169009. lajstromszámú szabadalom • Jódfenol fertőtlenítő készítmény
169009 Triszubsztituáltak: 2,4,6-triklórfenol 2,4,6-tribrómfenol 2-benzil-4,6-diklórfenol 2-metil-4,6-diklórfenol 2-fenil4,6-diklórfenol 4-bróm-6-klór-o-krezol 4-bróm-2,6-diklórfenol 2,6-dibróm-4-metilfenol 2,4-dibróm-6-nitrofenol 2,6-dijód4-nitrofenol. Tetraszubsztituáltak: 4-metil-2,3,6-triklórfenol 2,2-metilén-bisz-(2,4,6-triklórfenol). 10 15 A fenolos vegyület aránya az új készítményekben a készítmény 1-10, előnyösen 3—7 súlyszá- 20 zaléknyi mennyisége. Az új készítményekben felületaktív anyagként nemionos detergensek alkalmazása kerülendő, mivel deaktiválják a fenolos vegyületeket, általában ionos detergensek, pl. kationos, anionos vagy amfolit 25 detergensek azonban használhatók. A három alcsoport közül a legelőnyösebbek az anionos detergensek, ilyen különösen hatásosnak' talált anionos felületaktív szerek az alkilgyökben (vagy gyökök ben) 2—20 szénatomot tartalmazó alkilbenzolszul- jn fonátok és a nátrium- vagy kálium dodecil difeniloxid-diszulfonát. A felületaktív anyag mennyisége a készítmény 2,5—35 előnyösen kb. 10-25 súlyszázaléka. A felületaktív anyag mennyiségének megválasztásánál 35 megjegyzendő azonban, hogy a felületaktív szer aránya a fenolos szerhez egy súlyrész fenolos vegyületre számítva 1—10, előnyösen kb. 3—5 súlyrész. A jód mennyisége a készítmény 0,25—5, elő- 40 nyösen 0,5-2 súly%-a. Megjegyzendő, hogy a fentiekben a fenolos vegyület előnyös mennyiségére megadott határok lényegesen magasabbak, mint a jód mennyisége, és tulajdonképpen célszerűtlen olyan készítményeket előállítani, melyekben a jód 45 mennyisége felülmúlja a fenolos vegyületét. A felületaktív szer és a jód aránya ezért meglehetősen magas, és alkalmas ahhoz, hogy a jód komplexképzését vagy stabilizálását okozza. Amint az a fenolos fertőtlenítőszereknél szo- 50 kásos, a készítmények 25%-ig, előnyösen 15—20%-nyi mennyiségben alkohol oldószert, pl. izopropanolt tartalmazhatnak, melynek elsőrendű szerepe az, hogy az alkotórészek oldódását széles hőmérsékleti határok között biztosítsa. 55 A készítményekben sav jelenléte két szempontból veendő figyelembe. A 2 977 315 sz. USA szabadalmi leírás szerint a sav szükséges alkotórész a detergens jód készítményekben, mivel megvédi a jódot a szerves talajjal és a vízkeménység alkalikus 60 komponenseivel szemben. Azonban jól ismert, hogy sav nem feltétlenül szükséges a közönséges detergens jód készítményekben, és csakugyan néhány szerző csökkenti vagy elhagyja a savat bizonyos ilyen készítményekben. Az olyan jód-fenol készít- 65 menyek esetében, ahof aTenol a 2-, 4- és 6-helyzetekben szubsztituált, arra a megállapításra jutottunk, hogy sav hozzáadható vagy elhagyható, majdnem ugyanabból a meggondolásból kiindulva, mint azt a korábbi detergens-jód irodalom adja meg. Ha azonban a 2-, 4- és 6-helyzetek közül csak 2 foglalt, úgy találtuk, hogy szükséges sav a jód tartósításához mind magában a készítményben, mind vizes oldatokban. Ásványi savak, pl. sósav, foszforsav vagy nátriumhidrogénszulfát alkalmazható, foszforsav a legelőnyösebb olcsósága és a fertőtlenítő szerekben általános elfogadottsága miatt. A sav mennyisége a készítmény 5—40súly%-a között változhat, általában 10—20súly%-ot alkalmazunk. Ilyen szempontból fontos, hogy a sav mennyisége annyi legyen, hogy a pH 4, előnyösen 3 alatt maradjon az alkalmazandó hígítási értéknél. Ezért különböző savtartalmú készítmények előállítását terveztük, pl. egy 10—20% savat tartalmazó készítményét normálisan alkalikus vizekhez és egy 30-40% savtartalmú készítményt olyan alkalmazási területekre, ahol magas alkália-tartalmú vizek vannak. Változatként lehetséges csak egy terméket forgalmazni, 10—20% savtartalommal, mely használati utasítást tartalmaz a vevő számára, a használt oldat készítése során a helyi felhasznált víz alkálitartalmától függő savadagolásra. Folyékony jód-fenol készítmények készítése esetén a jódot különböző módon vihetjük be. Pl. oldhatjuk az elemi jódot az alkohol komponensben, vagy az alkohol és a felületaktív anyag keverékében, majd keverjük a többi alkotórésszel. Másrészt hozzáadhatjuk a jódot jód és Hl tömény vizes oldat alakban is, a 3 028 299 sz. USA szabadalmi leírásnak megfelelően. Az ilyen oldat alkalmasan kb. 57% jódot és 20% Hl-t tartalmazhat. Folyékony készítmények esetén, az új készítményekben a víz mennyisége legalább kb. 10%, maximálisan kb. a készítmény súlyának 2/3 része, a kívánt hatástól és biocid aktivitástól, és különösen a jelenlevő sav mennyiségétől függően. Ha oldószerként valamilyen alkoholt, pl. izopropanolt, etanolt vagy metanolt használunk, ennek mennyisége maximálisan 25% lehet, és a készítményben a víz mennyisége legalábbis megegyezzen az alkoholéval, hogy így a túl alacsony „lobbanáspont" elkerülhető legyen. A szilárd por alakú készítmények csak a lehető legkevesebb vizet tartalmazhatnak, hogy fokozzák a „szabadon folyó" tulajdonságokat. A szilárd készítmények hígítására szolgáló anyagok vízoldható anyagok, pl. a nátriumszulfát, nátriumklorid, karbamid és cukor, valamint oldhatatlan enyhe dörzsölőszerek, pl. a diatómaföld bentonit, porított szilikát stb. A szilárd por alakú készítményekben előnyösen alkalmazható ásványi sav a nátriumhidrogénszulfát. A folyékony készítmények a legtöbb esetben a következő táblázatban feltüntetett arányokban tartalmazzák a különböző komponenseket: 1
