169008. lajstromszámú szabadalom • Szabályozott villamos hajtás

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XII. 06. (VI-1022) Közzététel napja: 1976. III. 27. Megjelent: 1977. IV. 30. 169008 Nemzetközi osztályozás: H 02 P 7/24 Feltalálók: Bölöni János oki. villamosmérnök, Fehér Zoltán oki. villamosmérnök, Kiss Péter oki. villamosmérnök, Budapest Tulajdonos: Villamos Automatika Intézet, Budapest Szabályozott villamos hajtás 1 10 A bejelentés tárgya szabályozott villamos hajtás vezérelt egyenirányítókkal és a vezérelt egyenirá­nyítók összegyújtását megakadályozó áramkörrel, főleg reverzáló üzemre. Az ipar területén szüntelenül igény van szigorú dinamikai és szabályozástechnikai követelményeket kielégítő, korszerű és csekély karbantartást igénylő, fordulatszám szabályozott irányváltós villamos haj­tásokra. Több évtizeden keresztül az irányváltó szabá­lyozott hajtásokat különböző forgógépes átalakítók segítségével oldották meg. A tirátronok és vezérelt egyenirányítók megjelenése új műszaki megoldá­sokat eredményezett, melyekben mozgó mecha­nikus alkatrészek illetve építőelemek nincsenek. A *5 vezérelt higanygőz egyenirányítók hátrányos tulaj­donságai, mint például nagy áteresztő irányú fe­szültségesés és az ezzel járó viszonylag nagy vesz­teségi teljesítmény, valamint tényleges üzemelés előtti felfűtési időigény, a korszerű teljesítmény- 20 -félvezetők alkalmazásával kiküszöbölhetők. Számos kapcsolási elrendezés született, melyekben a ko­rábbi higanygőz egyenirányítók helyett tirisztorokat alkalmaztak. Ilyen például a vezérelt egyenirányí­tókról táplált köráramos reverzáló egyenáramú haj- 25 tás, ahol a köráram szerepe az azonnali áramirány­váltás lehetővé tétele. A megoldás hátránya, hogy a köráram terheli a vezérelt egyenirányítókat, telje­sítményveszteséget és a disszipációs hő növekedését okozza. 30 A vezérelt egyenirányítós armatúraköri logikai reverzáló hajtásban például a háromfázisú hálózatra két egymással szembekapcsolt vezérelt áramirányító egység csatlakozik, melyeknek közös kimenete táp­lálja az egyenáramú motort. A két vezérelt áram­irányító egység közül mindig csak az egyik műkö­dik, a másik gyújtásvezérlést nem kap, ugyanis a két egység egyidejű gyújtásával - összegyújtásával -teljes fáziszárlat jönne létre. A két áramirányító közötti kommutáció, azaz a motor armatúráján folyó áram irányának megváltoztatása csak akkor jöhet létre, ha a korábbiakban vezető áramirányító árama előzőleg nullára csökken (megszűnik). Az áram megszűnésének megbízható érzékelésére nul­laáram érzékelőt alkalmaznak. Az ezekkel szemben támasztott követelmények igen nehezen teljesít­hetők, mivel az érzékelőnek el kell viselnie a vizsgált áram-hozzávezetésen folyó egyen- (ill. vál­takozó) áram maximális értékét, ugyanakkor biz­tonsággal érzékelnie kell, és jelzést kell adnia, ha az áram a vezérelt áramirányítók úgynevezett tartó­áramánál kisebb értékre csökken. (Ez jelenti ugyanis a vezérelt egyenirányító biztos kioltási fel­tételét, azaz a nulla-áramot.) Az összegyújtás megakadályozásához a szabá­lyozott áram nulla értékét kell érzékelni olyan pontossággal, hogy az a vezérelt egyenirányító tar­tóáramánál kisebb áram esetén jelezzen ki megbíz­hatóan. Az ismert megoldások ezt a vezérelt egyen­áram mérésével valósítják meg, és az érzékelés 169008

Next

/
Oldalképek
Tartalom