169042. lajstromszámú szabadalom • Nagy kopásállóságú csúszó felületpár

7 169042 8 viszonylag lágy mátrixban finom eloszlásban van jelen. Célszerűen a mátrix az ötvözet 15-80 tér­fogat%-át alkotja, és ebben oszlik el a 20-85 tér­fogat%-nyi — legalább a kemény fázis 75 térfo­gat%-ban, de célszerűen 100%-ban Laves-fázisból 5 álló — kemény fázis. A mátrix lehet ugyanaz az ötvözet, ami a kemény fázist alkotja, lehet elemi fém, szilárd oldat, egy vagy több intermetallikus vegyület vagy szilárd oldat és intermetallikus ve­gyületek keveréke. A mátrix természetesen lágyabb 10 kell legyen a kemény fázisnál, Knoop keménysége célszerűen nem haladja meg a kemény fázis ke­ménységének 50%-át. A mátrix Knoop keménysége általában 350-750. Laves-fázisból álló kemény fázist tartalmazó ko- 15 balt bázisú ötvözetek jól ismertek. Ugyancsak jól ismertek szilíciumot és legalább két átmeneti fémes elemet (molibdén, kobalt, wolfram, nikkel vagy króm) tartalmazó ötvözetek. Az eddig használatos, lényegében Laves-fázisból 20 álló ötvözeteket mutatjuk be a 2. és 3. táblázat­ban, ahol az elemek mennyiségét súlyszázalékban, a kemény fázis mennyiségét térfogatszázalékban adjuk meg. 25 2. táblázat Co Ni Mo Si FeMn Egyéb Kemény fázis 52 18 30 30 70 36 46 18 Ge 50 10 36 18 36 60 35 15 58 27 Ta 35 45 15 40 Nb 28 38 10 52 Ta 40 35 60 10 30 Ti 25 45 48 7 körülbelül 100 45 32 52 16 körülbelül 100 A találmány szerinti ötvözettel bevont felületet 50 alkothatja teljes mértékben az ötvözet, de alkal­mazhatunk olyan kötőanyagot is, amely az ötvö­zetet a Laves-fázis károsítása nélkül rögzíteni ké­pes. Ilyen kötőanyagok lehetnek például fémek vagy gyanták. A fémeket célszerű az átmeneti 55 fémek, réz, ezüst, arany vagy ezek ötvözetei közül választani. Tipikus kötőanyagok a nikkelt, kobal­tot, vasat, bronzokat és különböző vasötvözeteket tartalmazó anyagok. Rendkívül jó kötőanyag a nikkel. 60 A gyanták közül különösen alkalmasak at fenol­gyanták és a legalább 250C°-os (a hőmérséklet függvényében felrajzolt hajlítási modulus alapján meghatározott) másodrendű átmeneti hőmérséklet­tartománnyal rendelkező nem térhálósított gyanták, 65 amelyek szobahőmérsékleten mért modulusa lega­lább 21090kg/cm2 . Ilyenek például a fenol-form­aldehid gyanták, aromás poliimidek, aromás poli­amidok, aromás poliketonok, aromás politiazolok és polibenzotriazolok. Fontos azonban, hogy a kötőanyag a Laves-fázissal ne tudjon reakcióba lépni, és, hogy lágyabb legyen a Laves-fázisnál. Ha csúszófelülettel kapcsolódó felület alumínium­ötvözet, a kötőanyagot úgy kell megválasztani, hogy az a szóban forgó alumíniumötvözettel ne lépjen reakcióba. A kötőanyag tulajdonképpen 90%-ban magának a kötőanyagnak és az ötvözetnek a keveréke. Ha az egymáson csúszó felületeket ötvözetek alkotják, ezek a felületek lehetnek ugyanabból vagy külön­böző ötvözetekből, a kötőanyag pedig, amennyiben ilyen jelen van, ugyancsak lehet azonos vagy kü­lönböző a két felületnél. Célszerű azonban, hogy az egymáson csúszó felületek átmeneti fémet tar­talmazó Laves-fázissal legyenek ellátva. Ha az egymáson csúszó felületek történetesen a már ismertetett ötvözetből és egy alumíniumöt­vözetből állnak, az alumíniumötvözet célszerűen legalább 84 súlyszázalék alumíniumot tartalmaz. Le­het azonban az alumíniumötvözet lényegében alu­mínium is, azaz az alumínium-tartalma meghalad­hatja a. 99%-ot is, és csak a maradékot képezik Mg, Mn, Zn, Cu, Ni, Cr, Ti, és Si vagy hasonló ötvözök. Célszerűen az alumíniumötvözet alumí­nium-tartalma legalább 92%. Jól alkalmazhatók az American Society for Metals által ismertetett alábbi ötvözetek, ahol az összetételt zárójelben közöljük. 1000 jelű ötvözet (Al tartalom legalább 99,6%), 2024 jelű ötvözet (4,5% Cu, 1,5% Mg, 0,6% Mn), 2218 jelű ötvözet (4% Cu, 2% Ni, 1,5% Mg), 4032 jelű ötvözet (12,5% Si, 1% Mg, 0,9% Cu, 0,9% Ni), 5154 jelű ötvözet (3,5% Mg, 0,25% Cr), 6061 jelű ötvözet (1% Mg, 0,6% Si, 0,25% Cu, 0,25% Cr), A13 jelű ötvözet (12% Si), A132jelű ötvözet (12% Si, 2,5% Ni, 1,2% Mg, 0,8% Cu), 40Ejelű ötvözet (5,5% Zn, 0,6% Mg, 0,5% Cr, 0,2% Ti). A fenti ötvözetekben a maradék mindenütt alu­mínium. Az ismertetett ötvözetek közül elsősorban a 2024 jelű alkalmazható kiváló eredménnyel. Ugyan­csak jól alkalmazható eloxált alumínium is, mint alumínium bázisú felület. Az eloxált réteg vastag­sága vizsgálattal .könnyen megállapítható és álta­lában 0,002286 - 0,0508 mm között van, a leg­gyakoribb azonban a 0,00762 - 0,03048 mm. Jóllehet a leírt számos ötvözet a gépipar terü­letén a legkülönbözőbb működési helyeken és mű­ködési körülmények között alkalmazható külön­böző közegekben súrlódva, de az ötvözetek ter­mészetesen nem egyenértékűek és nem mindegyik egyformán alkalmas minden fajta közegben történő működésre. Adott közeghez viszont könnyen ki­választható a legjobb eredményt biztosító ötvözet­pár. Bizonyos ötvözetekből készült egymáson csú-4

Next

/
Oldalképek
Tartalom