169111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés éghető, folyékony halmazállapotú hulladékok elégetésére

7 169111 8 A folyékony hulladékanyagot a gyűrű alakú 1 keverőtartályba a 16 csőcsonkon keresztül juttatjuk be, ahol az anyag a tartály fala által kisugárzott hő hatására felmelegszik. A felmelegítés hatására a hulladékanyag lazább összetételűvé válik. A hulladékanyag ebben az álapotában átáramlik a 17 nyílásokon keresztül — melyek a tartály burkolatába vannak beépítve - az_l keverőtartályba. A gyűrű alakú 11 elosztókamrákból a primer levegő a 13 csőcsonkokon keresztül az éghető, folyékony hulladékanyag-réteget továbbító 3 terelőelemekhez jut, aminek következtében a hulladékanyag-réteg forgómozgásba kerül, mivel az 5 nyílások azonos irányúak. Az anyagréteg vastagságát egy ventillátor segítségével biztosítjuk (a rajzon nincs ábrázolva) amely a levegőt a 11 elosztókamrába viszi. A berendezéshez a legalkalmasabbak a középnyomással üzemelő ventilátorok. Ezek alkalmazásával az anyagréteg vastagságát 150-200 mm-ben lehet meghatározni. Ezután a felmelegedett anyagrétegben a víz és hulladékanyag emulzióvá alakul — a víz mennyisége némely esetben 60% is lehet — ennek következtében alakul ki a habréteg, amely a levegőbefúvás következtében intenzívebbé válik. A habképződés intenzívvé válása és a hab széttöredezésének meggyorsulása — miközben a habosodó rétegbe a levegő oxigénje is bejut - lényegesen befolyásolja a berendezés teljesítményét. A turbulens áramlás következtében a folyékony hulladékanyag részecskéi egyenletesen oszlanak el, jól elkeverednek a levegővel, a habréteg széttöredezik és anélkül, hogy holt-terek alakulnának ki, — melyekben az elgázosodás kisebb mértékű —, a folyamat gyorsan lezajlik és ismét megújul. Amikor a hulladékanyag-levegő keverékből a levegő kilép, természetesen folytatni igyekszik turbulens áramlását. Eközben a habosodó rétegben levő cseppeket magával ragadja. A vele szemben ellenáramban haladó szekunder levegővel összeütközve, a cseppek, széttöredeznek és a tűztér nagy hőfoka következtében elgőzölögnek. Az el nem gőzölgött, de erősen felmelegedett anyagrészecskék visszajutnak a keverőtartályba és az éghető, folyékony hulladékanyag visszamaradt rétegében a hő-i kicserélődést fokozzák. A cseppek már képződésük időpontjában gátolva vannak abban a törekvésükben, hogy a 4űztérből kiáramoljanak. Az elégéshez szükséges szekunder levegő (légfelesleg) a gyűrű alakú 11 elosztókamrából a 10 csöveken keresztül a 9 légköpenybe áramlik, majd az etázs-szerűen egyenletesen elosztott 7 és 8 fúvókákon keresztül a 6 tűztérbe jut el. Az égéstermékek az egyik fúvókacsoporttól a másik fúvókacsoportig terjedő útjuk irányváltoztatása közben a levegővel intenzíven keverednek és ugyanekkor a habréteg széttöredezéséből keletkező cseppekkel találkoznak, ezáltal az elgőzölögtetési felület megnő és a füstgázképződés a tökéletes égés következtében lecsökken. Éghető hulladékok általában — főleg szilárd halmazállapotban — 5-10% hamut tartalmaznak. A hamu egy részét a füstgázok magukkal ragadják, de a nagyobb szemcséjű hamu — különösen a homok és koksz a primer levegő centrifugális erejű hatására az 1 keverőtartály falának ütközik és innen a 14 ülepítőcsövekbe jut, amelyek a keverőtartállyal csőcsonkok útján vannak összekapcsolva. Ezeket az ülepítőcsöveket időszakosan el lehet távolítani. A 5 még izzó égőkbe azonban ismételten kerül folyékony tüzelőanyag, miáltal a folyamat folytatódik. Néhány óra leforgása alatt — miközben a tartály lehűl — amennyiben lehetséges, a hamut és kokszot manuális úton távolítjuk el, s ilyenkor a tisztítási 10 művelet csupán néhány percet vesz igénybe. Ilyenkor az anyagréteg * kiégésnek ütemét kell csupán lassítani. A legegyszerűbb segédberendezés az ilyen berendezésekben egy időrelé, amelynek karakterisztikája az elégetendő anyag jellegének megfe-15 lelően van kiválasztva, miáltal a berendezés automatikus tisztítását el lehet végezni. A fentiekben röviden ismertetett berendezésben lehetséges az, hogy még a 60%-os víztartalmú nyersolaj-hulladékokat is minden előzetes homo-20 genizálás nélkül elégethessük. Mód van arra is, hogy olyan hulladékanyagokat égessünk el, melyekben 10%-ban, vagy egyes esetekben nagyobb százalékban jelen levő kémiai szennyezők vannak, ilyenkor azonban a hamutar-25 talom — a szennyezőanyagok természetétől függően — 70%-os is lehet. A találmány szerinti berendezés révén a teljes elégetési eljárást — beleértve a tisztítást is - teljesen automatizálhatjuk. 30 A berendezéstől különböző távolságokban vett levegőminták a megengedett normákat nem lépték túl. A találmány szerinti berendezéshez nem szükséges magas kéményt építeni, nincs szükség bonyo-35 lult ciklon- vagy ehhez hasonló rendszerű pernyeleválasztó berendezésre. A levegő beszívására elegendő egy olyan csövet beépíteni, amelynek hossza 2—4 méter, a csövön hasítékok vannak kialakítva a levegő beszívására, s ezáltal érezhető hőmérséklet-40 -csökkenést lehet elérni. v A levegő tisztítását a berendezésből eltávozó pernyétől úgy lehet megoldani — mivel óhatatlan, hogy bizonyos mennyiségű pernye ne távozzék el — hogy a berendezést zárt csarnokban helyezzük 45 el és fölé háló alakú födémet építünk. (A rajzon ezeket nem ábrázoltuk.) Az égőfejek lángjának irányváltoztatásával az anyagrészecskék leválasztását kedvezően lehet befolyásolni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezésben termelt hőt 50 gazdaságosan lehet hasznosítani például melegvíz-kazánokban (a rajzon nem ábrázoltuk). A berendezéshez nincs szükség kompresszorokra és külön levegőbefúvókra, mivel az üzemeltetéshez szükséges levegőbetáplálást 150-170 mm vízoszlop-nyomás-55 nak megfelelő nyomású ventillátorokkal biztosíthatjuk. A tűztér égőit normális, ötvözetlen acélból készítjük, a tűztér felső részét samottal béleljük. A keverőtartályt, valamint a nyomás alatt ér-60 kező levegőt terelő elemek szintén ötvözetlen acélból vannak készítve, egyébként semmiféle különleges védelmet nem igényelnek. Az üzemelés tartama alatt intenzíven kell ezeket vízzel locsolni, de a hűtést maga az elégetendő folyadék is elősegíti. 65 Az elégetendő, folyékony hulladékanyag hőmérsék-4