168960. lajstromszámú szabadalom • Többlépcsős szelep

168S 3 szédos kamra működő keresztmetszetének viszonya a szelep teljesen nyitott helyzetében a hozzá tar­tozó hosszanti hornyokból álló rendszerek átáram­lási felületei viszonyának, az első kamra működő keresztmetszete pedig a belépési nyílás kereszt- 5 metszetének felel meg. Az első vezeték hossza célszerűen legalább egy­heted részét képezi az orsó hengeres eleme átmé­rőjének. A szelep orsójának lökete előnyösen 80-100%-a a névleges belső átmérőjének. 10 Egy további előnyös kivitéli alaknál a kilépési kamra átmérője, adott esetben a kilépő csőcsonk belső átmérője, a szabványos sorozatban egy foko­zattal nagyobb, mint a szelep névleges belső átmé­rője. Az orsó hengeres elemében az utolsó fokozat 15 tartományában célszerűen üreg van kialakítva, amelybe derékszögű kivágások torkollnak. A találmány szerinti többlépcsős szelepnél a forró víz, illetve gőz expanziójánál fellépő viszo­nyokat azáltal vesszük figyelembe, hogy az átáram- 2D lási felületet és az egyes kamrák közötti viszonyt az átáramlás irányában növeljük. így a nyomásesés egyenletesen oszlik el és a mozgási energia rész­veszteségeket oly módon szüntetjük meg, hogy a nyomásesés értéke fokozatonként nem haladja meg 25 az 50 kp/cm2 -t, ami angyobb élettartamot és fo­kozott üzembiztonságot eredményez. A kedvező üzemi viszonyok kialakulásához a nagy szeleplöket is hozzájárul. Ezenkívül az első vezeték hossza és az átmérő közötti viszony cél- 30 szerű megválasztásával az adott konstrukciójú is­mert többlépcsős szelepekhez viszonyítva növelni tudjuk az átfolyási folyadékmennyiséget. A találmány szerinti konstrukció további előnye az, hogy karakterisztikája a legkisebb névleges 35 belső átmérőnél a löket 14-100%-a között, egyéb­ként a löket 10-100%-a között lineáris. A találmány szerinti, gázoknál és gőzöknél alkal­mazható szelepnél valamennyi üzemi jellemző javul, ha az utolsó fokozatot úgy alkalmazzuk, hogy az 40 utolsó fokozat ékhornyait az orsó végében kiala­kított üregbe torkolló kivágásokkal helyettesítjük. A csatolt rajzok a találmány szerinti többlépcsős szelep kiviteli példáit mutatják. Az 1. ábra négylépcsős szelep tengelyirányú met- 45 szete,a 2. ábra az 1. ábra szerinti orsó hengeres ele­mének metszete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti orsó hengeres ele­mének A—A metszete, a 50 4. ábra az l.ábra szerinti orsó hengeres ele­mének B-B metszete, az 5. ábra a szeleptest egy másik kiviteli alakjának tengelyirányú metszete, a 6. ábra a szelep egy további kiviteli alakja vég- 55 részének tengelyirányú metszete, a 7. ábra a 6. ábra szerinti orsó hengeres eleme egy darabjának metszete, a 8. ábra a 7. ábra C—C metszete és a 9. ábra a 6. ábra szerinti szeleptest egy részének 60 metszete. Az 1—5. ábrákon négylépcsős szelep alapkivitele látható. Az 1. ábrán a szelep mindkét üzemi vég­helyzetét' feltüntettük. A szelep 1 testből áll, amelyben kúpos 21 résszel és hengeres 20 elem- 65 4 mel ellátott D átmérőjű 2 orsó van ágyazva. A 2 orsó nem ábrázolt mechanizmus segítségével axiális irányban Z löketnek megfelelő mértékben eltol­ható. Az 1 testben a 2 orsó 200 tengelyére merőlegesen Js átmérőjű belépési 10 nyílás van kialakítva. A 2 orsó 200 tengelyével párhuzamosan az 1 testben 12, 13, 14, 15 kamrákból álló rendszer van kialakítva. A kamrák egymástól 32, 33, 34 vezetékekkel kölcsönösen el vannak vá­lasztva. Az első 12 kamra ugyanakkor L hosszú­ságú 31 vezetékkel van elválasztva a belépési 10 nyílástól. A 31 vezetéken 11 ülés van kialakítva a kúpos 21 rész számára. A 2 orsó hengeres 20 elemében továbbá 22, 23 és 24 hornyokból álló rendszerek vannak. A hor­nyok helyzete és hossza a szelep zárt állapotában megegyezik a 12, 13, 14 kamrák hosszával és helyzetével. Az utolsó 15 kamra valamivel hosszabb, de a 25 horony kezdete itt is egybeesik az 0 átmérőjű 15 kamra kezdetével. Mint a 2. ábrából látható, az egyes 22, 23, 24, 25 hornyok ék alakú profillal rendelkeznek és csúcsuk a kúpos 21 rész felé néz. Az egyes hornyok a,, a2 , a 3 , és a 4 csúcsszögei fokozatosan nőnek, és a hornyok az utolsó kivételével 220, 230, 240 körívvel vannak lezárva. Az egyes hornyok alakjának jobb bemutatása céljából a 2. ábrán a hornyokat egy síkban ábrá­zoltuk. A valóságban a 22, 23, 24, 25 horony­rendszerek egymáshoz képest el vannak forgatva, például oly módon, hogy a 24 hornyok 240 tengelyei és a 25 hornyok 250 tengelyei megha­tározott j3 szöget zárnak be egymással, amely ál­tálában 45° (lásd a 4. ábrát). Az 5. ábra szerinti szelep 1 testében kialakított 12, 13, 14, 15 kamrák átmérői fokozatosan nőnek, úgy hogy a megfelelő kamra fala és a 2 orsó hengeres 20 eleme között keletkező körgyűrű alakú működő Fi, F2 , F 3 , F 4 keresztmetszetek is fokozatosan nőnek. Előnyös az a kiviteli alak, amelynél két szomszédos 13, 12 kamra megfelelő keresztmetszete közötti F2 : Fi arány a szelep tel­jesen nyitott állapotában a megfelelő 23, 22 hor­nyok megfelelő átömlési felületei közötti f2 : fi viszonynak felel meg (lásd az 1. ábra jobboldalát). Ez a viszony érvényes a négylépcsős szelep teljes rendszerére. A 6—9. ábrák négylépcsős gáz- és gőzszelep konstrukciós kialakítását mutatják. Általánosságban olyan kiviteli alakról van szó, amely az utolsó lépcső kivételével a fentiekkel egyező. Az utolsó lépcső 35 vezetéke legalább kétszer olyan hosszú, mint az előző 33 vezeték. (9. ábra.) A 2 orsó hengeres 20 eleme ezenkívül hengeres 260 üreggel van lezárva, amelybe legalább két, egymással szem­ben fekvő, derékszögű 26 kivágás torkollik (7. és 8. ábra). A találmány szerinti többlépcsős szelep műkö­dése világosan látható. A belépési 10 nyílás és a berendezés között nem ábrázolt, Js belső átmérőjű csőkarimával hoz­zuk létre az összeköttetést. A 2 orsónak az 1. ábra baloldala szerinti helyzetében a kúpos 21 rész és a szelep 11 ülése lezár. A szelep részleges nyitása esetén, vagyis a 2 orsónak L szakasznyi eltolása 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom