169111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés éghető, folyékony halmazállapotú hulladékok elégetésére

3 1691 formáció üteme meggyorsul, s az égéstérbe juttatott anyag mennyiségének és a hőátadás intenzitásának fokozása révén az égés gyorsabban és tökéletesebben megy végbe. A habosodást nagy mértékben segíti elő az 5 éghető, folyékony hulladékanyag feldúsulásakor az anyagba vitt és ott diszpergált víz. A folyékony hulladék egy része a habréteg felületén cseppekké alakulva onnan kiválik, másik része elgazosodik, a levegővel keveredik és ez a keverék ég el a tűz- 10 térben. A folyékony, eléghető anyagoknak nyomás alatt bevitt légfelesleggel történő elégetésére alkalmas berendezésben — ahol az éghető anyag adott rétegét oxigént tartalmazó (levegő) közeggel égetik el — 15 van egy olyan keverőcső, mely a nyomás alatti levegő keverésére szolgál, ezért a keverőcső alsó felületén egyenletesen elosztott nyílások vannak kialakítva. Ezt a csövet kell elhelyezni az éghető, folyékony anyaggal megtöltendő tartályban. A tar- 2

o tály fölött van elrendezve a vízszintes fekvésű, henger alakú tűztér, amelyre az égőfejek csatlakoznak. A keverőcsővel felszerelt tartályra vannak felszerelve a szekunder levegőt bevezető fúvókák, 2

5 melyek a tűztér felé tangenciális irányban vannak beállítva. A gyakorlat azt is igazolta, hogy a folyékony, éghető hulladékok elégetésére alkalmas, ismert berendezésekben végrehajtott különböző módosítások 30 ellenére ezen berendezéseknek nagy hátrányai vannak. Ezek közül csupán a következőket emeljük ki: mivel a berendezés teljesítményét egyéb tényezők mellett az égőfelület határozza meg, igen nehéz a 2—3 méter vagy ennél nagyobb átmérőjű 35 berendezések tűzterében a szekunder levegőt egyenletesen elosztani, ami annyit jelent, hogy a tűztér közepébe kevesebb oxigén jut, ennek következtében pedig a füstképződés erősödik. Ha pedig a nyomás alatt érkező levegő keverését nem oldjuk 40 meg - tekintve, hogy a levegő lyukakkal ellátott csöveken keresztül áramlik a tűztérbe - akkor a tűztérben az anyag és a levegő nem egyenletesen keveredik, vagyis egyes szakaszokban a keveredés jobb, másokban rosszabb lesz, s így holt terek 45 alakulnak ki, ahol természetesen az égés intenzitása csökken. A levegő természetesen a legkisebb ellenállású helyet keresi ki és igyekszik a különböző magasságokban elhelyezkedő keverónyílásokon át elszökni, 50 ezért az alul levő nyílások vagy egyáltalán nem, vagy nem kielégítően látják el feladatukat. Mindezek a tényezők a teljesítményt rontják. A rossz levegő-keveredés következtében az égőkből 55 tüzelőanyagcseppek távoznak el, melyek a tűztér felső rétegébe igyekeznek és jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az égés tökéletlen legyen. A szekunderlevegő egyenetlen eloszlása ugyanakkor megnehezíti az égőkből kiáramló cseppek vissza- 60 szorítását, ennek következtében pedig a füstképződés megnő. Az ismert típusú, azonos célú berendezésekben a jó üzemmenetet az is nehezíti, hogy a tartályt az elkokszosodott részektől, a hamutól és el nem égett részektől meg kell tisztítani. 65 A találmány szerinti megoldás révén mindezeket a hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni. A találmány révén azt a feladatot kívánjuk megoldani, hogy éghető, folyékony halmazállapotú hulladékoknak nagy intenzitással történő elégetésére alkalmas eljárást dolgozzunk ki és ezen eljárás foganatosításához ákalmas berendezést szerkesszünk. Ezt a célt úgy érjük el, hogy a folyékony, éghető hulladékok elégetésére alkalmas eljárás technológiáját akként fejlesztettük ki, hogy a primer levegőt a hulladék-rétegen keresztül fújjuk be, majd a hulladék ily módon elgázosított alakjába fújjuk be a szekunder levegőt, mégpedig a találmány szerinti megoldásnak megfelelően úgy, hogy a folyékony hulladékanyag-réteget kerek térben, irányított és egyenletesen elosztott, nyomás alatt érkező primerlevegő révén forgómozgásba hozzuk, majd a gáznemű halmazállapotú hulladékanyaghoz a tűztérben a tűztér függőleges tengelyére merőleges - legalább egy - síkban szekunder levegőt vezetünk be és a gázt örvénylő mozgásba visszük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására ezért egy olyan berendezést fejlesztettünk ki folyékony, éghető hulladékok elégetéséhez, amely áll egy nyomás alatt érkező levegőt keverő csőráccsal felszerelt ke verő tartályból, továbbá egy e fölött kialakított tűztérből, amelyen a szekunder levegő számára fúvókák vannak kialakítva. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően a keverőtartály és a tűztér gyűrű alakúak. A levegőt keverő csőrácsba olyan levegőt terelő elemek vannak beépítve, amelyek a folyékony, éghető hulladékanyagot a levegővel együtt történő mozgásra kényszerítik. A szekunder levegőt bevezető fúvókák a tűztér kerületén, a belső és külső falakban etázs-szerűen vannak elrendezve úgy, hogy az égéstermékek az egyes etázsokban egy irányban, de a szomszédos etázshoz képest ellenkező irányban, vagyis forgómozgásnak megfelelően áramlanak. Ezen túlmenően a tűztérben a fúvókák — legalább egy etázsban — úgy vannak kialakítva, hogy a másik etázs fúvókáinak irányával szöget zárnak be. Fontos, hogy a levegőt vezető terelőelemek a keverőrácsban a tűztér hozzájuk legközelebb fekvő fúvókáival ellentétes irányúak legyenek. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezést, valamint az eljárás foganatosítását rajzokon szemléltetjük. A rajzokon az Lábra a találmány szerinti, folyékony, éghető hulladékok elégetésére alkalmas berendezést hosszmetszetben mutatja be, a 2. ábra az 1. ábrán látható I-I metszővonal szerinti metszetrajz, a 3. ábra a találmány szerinti berendezésnek egy további kiviteli példáját ábrázolja vázlatosan. A folyékony, éghető hulladékok elégetésére alkalmas eljárás abban ál, hogy a levegőt átfújjuk az. éghető, folyékony hulladékok által alkotott rétegen. Eközben a folyékony anyag felületén habosodás képződik. Az égés megindulásakor ez a folyamat az éghető, folyékony hulladékanyagban levő víz következtében meggyorsul. A levegő és hulla-