169093. lajstromszámú szabadalom • Triplet típusú objektív

3 169093 4 A 100 mm-es eredő fókusztávolságra vonatkoz­tatva a nagy tárgyszögtartományban (kb. ±30°, vagy annál nagyobb) az 1 811 523 sz. NSZK szabadalom által feltüntetett 1:9,2 relatív nyílású és ±28°-os tárgyszögű triplet zönális nyíláshibája 0,8 mm, szélső meridionális képpontja 6 mm távol esik az ideális képsíktól. Az 1 105 409 és 1 105 410 sz. angol szabadalomban megadott 1 :6,3-as relatív nyílású és ±34°«s tárgyszögű tripletek - már szigorúbb specifikációs adataik miatt — sem jobbak a fentinél. Ismeretes, hogy a képalkotási hibák nagysága a lencsék fókusztávolságával (első, második, harmadik hatvány szerint) fordítottan arányos. Triplet típusú objektíveknél a legkisebb abszolút értékű fókusz­távolsága a középső, negatív lencsének van, ezért az határozza meg alapvetően a tripletek specifiká­ciós adatait és maradék hibáit. Ebből az követke­zik, - hogy döntő fontosságú a tripletet alkotó komponensek fókusztávolságainak optimális meg­határozása, különösen a középső lencse esetében. Ezen hiányosságot a korábbi szabadalmi hivatkozá­sokból vett számpéldák analízise igazolja, nevezete­sen, a középső negatív lencse fókusztávolságának abszolút értéke az eredő -fókusztávolság 40%-át csak egy esetben éri el (2 503 751 sz. USA szabadalom). Ezen objektív hátrányos tulajdonságot küszöbölik ki a jelen szabadalmi leírásban ismerte­tett tripletek, amely abban nyilvánul meg, hogy specifikációs adataik minden esetben lényegesen jobbak, az általuk alkotott kép minősége pedig nem rosszabb, sőt az esetek túlnyomó többségében jobb az eddig ismert tripletekénél. A tripletekre vonatkozó alapvető függvény­kapcsolatok megalkotásával (Kalló Péter: „A klasszi­kus és különleges triplet típusú objektív egységes vizsgálata optikai teljesítményüket determináló pa­ramétereik alapján, kandidátusi értekezés, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára) reális lehetőség nyílt a fentebb említett optimum szisztematikus megkeresésére. Az optimumkeresés alapfeltétele az volt, hogy az előzetesen megadott követelmények­nek eleget tevő változatok közül a három lencse a legnagyobb - de a mellékfeltételek (rendelkezésre álló üveganyagok adatai, további korrekciós szem­pontok stb.) miatt felülről korlátos - abszolút értékű mérőszámmal jellemzett fókusztávolsággal rendelkezzen. Ismeretes módon a lencsék képalkotási hibái fókusztávolságaikkal fordítottan arányosak. Ebből következik, hogy a nagy abszolút értékű mérőszá­mokkal jellemzett fókusztávolságú, egymás képhi­báit jó közelítéssel kiegyenlítő lencsékből álló korrigált triplet maradék hibái kisebbek és stabilab­ban kompenzálhatok, mint a kisebb abszolút értékű mérőszámokkal megadott fókusztávolságú lencsékből álló triplet esetében. , A találmány triplet típusú objektív, amelynek meghatározója, hogy lencséinek fi, f2, Í3 fókusz­távolságai, valamint a triplet f eredő fókusztávolsága között az alábbi algebrai összefüggések állnak fenn: fi Ifal 0,75 <-j- < 0,95, 0,42<-f- <0,60, f 5 0,55 <-^-< 0,75, 10 f 1 + f» + f3 0,85 < ——=—-<0,95, 0>68< ,. ,!_3 '.. <0,78 If2 l(fi + f 3 ) (1) (2) (3) 15 A találmány szerinti triplet három lehetséges kiviteli alakját jellemző szerkezeti adatokat az alábbi, 1., 2. és 3. táblázatban foglaljuk össze, valamint ugyanezen tripletek teljesítménygörbéit a 2. ábrán tüntetjük fel. 20 A találmány szerinti triplet azzal, hogy a még' megvalósítható maximális abszolút értékű fókusz­távolságokkal rendelkező lencsékből áll, az eddigi tripletekhez képest azonos relatív nyílás és képszög esetében kisebb értékű maradék képalkotási hibák-25 kai rendelkezik, illetve azonos értékű maradék képalkotási hibák esetében jobb specifikációs ada­tokkal (relatív nyílás és képszög) valósítható meg. A találmány szerinti triplet 1., 2. és 3. táblázatban foglalt kiviteli alakjai azt bizonyítják, hogy a 30 triplettel szemben támasztható teljes relatív nyílás és képszög követelménytartományt átfogó optimális megoldások néhány egyszerű (1), (2), (3) algebrai összefüggéssel jellemezhetők. 35 Szabadalmi igénypont: Triplet típusú, fényképészeti, mozifelvevő, ve­títési célokra használható, színhibákra, képmező-40 hajlásra és torzításra korrigált aplanatikus anasz­tigmát objektív, amely két egyszerű, (nem ragasz­tott) gyűjtőlencse között légközök közbeiktatásával elhelyezett egyszerű, (nem ragasztott) szórólencsé­ből áll, azzal jellemezve, hogy a triplet f eredő 45 gyújtótávolsága, valamint a tripletet alkotó három lencse fj, f2 , f 3 fókusztávolságai között az alábbi algebrai összefüggések állnak fenn: fi Ifa 50 0,75 <-j-< 0,95, 0,42<-r <0,60, 0,55 <—< 0,75, 55 60 f 1 + f2 + f3 0,85 < <0,95, 0.68 < „ ílh . <Q,78. jfil(f, *f3 ) (1) (2) (3) 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 774283 - Zrínyi Nyomda 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom