169050. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz(p-klór-fenoxi)-acetil-karbamid előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. VI. 24. (EE-2249) Közzététel napja; 1976. III. 27. Megjelent: 1977. V. 31. 169050 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 127/22 •v;;\ Feltalálók: Mikite Gyula vegyész 60%, dr. Rákóczi József vegyész 20%, dr. Fischer János vegyész 20%, Budapest Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás bisz(p-klór-fenoxi)-acetil-karbamid előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás a kiváló koleszterinszint-csökkentő hatással rendelkező bisz(p-klór-fenoxi)-acetil-karbamid előállítására. Az egyik ismert eljárás szerint (Bull. Soc. Chim. Fr., 1964. 383-387) bisz(p-klór-fenoxi)-acetil-kar- 5 bamid előállítására bisz(p-klór-fenoxi)-ecetsavból indulnak ki, és azt a sztöchiometrikus mennyiséghez képest tízszeres mennyiségű tionilkloriddal a megfelelő savkloriddá alakítják, a tionilklorid feleslegét desztillációval eltávolítják, és az így nyert savklo- 10 ridot karbamiddal reagáltatják. Ezzel az ismert eljárással legfeljebb 50%-os termelés érhető el. A tionilklorid feleslegének eltávolítása hosszantartó hevítést igényel, és ezalatt a hőérzékeny savklorid jelentős mértékű bomlást 15 szenvedhet, különösen nagy sarzsméret esetén. Másrészt, a tionilklorid lepárlása, ipari alkalmazásnál, igen korrózív, emellett a tízszeres feleslegben történő alkalmazása nagyméretű készülékeknél is csak kis volumenű termelést tesz le- 20 hetővé. Ezen túlmenően, a reakcióelegy feldolgozása körülményes, és csak nehézkes kezeléssel nyerhető az elkülönülő olajból kristályos termék. Egy további ismert eljárás szerint (161 628 sz. magyar szabadalmi leírás) a célvegyület bisz(p-klór- 25 -fenoxi)-ecetsavészter és karbamid-nátrium reakciójával állítják elő 90%-os termeléssel. Jóllehet ez az eljárás viszonylag egyszerű és jó hozamot biztosít, ipari kivitelezése meglehetősen hátrányos, mivel a karbamid-nátrium előállításához szükséges nátrium- 30 hidrid alkalmazása rendkívül tűz- és robbanásveszélyt jelent. Az ismert eljárás gazdaságosságát befolyásoló további hátrány, hogy -10C°-os reakcióhőmérsékletet kell biztosítani. Azt találtuk, hogy az ismert eljárásokkal kapcsolatos hátrányok kiküszöbölhetők, ha a bisz(p-klór-fenoxi)-ecetsavat dimetilformamid, N-metil-formamid vagy dimetil-acetamid katalizátor jelenlétében klórozzuk sztöchiometrikus mennyiségű, vagy legfeljebb 50%-os feleslegben vett tionilkloriddal valamely közömbös szerves oldószerben, és a képződött bisz(p-klór-fenoxi)-acetil-kloridot — előnyösen elkülönítés nélkül az előállítási reakcióelegy ében -reagáltatjuk karbamiddal. A tionilklorid,ot a sztöchiometrikus mennyiséghez képest előnyösen 10%-os feleslegben alkalmazzuk. Közömbös szerves oldószerként célszerűen alifás vagy aromás szénhidrogént vagy klórozott szénhidrogént, pl. benzint, kloroformot, diklóretánt, széntetrakloridot, benzolt, klórbenzolt stb. vagy elegyüket használjuk. A találmány szerinti eljárás közel kvantitatív termeléssel szolgáltatja a végterméket. Az eljárás egyszerűen, kevés művelettel, rövid reakcióidővel kivitelezhető, rendkívül gazdaságos, és az etanolból átkristályosított bisz(p-klór-fenoxi)-acetil-karbamid tisztább, mint bármelyik ismert eljárással nyert tisztított termék. Meglepő, hogy a bisz(p-klór-fenoxi)-ecetsav, katalizátor jelenlétében, legfeljebb kis feleslegben használt tionilkloriddal végzett klórozása kvantitatív 169050