169052. lajstromszámú szabadalom • Hordozható gázmintavevő készülék

MAGIT AB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169052 t^Étei Nemzetközi osztályozás: ^p Bejelentés napja: 1973. VIII. 03. (EI-489) G01N1/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. IV. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. Feltalálók: Kiss István okleveles vegyész, Pozsgai András elektrotechnikus, Budapest Tulajdonos: Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, Budapest Hordozható gázmintavevő készülék 1 A találmány hordozható gázmintavevő készülék, elsősorban környezetvédelmi célokat szolgáló lég­szennyezési mérésekhez szükséges mintavétel vég­rehajtására, főleg nagyszejtinyezettségű, ún. emisz­szió-forrásokban, például füstcsatornákban áramló gázok lokális szennyezettségi koncentrációjának sza­kaszos mintavételezésére, amely készüléknek minta­vevő és mintatároló szervei vannak. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az UNESCO különböző szakbizottságai évek óta fog­lalkoznak környezetvédelmi kérdésekkel. Megállapí­tották, hogy a technikai civilizáció fejlődése ked­vezőtlenül megrontja az életkörülményeket a Föld növekvő népessége számára. Elsősorban a levegő és a vizek szervezett védelmét tűzték ki célul. A levegő tisztaságának védelme, illetve a szennyezettség mértékének regisztrálhatósága érde­kében kétféle mérési, illetve mintavételi módszer szokásos. Ezek egyike a szabad környezetben vett minták, ün. „immissziós" minták vizsgálata, me­lyekkel arról lehet meggyőződni, hogy valamely mérési helyen a környéken elhelyezkedő és a leve­gőbe szennyező anyagokat kibocsátó létesítmények milyen tényleges mennyiségű és minőségű szennye­zést okoznak. Az immissziós gázmintavételre ismer­tek az angol AUSTEN, a holland EUROGLAS, a dán NIELSEN és az Egyesült Államok-beli RAC cégek mintavevői. Ezek a berendezések nagy szennyezettségi koncentrációjú helyek esetében a gázmintavételre alkalmatlanok. A másik ismert módszer, az ún. „emissziós" minták vizsgálata azon alapul, hogy a szennyezés forrásánál — például kéményben - lehessen meg­győződni a kibocsátott égéstermékek mennyiségéről 5 és minőségéről. Az így kapott mérési adatokból minden immissziós mérés nélkül — és azok he­lyett — következtetni lehet a környezet levegőjének várható szennyezettségi fokára. Az emissziós gázmintavevők szakaszos műkő­in désűek, és általában mintavevő szondával és tároló­házban elhelyezett elnyelető palackokkal rendel­keznek, amelyekbe a mérési helyről valamilyen módszerrel a gázmintát bejuttatják. Ilyen beren­dezés az Egyesült Államokban kifejlesztett 15 EPA-féle emissziós gázmintavevő. Hátránya, hogy a palackokat befogadó tárolóházat állványra kell sze­relni. Emellett nagy szívási sebességgel dolgozik, és emiatt a vett minták elnyeletésére szolgáló igen nagymennyiségű folyadékra van szükség. 20 Elvileg hasonló módon dolgozik a Dániában kifejlesztett emissziós gázmintavevő is, amely ugyancsak valamilyen szivattyúhoz kapcsolt minta­vevő szondával rendelkezik. Robosztus kilakítása miatt nagy helyigényű, nehezen mozgatható és 25 tényleges alkalmazása csak meghatározott helyre telepítve jöhet számításba. A találmány célja olyan gázmintavevő készülék kifejlesztése, amely súlyánál és terjedelménél fogva egyaránt könnyen mozgatható és gyorsan áttele-30 píthető egyik mintavételi helyről a másikra. Fela-169052

Next

/
Oldalképek
Tartalom