169016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos kapcsolat létesítésére elektromos vezeték és elektromos csatlakozó között, valamint elektromos csatlakozó az eljárás foganatosítására
5 169016 6 viszont hosszabbak, mint a többi ujjnak a 36 részei, így mélyebben belenyúlnak a 4 peremhajlításos szorítópánt belsejébe. A 2 csatlakozó oly módon lesz ráhajlítva 8 és 10 vezeték végére, amint azt a 3. ábrán láthatjuk, 5 hogy a vezetékeknek egyik-egyik vége a 48 bevágás egyik-egyik oldalán helyezkedjen el. A hajlítási műveletet azonban csak a 8 vezeték vonatkozásában fogjuk ismertetni. A 4. ábrán láthatjuk a 2 csatlakozót, csatlakozó 10 hajlító 56 vastömb 58 felületére helyezve úgy, hogy a csatlakozó alapja fekszik az 58 felületen. 54 hajlító szerszám ellendarab dolgozik együtt az 56 vastömbbel. Az 54 hajlító szerszám ellendarabban látható 57 szerszám üreg felfelé (4. ábra) 55 ezt részben 60 külső, és a vele érintkező, 62 belső felületek határolják. A 60 külső felületek erősen, a 62 belső felületek enyhén hajlanak befelé az üregben felfelé haladva (4. ábra) és a szerszám precíziós alapjánál 64 felületekben találkoznak, ezek együtt 20 viszont kiképzik 66 központi nyerget. A peremhajlításos módon a 2 csatlakozóban bekötni kívánt 8 vezeték pontosan ezalatt a nyereg alatt látható a 4. ábrán. A 8 vezeték közepén látható 70 elektromos vezető mag, és 68 szigetelő 25 veszi azt körül. Amint az 54 hajlító szerszám ellendarab az 56 vastömb felé mozog, hogy a 8 vezetékre a 2 csatlakozót ráhajlítsa, a 8 vezeték elhelyezkedik kezdeti pozíciójától függetlenül (ami nem szükség- 30 képpen egyezik a 4. ábrán bemutatottal) az ujjak 36 részeinek segítségével úgy, hogy valamennyi ujjpár - 26, 26a, 28, 28a és 30, 30a ujjak -- közé kerül, amint az, az 5. ábrán látható, de míg a 32 és 32a ujjak 42 és 42a részei fölött. A hajlítási 35 művelet ezen fázisában a 6 film 7 része már befelé hajlik, az 5. ábrán látható módon a megfelelő 64 felületek szerint, és valamennyi ujj a 14 és 14a oldalfalakkal együtt enyhén a csatlakozó közepe felé hajlított már, így körülbelül derékszöget zár 40 be, a 12 alappal. Ahogy a hajlítás művelete folytatódik, a 36 részek a 8 vezeték felső felületeit is közrefogják (6. és 7. ábrák) ily módon beleerőltetik vagy „beletömik" a vezetéket a 20 és 23 bevágásokba a 24 vezeté száj segítségével, az ujjak 4 5 pedig áthajlanak a szerszám 64 felületének hatására. A hajlítási műveletnek a 6. ábrán látható állapotában, a 32 és 32a ujjaknak a 42 és 42a részei egymásssal párhuzamossá válnak, és a 12 alaplemezzel derékszöget zárnak be ezen ujjak egy- 50 mással szemközti 43 és 43a felületei, pontosan a 20 és 23 bevágások középvonalára pozícionálják a vezetéket. Valamennyi ujj tovább hajlítása a 7. ábrán látható módon csak akkor következik be, amikor a vezeték már a bevágásokba kényszerült. 55 A 6 filmnek a 7 részei szintén áthajlanak a szerszám 64 felületeinek kényszerítő hatására úgy, hogy egymásra érnek a csatlakozó középvonalában, amint a 6. ábra mutatja majd, amint a 7. ábrán látható, ezek, az ujjak egymással szembenálló felü- 60 létei között rögzítődnek. A 20 bevágások szélessége kisebb, mint a 8 vezeték 70 elektromos vezető magjának átmérője, így amikor a vezeték ebbe a bevágásba kényszerül, a 20 bevágás élei behatolnak a vezetéknek a 68 65 szigetelésébe, majd ezt követően beleharapnak a 70 elektromos vezető magba, így jó elektromos kontaktust érünk el a 70 elektromos vezető mag, és.a 4 peremhajlításos szorítópánt között. Amikor azonban a' vezetéket belekényszerítettük a 23 bevágásba, ami valamivel szélesebb mint a 20 bevágás, ennek élei behatolnak ugyan a vezeték 68 szigetelésébe, de a 70 elektroraos vezető magba csak kisebb mértékben hatolnak be mint a 20 bevágás élei, semmiképpen nem annyira mélyen, ami jelentékenyen csökkentené a 70 elektromos vezető mag szakítószilárdságát. Amint a 11. ábrán láthatjuk, valamennyi ujj mérete és elrendezése olyan, hogy nem ütköznek a 16 és IS nyelvekkel a hajlítási művelet során. így mindegyik 28 és 28a ujj szélessége kisebb, mint azon nyelvek távolsága, amelyek között ezek az ujjak elhelyezkednek. A vezeték méretétől függően, valamint a 20 bevágás szélességének függvényében, a 18 nyelv lényegesen deformálódhat oldalirányban, vagyis a 20 bevágás oldalai jelentősen eltávolodhatnak egymástól. A 7. és 8. ábrákon látható, hogy a 20 bevágás jelentősen deformálódott, amikor a vezeték mérete viszonylag nagy a bevágás szélességéhez képest. Kisebb vezetékméretek esetén a 20 bevágás szétnyomódás alig lesz észrevehető. Az elkészült hajlított csatlakozóban a 28 és 28a ujjak a 16 és 18 nyelvek között helyezkednek el, ezen ujjak egymással szembenálló felületei keményen megfogják a vezeték 68 szigetelését amint a 9. ábrán látható. A 26, 26a, 30 és 30a ujjak hasonlóan fogják meg a 8 vezetéket, de tengelyirányban a 16 és 18 nyelvektől kifelé. A 32 és 32a ujjak egymással szemközti felületei a vezetéknek a 12 alaptól távolabbi felületeit fogják meg, ezzel feszültségmentesítést biztosítanak, ugyancsak ezek az ujjak biztosítják a vezeték központi elhelyezkedését a csatlakozóban úgy, hogy a vezeték a konnektort általában annak tengelyirányú meghosszabbításában hagyja el, amint a 3. ábrán látható. Automatikus hajlító berendezés alkalmazása érdekében a csatlakozót szalagformában állítják elő, amint az 1. ábrán látható, a 6 filmje az egyes csatlakozóknak, egyik-egyik végén 50 hordozó csíkra van kötve úgy, hogy a csatlakozók egymással párhuzamosan fekszenek, oldalaikkal elválasztva egymástól és az 50 hordozó csík biztosítja az együttmaradásukat. Kezdetben, egy üres fémlapokból álló csíkot alakítanak ki, mindegyik egy-egy 4 peremhajlításos szorítópánt lesz, ezeket hozzáerősítik a folytonos filmszalaghoz, ami az 50 hordozó csíkot és a csatlakozóknak a 6 filmjét képezi. Ezután műanyag csíkokat erősítünk az egymás melletti fémlapok közé, majd a fémlapokokat U alakúra hajlítjuk meg. Ily módon a csatlakozó csík felhasználásra kész, például olyan hajlító berendezésben, amit az 1 765 027 (7443) számú német szabadalmi leírásunkban ismertettünk. A 45 bevágásokba kerül a berendezés csatlakozó továbbító mechanizmusának vezető szalagja. A peremhajlításos szorítópánt bármely alkalmas fémcsíkból előállítható, például 3/4 kemény sárgarézből (70% réz-30% cink), vagy megfelelő fosz-3