169040. lajstromszámú szabadalom • Nyomtatott áramköri lemez
5 169040 6 anyag az égés terjedését akadályozza, és hogy a villamos ív megszűnése után (pl. a készülék kikapcsolásakor) az égés rövidesen megszűnik. Az ilyen laminátok azt azonban nem biztosítják, hogy a vezető megszakadásának helyén keletkező villamos 5 ív megszakadjon. Az áram kikapcsolása, majd újabb bekapcsolása után a villamos ív újra kialakul és ennek a bevezetőben leírt hátrányai és következményei vannak. Célunk a találmánnyal olyan nyomtatott áram- io köri lemez kialakítása, amelyben a fólia esetleg előálló szakadása helyén keletkező villamos ív nem alakíthat ki grafitos szerkezetet, amely a villamos ívet fenntartaná. Felismertük, hogy azt kell megakadályozni; hogy ilyen grafitos szerkezetű szén- 15 hidak (szén-szerkezetek) kialakulhassanak, mert ezzel elérhető, hogy a villamos ív olyan gyorsan megszűnik, hogy a hordozó lemezt nem gyújtja meg. A feladat találmány szerinti megoldásban szige- 2c telő hordozólemez és a fémfólia között hőálló műanyagból készült éghetetlen réteg van elrendezve. Az éghetetlen réteg vastagsága legalább 20 jum, a célszerűen legnagyobb vastagsága az alkalmazott műanyagok anyagától és alkalmazási 25 módjától függően legfeljebb 300 jum. Az éghetetlen réteg vastagságának előnyös tartománya 30-100íxm. Megfelelő összetétel esetén ez az éghetetlen réteg előnyösen a hordozólemezt és a fémfóliát összekötő ragasztóként is felhasználható. 30 Az éghetetlen réteget fémfólián felfekvő réteg tartományába beitatott hőálló műanyag is képezheti. Az éghetetlen réteg 70-100%-ban akril- vagy keton-műgyantából, illetve 70-90%-ban aromás cso- 35 portok heteroatomok és konjugált kettős kötések nélküli ciklikus vegyületeket képező kikeményítő műgyantából vagy térhálósodé elasztomerből áll. így előnyösen alkalmazhatók az éghetetlen rétegeket alkotó, hőálló műanyagként kikeményedő 40 cikloalifás epoxi-gyanták, telítetlen alifás poliészterek, karbamid-formaldehid-műgyanták, butadiénnek akril vegyületekkel alkotott kopolimerjei vagy térhálósodé szilikon, amelyhez adott esetben tapadást biztosító anyag van keverve. 45 Az éghetetlen réteg legfeljebb 30%-ban fenolgyantát vagy epoxi-gyantát is tartalmazhat. A találmány szerinti nyomtatott áramköri lemez megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. A szigetelő tartólemez a fólialemez meg- 50 szakadásának helyén keletkező villamos ív hatására a fólialemez elgőzölgése során nem válik villamosan vezetővé, hanem megtartja a nagy szigetelési ellenállását, ami nagyobb, mint 1012 ohm. Ez a találmány szerinti nyomtatott áramköri lemez tűzálló- 55 ságának feltétele. Az ilyen nyomtatott áramköri lemez fóliája szakadásának helyén keletkező villamos ív elgőzölögteti a fóliából készült vezető végeit, amely végek ugyanúgy leolvadnak, mint a nem tűzálló szigetelő tartólemez esetében, de ez- 60 'által a találmány szerinti lemeznél oly mértékben megnő az elektródatávolság, hogy az áramköri feszültség és teljesítmény már nem elég a villamos ív fenntartásához. Ez az elgőzölögtetési folyamat és a villamos ívkisülés leszakadása olyan gyorsan megy 65 'végbe, hogy a szigetelő lemez nem károsodik. A készülék újbóli bekapcsolásakor villamos ív már ; nem keletkezik, mert ahhoz az elektródatávolság 1 túl nagy. A találmány szerinti nyomtatott áramköri lemez tehát aktív védelmet nyújt az ívkisülés által | okozott tűz ellen. I Az éghetetlen réteget többek között akril-nitril-, 1 metakrihutril-akrilsavészter alapú műgyanták alkothatják. Az éghetetlen réteg termikus és mechanikus tulajdonságainak kikeményedés után lehetőleg egyeznie kell a laminátok impregnálására használt gyanta tulajdonságaival, ezért előnyös az éghetetlen réteget alkotó műanyagot kikeményedő Műgyantával, pl. fenol- vagy epoxi-gyantával összekeverni. A fenol- vagy epoxi-gyanták súlyaránya az «ghetetlen réteg anyagában legfeljebb 30% lehet, különben a találmány szerinti előnyös hatás elmarad. Ezen műgyanták mennyiségét a lángálló réteg súlyára vonatkoztatva előnyösen 10-20% között választjuk meg. Ha az éghetetlen réteg akrilgyantákból áll, különösen jó eredmények úgy adódnak, ha az anyag 20-70 súlyszázalék >akrilnitritből,20-70 súlyszázalék akrilsavészterből és 15-20 súlyszázalék „Bisfenol A" bázisú epoxigyantából vagy fenolresol-gyantából áll. Akrilsavészterként előnyösen ennek metil- vagy etilészterét alkalmazzuk. A találmány szerint alkalmazható kikeményedő műgyanták közé azok a cikloalifás epoxi-gyanták tartoznak, amelyek molekulájában egy vagy több cikloalifás gyűrű- és epoxi-csoportokon kívül csak alifás csoportok vannak. Ide tartoznak továbbá olyan cikloalifás műgyanták, amelyek cikloalifás gyűrűhöz kapcsolódó epoxi-oxidok (pl. diciklopentadiéndioxid) vagy olyan cikloalifás vegyületek, amelyekben az epoxioxid az alifás oldalláncokhoz kapcsolódik, mint pl. a hexahidroftalsav diglicidilésztere. Az epoxioxid elhelyezkedhet a kiindulási vegyület gyűrűjén vagy az oldalláncon, mint pl. a vinilciklohexandioxid esetén. Ezeknek a műgyantáknak az előállítása és kikeményitése általánosan ismert eljárásokkal történik. Kikeményítő anyagként általában alifás karbonsavat vagy ennek anhidridjét, bortrifluoridot vagy ennek alifás aminokkal alkotott addíciós vegyületeit alkalmazzuk. Ketongyanta alapú éghetetlen réteg előnyösen olyan összetételű, amelyben 70—90 súlyszázalék ketongyanta és 10-20 súlyszázalék „Bisfenol A" alapú epoxigyanta és/vagy fenolresol-gyanta van. Ketongyantákon jelen esetben azokat a gyantákat értjük, amelyek alifás és/vagy cikloalifás ketonok (pl. cáklohexanon, metilciklohexanon) ül. formaldehidnek a fenti ketonokkal való alkalikus kondenzációja során keletkeznek. A találmány szerint alkalmazható kikeményedő műgyanták közé tartoznak továbbá a telítetlen alifás poliészterek, karbamid-formaldéhid-gyanták és poliuretán-műgyanták, amenyiben azok izocianát és alkoholkomponensei nem aromásak."Telítetlen poliészterek pl. a telítetlen alifás dikarbonsav ill. ennek anhidridjei (pl. borostyánkősavanhidrid, dimetilmalonsav) alifás diolokkal előnyösen etilénglikollal, propilén- vagy butadiollal. Kiinduló vegyületként 3
