169112. lajstromszámú szabadalom • Rétegelt rakományt bontó és rakodólapgyüjtő berendezés

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. IX. 30. Közzététel napja: 1976. IV. 28. Megjelent: 1978.1.31. (NA-1001) 169112 Nemzetközi osztályozás: B 65 G 57/00 /, Feltalálók: Péczeli Imre részlegvezető 24%, Hajagos László tervező 24%, Bálint Pál műszaki vezető 13%, ifj. Pomázi Kálmán termelési oszt.vez. 13%, Szűcs Ferenc gyártáselőkészítő oszt. vez. 13%, Nagykőrös, Selmeczy Lajos üzletkötő 13%, Budapest Tulajdonos: Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet, Nagykőrös Rétegelt rakományt bontó és rakodólapgyűjtő berendezés 1 A találmány rakodólapra több rétegben elhelyezett különböző nagyságú, anyagú és formájú, üres és töltött edények lebontását végző automata. A gyakorlati életből és az irodalomból ismertek különböző kivitelű rakományképző és rakomány- 5 bontó berendezések. Ezen gépek általában félautomatikus működésűek. A rakománybontó berendezések egyik csoportját a mechanikus működésű gépek képezik. A rakó- 10 mánybontást ezen berendezések úgy valósítják meg, hogy a rakománybontó egységben a rakományt a bontási síkba emelik úgy, hogy az egy rétegnyi edényzet a rétegelválasztó köztesről az elszállítóelemre áttolhatóvá válik. A réteg áttolás leggy a- 15 koribb módszere a kézi letolás. Az ismert gépi letolás megoldása ugyanis nem tekinthető tökéletes megoldásnak, különösen olyan rakományoknál ahol a szélességi, illetve hosszméret változása jelentős. A különböző méretű edényekből képzett rakományok 20 méretei is különböznek, ezen túlmenően a rakomány szállítása és tárolása közben az azonos méretű edényekből képzett rakományok torzulása is bekövetkezik. A gépi letolásnál alkalmazott rögzített helyzetű oldal- és végkorlátok nem követik a 25 réteg méretét, így vagy a réteg korlát közé emelése okoz üzemzavart, vagy az e célból szükséges méretre széthúzott korlát folytán a rétegletoláskor az edények szétterülve, oldalt leesnek, vagy a végkorlátnál akadályozzák a zavarmentes áttolást. 30 A rakománybontó berendezések másik csoportját az elektromechanikus működésű gépek képezik. Az e csoportba tartozó gépek alapvetően abban különböznek a mechanikus működésű gépektől, hogy a rétegbontást nem letolással, hanem elektromágnes lappal történő rétegfelemeléssel végzik, majd a megemelt edényréteget az elszállítóelem fölé szállítva, — az áramellátást megszüntetve —, az edények az elszállítóelemre helyeződnek. Az ezen elv alapján működő gépek, a mechanikus működésű gépek fentiekben ismertetett hibaforrásait kiküszöbölik azáltal, hogy oldal- és végkorlát alkalmazása szükségtelen. Alkalmazási körük azonban lehatárolt, mivel csak mágnesezhető fémdobozokra alkalmazható és ugyanakkor a nagyobb egységű töltött fémdobozok felemeléséhez szükséges mágneshatás biztosításához a nagy felületi mágneslap előállítása és üzemeltetése igen költséges. A rakománybontó gépeket alkalmazó üzemeknél általában együttesen előfordul fémdobozból és egyéb nem mágnesezhető anyagból (üveg, műanyag stb.) készült rakományok bontási igénye. Miután a mechanikus működésű gépek egyaránt alkalmasak a különböző anyagú rakományok bontására — a fentiekben említett hibaforrások kiküszöbölésével —, ezért az e csoportba tartozó bontógépek továbbfejlesztése iránti igény feltétlenül indokolt. A mechanikus rakománybontó gépek említett hibaforrásai kiküszöbölhetők a közelmúltban be-169112