169116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antigén, haptén vagy antitest kimutatására és meghatározására

9 169116 10 felvesszük 8,6 pH-értékű 0,05 mólos borát-puffer­ben oly módon, hogy a fehérjekoncentráció 10 mg/ml legyen. 350 ml m-amino-benziloxi-metilcellulózt (What­man-féle cellulózból előállítva) 50 ml desztillált víz- 5 ben szuszpendalunk és a szuszpenziót 10 ml 36%-os sósav és 10 ml 10%-os nátriumnitrit oldat becsepegtetésével diazotáljuk 0 C°-on. A szusz­penziót centrifugáljuk, mossuk, a csapadékot 43 ml 8,6 pH-értékű 0,05 mólos nátriumborátban ismét 10 szuszpen dáljuk, ezután 7 ml előbb elkészített gam­ma-globulin-oldatot adunk hozzá. A keveréket 26 óra hosszat 4 C°-on keverjük, majd centrifu­gáljuk és 6,0 pH-értékű 0,02 mólos foszfátpufferrel mossuk. 15 e) A HCG meghatározása A HCG egy sorozathígítási mintáit (32-16-8--4—2—1-0,5-0 nemzetközi egység/ml) készítjük 2 rj el, 6,0 pH-értékű 0,02 mólos foszfátpufferben, amely 2 térfogatszázalék normál birkavérszérumot tartalmaz. 0,5 ml HCG-tartalmú mintát 0,1 ml nyúlszé­rummal (anti-HCG) és 0,1 ml HCG-HRP konju- 2 5 gátummal inkubálunk, 1/2 óra hosszat szobahőmér­sékleten, (a hígításnál azt tartjuk szem előtt, hogy a HCG-HRP komplexet tartalmazó oldat extink­ciója 0,4 egység legyen 1 cm-es rétegvastagságban. Az anti HCG mennyiségének megválasztásánál arra 30 törekszünk, hogy az a HCG-HRP komplex mennyiségének 80%-át megkösse), azután 0,3 ml d) példa szerinti módon készített immunoabszor­benst (10 mg/ml) adunk hozzá és a képződött keveréket szobahőmérsékleten 1 óra hosszat kever- 35 jük. Centrifugálás után a felső fázisban levő enzim­aktivitást úgy mérjük, hogy 0,5 ml fenti folyadékot 1,5 ml szubsztrátummal (10 mikroliter 30%-os H2 0 2 és 20 mg 5-aminoszalicilsav 150 ml 6,0 pH-értékű 0,02 mólos foszfátpufferben) elkeverjük 40 és 30 perc állás után 25 C°-on az extinkciót mér­jük 460 nm hullámhosszon. Ezzel a módszerrel lehetővé válik a HCG-kon­centráció kimutatása 0,5 liter nemzetközi egység/ml mintaméretben. Ezzel a módszerrel vizeletminták is 45 megvizsgálhatók, ezért a fenti módszer alkalmas terhesség kimutatására. A jelenlegi hemagllutináció­-inhibitáló próba és a találmány szerinti próba közötti megegyezés jónak mondható. A kísérleti rendszer érzékenységét növelhetjük oly módon, 50 hogy a mintát először az antitesttel inkubáljuk, majd ehhez adjuk hozzá a HCG-HRP-konjugá­tumot. 2. példa Inzulin és antiinzilin meghatározása a) Inzulin(glukóz-oxidáz) készítése 60 (antigén-enzim komplex) 5 mg sertés inzulint (Organon készítmény) és 25 mg glukóz-oxidázt (Boehringer-készítmény) 2 ml 6,5 pH-értékű 0,05 mólos foszfátpufferben felöl- 65 dunk. Ehhez az oldathoz 5 mikroliter 25%-os glu­táraldehid-oldatot adunk, ezt követően a keveréket 90 percig szobahőmérsékleten rázogatjuk. A keve­réket ezután Sephadex G—200 oszlopon frakcionál­juk 6,5 pH-értékű 0,05 mólos foszfátpufferrel. A legnagyobb enzimaktivitást mutató frakciókat köt­hetjük az inzulinnal szemben antitestként viselkedő anyagokkal, amelyeket a jelenlegi kísérleti rendszer­ben használunk. b) Az inzulinnal szembeni antitest előállítása (antitest) 10 db tengerimalacnak hetenként intramuszku­láris injekció alakjában 1 mg sertésinzulint tartal­mazó teljes Freund-féle adjuvánst adunk, 4—8 hé­tig. Két hetes állás után az állatoknak adjuváns nélkül intravénás injekcióval további 1 mg inzulint adunk. Két héttel később az állatok vérét lecsapol­juk. Az időközben fellépő hipoglikaémiát intra­peritoneálisan adott glukózzal ellensúlyozzuk. c) Tengeri malac-gamma-globulinnal szembeni antitestek készítése (antigén-antitest) Tengeri malac-gamma-globulint készítünk oly módon, hogy 1 térfogatrész telített ammónium­szulfát oldatot 2 térfogatrész tengerimalac vérszé­rumhoz adunk. A kapott csapadékot 33%-os telített ammóniumszulfát oldattal kétszer mossuk, majd fiziológiás konyhasó-oldatban felvesszük. Birkát nö­vekvő dózisban beadott 0,5, 1 és 2 mg elkészített gamma-globulinnal immunizálunk. Az injekciókat 2 hetenként adjuk és az immunogén anyagot elke­verjük teljes Freund-adjuvánssal. Az utolsó injekció beadását követő 2 hét eltelte után egy további 2 mg-os gamma-globulint adunk fiziológiás kony­hasó-oldatban, majd 1 héttel később az állatok vé­rét lecsapoljuk. d) Tengeri malac-gamma-globulin ellen felhasználható oldhatatlan antitestek készítése (antigén-anti-antitest) 10 g mikrokristályos cellulózt (Merck készít­mény) aktiválunk oly módon, hogy keverés közben 400 ml 2,5 súly%-os ciánbromid oldatot adunk hozzá, majd a pH-értéket 1 n nátriumhidroxid-ol­dattal 10,5-re állítjuk be és 2 percig ezen az érté­ken tartjuk. Ezután a cellulózt jegesvízzel és 0,1 mólos nátriumhidrogénkarbonáttal mossuk. 10 ml birka-anti(tengerimalac-gamma-globulin) szé­rumhoz 1,6 g nátriumszulfátot adunk. 1 órás keve­rés után szobahőmérsékleten a kapott csapadékot centrifugáljuk, 20 ml 16súly%-os nátriumszulfát­-oldattal kétszer mossuk, majd 10 ml 0,1 mólos nátriumkarbonát-oldatban felvesszük. Az aktivált cellulózt 40 ml 0,1 mólos nátriumhidrogénkarbonát­-oldattal elkeverjük, majd 10 ml gamma-globulin­-oldatot adunk hozzá. A szuszpenziót 40 óra hosszat 4 C°-on forgógépben rázogatjuk, majd két­szer 500—500 ml 0,5 mólos nátriumhidrogénkarbo­náttal, 500-500 ml 0,05 mólos 1,1 pH-értékű cit­ráttal, majd kétszer 500-500 ml 6,2 pH-értékű 0,05 mólos foszfáttal mossuk. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom