169077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás városi mélyvezetésű földalatti vasút alagútrendszerének, állomástereinek szellőztetésére
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. XII. 04. (HA-832) Közzététel napja: 1974. VII. 27. Megjelent: 1977. VI. 31. 169077 Nemzetközi osztályozás: E 21 F 1/00 Haris Béla oki. gépészmérnök Budapest Eljárás városi mélyvezetésű földalatti vasút alagútrendszerének, állomástereinek szellőztetésére 1 A találmány eljárás városi mélyvezetésű földalatti vasút alagútrendszerének, állomástereinek szellőztetésére. Ismeretes, hogy a városi földalatti vasutak üze- 5 ménéi tekintélyes hőmennyiség szabadul fel és ez a hőmennyiség az alagútrendszerből átalában szellőzéssel vezetendő el. A hőenergia, amelyet el kell vezetni, a vontatásból, világításból, az utazóközönség energia átalakításából, kábelellenállásból, hatás- 10 fok és egyéb üzemi veszteségekből származik. A felszabadult hőmennyiség mértéke olyan, hogy szellőzéssel történő elvezetéshez szükséges légmennyiség nagyságrendűsége minden egyéb friss légbevezetési kívánalmat egyidejűleg kielégít, így pl. 15 a gyakorlat szerint az utazóközönség fejenként kb. 30 m3 /óra friss levegőt igényel. Általában egy folyóméter alagútszakasz szellőztetése számára 30 pár hatkocsis maximális kocsiforgalommal számolva 150-200 m3 /óra levegőmennyiséget igényel. Ez a 20 mennyiség kivételes esetekben 280 m3 /órára is emelkedhet. Természetesen ilyen nagy mennyiségű levegőt csak gépi erővel üzemeltetett mesterséges szellőztetés útján lehet biztosítani. 25 Mélyvezetésű városi földalatti vasutak fő szellőző berendezésénél általános elv, hogy télen az állomások közötti vonalszakaszon kialakított szellőző aknákon keresztül kerül be friss levegő és az állomásoknál kialakított aknákon át kerül elveze-30 tésre. Ezzel a szellőzési eljárással a hideg téli időszakban az állomások a hideg friss levegőt nem közvetlenül kapják. Nyáron a szellőzés iránya megfordul, ilyenkor az állomásokat külső friss levegővel szellőztetik át és az állomásterekbe benyomott friss levegő az állomásoktól jut a vonalszakaszokon keresztül haladva ,a vonalközi szellőző aknához, ahol az ott elhelyezett ventillátor az időközben felmelegedett levegőt a szabadba fújja ki. Az eddigi mélyvezetésű városi földalatti vasutak szellőztetésénél alapelv, hogy minden állomás és minden két állomás közötti vonalszakasz szellőző aknával és abban elhelyezett ventillátorral legyen ellátva. Eszerint az alapelv szerint tehát minden elszívó aknát egy légbevezető akna követ. Ez az alapelv szigorúan betartandó elv, amelytől soha el nem tértek. Olyan esetekben, amikor a vonalközi akna megépítése lehetetlenné vált, az alagút szellőztetésére levegőkeverési eljárást dolgoztak ki. Eszerint olyan esetben, amikor mélyfektetésű pályán szellőző akna mind a városi beépítettség sűrűsége miatt, mind egyéb akadályok, pl. folyón "keresztül való vezetés esetében nem lehetséges, az alagutak szellőzése számára -különös tekintettel a téli időszakra- keverő légalagutat építettek ki. A téli üzemelésnél ugyanis, mint már a fentiekben említettük, a hideg levegőt nem szabad az állomásra befújni, ezért a pálya meleg levegőjével való ke-169077
