169068. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú vasúti motor

3 169068 4 A tekercselési technológiával készült kompenzáló tekercs a főpólus hornyaiba helyezett és forrasztással vagy csavarozással összekötött különálló tekercsekből áll. A tekercselési technológiával készült tekercsnek kevesebb érintkeztetési helye van, mint a rudas tekercsnek, nevezetesen hornyonként egy. Az ismertetett kompenzáló tekercs konstrukciók vasúti motorban való alkalmazásánál a tekercsfejek és összekötési helyek jelentős helyet igényelnek. Ezen túlmenően az érintkeztetési helyek a rájuk ható nagy rázási és lökőigénybevétel folytán rontják a vasúti motorok megbízhatóságát. A vasúti motoroknál ezért az érintkeztetési helyek számát mindig a minimumra igyekszenek csökkenteni. A villamos mozdonyokhoz való vasúti motornál például a kompenzáló tekercs egyetlen tekercs alakjában van kivitelezve. Ennek a tekercsnek csak két érintkeztetési helye van. A tekercs szerelése szempontjából fontos, hogy a főpólusmagban levő hornyok a segédpólus tengelyével párhuzamosak legyenek. Ez a tekercs kevesebb helyet foglal el, azonban a kompenzáló tekercs és a segédpólustekercs között érintkeztetési helyeket kell létrehozni. Az 574 670 számú német szabadalmi leírás (21 d, 28, 1931.) a kompenzáló tekercs és a segédpólustekercs szerkezeti egyesítésére irányuló kísérletet ismertet. A tekercs a következőképpen van kialakítva: a kompenzáló tekercs két rövidített tekercsből áll, amelyeknek egyik oldala a főpólusmagok hornyaiban van elhelyezve, míg másik oldaluk a segédpólusmag egyik oldalát fogja körül. Két, két szomszédos főpólus hornyaiban elhelyezett tekercs tehát két oldalról veszi körül a segédpólusmagot és így ezen pólus tekercsének egy részét, iletve a kompenzáló tekercset képezi. Ez a konstrukció azonban nem küszöböli ki a két rövidített tekercs és a segédpólustekercs közötti érintkeztetési helyeket, amelyekre a segédpólustekercsek és a kompenzáló tekercsek különbözősége miatt van szükség. Ezen kívül a tekercseknek a segédpólus körülvevő oldalai egymás fölött vannak elrendezve, ezáltal a gép radiális irányú méretei nőnek. A találmány feladata villamos mozdonyokhoz és Diesel-mozdonyokhoz olyan vasúti motor létrehozása, amelynél a kompenzáló tekercsnek és a segédpólustekercsnek viszonylag kevés érintkeztetési helye van, továbbá ezen motor méreteinek csökkentése és megbízhatóságának fokozása. A feladat találmány szerinti megoldása olyan egyenáramú vasúti motor, amelynek forgórészé, gerjesztőtekerccsel ellátott főpólusai, valamint tekerccsel ellátott segédpólusai vannak, mikoris a főpólusokban a segédpólus tengelyével párhuzamos hornyok vannak kialakítva, amelyekben kompenzáló tekercs van elhelyezve, és a találmány szerint két szomszédos főpólus kompenzáló tekercse és a köztük levő segédpólus tekercse egyetlen tekercsként van kialakítva, mikoris a belső menetek a segédpólussal koncentrikusan vannak elrendezve és segédpólustekercset képeznek, a külső menetek pedig a két szomszédos főpólusban kialakított hornyokban vannak elrendezve és kompenzáló teker-5 eset képeznek. A találmány jobb megértése céljából az alábbiakban a csatolt rajzokra hivatkozva részletesen ismertetjük egy kiviteli példáját. A rajzokon az 10 1. ábra a példa szerinti egyenáramú vasúti motor metszetének egy része, a 2. ábra a példa szerinti egyetlen tekercsként 15 kivitelezett kompenzáló tekercs és segédpólustekercs térbeli képe. Mint az 1. ábrából látható, a példa szerinti egyenáramú vasúti motornak 1 állórésze van, 20 amelyre 3 gerjesztőtekercsekkel ellátott 2 főpólusmagok, valamint 4 segédpólusmagok vannak erősítve. A 2 főpólusmagokban a 4 segédpólusmag tengelyével párhuzamosan 5 hornyok vannak kialakítva. A tekercs belső 6 menetei a 4 segédpólus-25 magon, külső 7 menetei a két szomszédos 2 főpólusmag 5 hornyaiban vannak elrendezve. A 4 segédpólusmaggal koncentrikusan elrendezett belső 6 menetek a segédpólus gerjesztőtekercsét képezik. A 2 főpólusmagok 5 hornyaiban elhelyezkedő 30 külső 7 menetek kompenzáló tekercset alkotnak. A tekercs üyen szerkezeti kialakítása lehetővé teszi, hogy a segédpólustekercset és a kompenzáló tekercset önmagában egyesítő tekercset speciális 35 berendezésen előregyártsuk és megkönnyíti a gép szerelését. A belső 6 meneteket a tekercs elrendezése után 8 kerettel rögzítjük, amely a 2 főpólusmagok ol-40 dalán kialakított 9 hornyokba van behelyezve. A külső 7 meneteket az 5 hornyokban ékek alkalmazásával vagy (mint a példa mutatja) az állórész összeszerelése után szigetelőmasszával vég-45 zett impregnálás útján rögzítjük. A 10 forgórészt az állórész végleges összeszerelése után építjük be. A 2. ábra a belső meneteivel a segédpólusmagokon, külső meneteivel pedig a főpólusmagok hor-50 nyaiban elhelyezkedő tekercs térbeli képe. A tekercs meneteinek, valamint a főpólusmagok hornyainak számát a villamos motor műszaki adatai határozzák meg. A tekercsnek 11 és 12 vége 55 van. A leírásból látható, hogy a segédpólustekercsnek és a kompenzáló tekercsnek egyetlen tekercs alakjában való találmány szerinti kialakítása a kompen-60 záló tekercs nélküli géphez viszonyítva egyetlen járulékos érintkeztetési sem igényel. A konstrukció további lényeges előnye, hogy a segédpólus- és kompenzáló tekercset egyesítő tekercs speciális berendezésen előregyártható, miáltal a vasúti motor 65 előállítási költségei csökkenthetők. 2