinti eljárás különösen gazdaságos, ha levegőből és acetilénből álló keveréket 30 alkalmazunk. Nyilvánvaló azonban, hogy az égőben a fentiekben említett frekvenciákon foganatosított bármilyen robbanás, amelynek megfelelő ereje van, biztosítja a kívánt eredményeket. A rendelkezésre álló energiaforrások között megemlíthetjük a folyó-35 sított gázokat, amilyen a metán, bután vagy propán, a robbanó szereket, valamint általában minden olyan terméket vagy anyagösszetételt, amelyek akár önmagukban, akár valamilyen más termékkel vagy anyagösszetétellel kapcsolatban energiafelszabadu-40 lássál járó vegyi reakciókra képesek. Szabadalmi igénypontok: 45 1. Eljárás látható felhőalakulatok belső szerkezetének átalakítására, például eső vagy havazás kiváltására, vagy jégesővel járó viharok elkerülésére, azzal jellemezve, hogy a felhő magasságában rövid időközökben ismételt robbanásokkal lökéshullá-50 mokat keltünk, és evégből közvetlenül, vagy levegővel, illetőleg valamilyen más termékkel vagy anyagösszetétellel érintkezve robbanásra alkalmas terméket vagy anyagösszetételt égőben meggyújtunk, és a felszabaduló energiát az égőhöz csatla-55 koztatott csonkakúp alakú kéményen át fölfelé vezetjük. (Elsőbbsége: 1972. 06. 16.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatpsítási módja, azzal jellemezve, hogy a két egymásra következő robbanást elválasztó időközt 25 másod-60 percnél rövidebbre választjuk. (Elsőbbsége: 1973. 05. 29.) 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy két egymásra következő robbanást elválasztó időköz 8 és 15 másod-65 perc között van. (Elsőbbsége: 1973. 05. 29.) 5