168898. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható O-fenil-tionofoszfor (foszfon)-savészteramid -illetve-imidszármazékok előállítására

3 168898 4 inszekticid és akaricid hatása sokkal nagyobb, mint az analóg szerkezetű és hasonló hatású ismert vegyületeké. A találmány szerinti vegyületek tehát értékesen gazdagítják a technikát. Ha kiindulási anyagként 0-etü-0-(2-karbizoprop­oxi-fenfl)-tionofoszforsavészteramidot és ecetsav­anhidridet, illetve orto-hangyasav-trietilésztert, il­letve N,N-dietil-formamid-dimetilacetált vagy N - [ 0 - ( 2 -karbizopropoxi-fenil)-0-etiltiofoszforil]-imi­nohangysavas-etilésztert és dietilamint, illetve vizet alkalmazunk, a reakciófolyamatot az a)-e) reakció­vázlatokkal szemléltetjük. Az alkalmazandó kiindulási vegyületeket a (II)-(V) képletek egyértelműen meghatározzák. A (II) és (IV) általános képletben R előnyösen egye­nes vagy elágazó szénláncú, 1—3 szénatomos alkil­vagy alkoxicsoportot jelent, a (III) általános kép­letben R"' jelentése előnyösen 1—4 szénatomos dialkilaminocsoportot vagy 1—3 szénatomos alk­oxicsoportot, az (V) általános képletben Rv jelen­tése hidrogénatom, vagy 1—4 szénatomos alkil­csoport, RVI jelentése előnyösen hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, fenil-, pirrolil- vagy piridinilcsoport. A kiindulási anyagként alkalmazható (II) általános képletű 0-fenü-tionofoszfor(foszfon)-sav­észteramidok az irodalomból nagyrészt ismertek, és szokásos eljárásokkal előállíthatók (például lásd: 724 681 számú belga szabadalmi leírás), a (III) általános képletű orto-hangyasav-alküészter-szárma­zékok szintén ismertek, és ismert eljárások szerint állíthatók elő [lásd: Chemische Berichte 101. kötet, 46. oldal (1968)]. A (II) és a (III) általános képletű vegyületek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: O-metil-, O-etil-, O-n-propil- és 0-izopropil-0-(2-karbizoprop­oxifenil)-tionofoszfor-, továbbá metán-, etán-, n-propán és izo-propán-0-(2-karbizopropoxifenfl)­-tionofoszforsav-észteramid, valamint orto-hangya­savmetil- illetve -etil-, -n-propil-, izopropilészter, továbbá N,N-(dimetil-, dietü-, di-n-propü-, diizopro­pü-, di-n-butü-, di-szek-butil-, di-terc-butü)-forma­middimetil- illetve -dietilacetál. A b) eljárásváltozatban kiindulási anyagként alkalmazható (V) általános képletű aminők ugyan­csak ismertek és ipari mértékben könnyen előállíthatók. Az (V) általános képletű vegyületek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-, szék-, terc-, izobutil-, dimetü-, dietü-, di-n-propil-, diizopropü-, di-n-butü-, di-szek-butÜ-, di-terc-butü-, dnzobutü-, fenfl-, pir­rolü- és piridilamin és ammónia. A (IV) általános képletű foszforilezett iminohan­gyasav-alküészterek példáiként az alábbiakat sorol­juk fel: N-[0-(2-karbizopropoxifenfl)-0-metfl- ületve -O-etü-, -O-n-propü-, 0-izopropil-, -O-n-butü-, -O-szek-butil-, -O-izobutü-, -O-terc-butü-tionofosz­forü]-iminohangyasav-metü- valamint a megfelelő -etil- és -propilészterek, továbbá N-[0-(2-kar­bizopropoxifenil)-tio-metán-, -etán-, -n-propán-, -izo­propán-, n-bután-, -izobután-, -szek-butánfoszforü] -iminohangyasavmetü- valamint a megfelelő -etü- és -propüészterek. 5 A találmány szerinti eljárást előnyösen alkalmas oldó- és hígítószerek jelenlétében foganatosítjuk. Oldó-, illetve hígítószerként gyakorlatüag bármely közömbös szerves oldószert használhatunk, így alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidro-10 . géneket, például benzolt, toluolt, xüolt, benzint, metflénkloridot, kloroformot, széntetrakloridot, klórbenzolt továbbá étereket, így dietil-, és dibutüétert, dioxánt, valamint ketonokat, például acetont, metüetÜ-, metilizopropfl- és metilizobutü-15 ketont, és nitrileket, így aceto- és propionitrüt. Amennyiben az a) reakcióváltozatban az egyik reakciókomponens ecetsavanhidrid, ületve valami­lyen orto-hangyasav-alkÜészter, a reagáltatás során 20 savas katalizátort, például toluolszulfon- vagy kénsavat alkalmazhatunk. A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Az a) eljárásváltozatban általában 25 60 és 200 C°, előnyösen 100 és 180C° közötti, a b) eljárásváltozat esetén 0 C° és 150 C°, előnyösen 10 és 50 C° közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. Általában légköri nyomáson végezzük a reagáltatást. 30 Az a) reakcióváltozat esetén a két komponenst előnyösen oldószer nélkül reagáltatjuk. Amennyi­ben dialkoxikomponensként ecetsavanhidridet vagy valamüyen ortohangyasavésztert alkalmazunk, elő­nyösen savas katalizátor jelenlétében a dialkoxi-35 komponenst 10—25%-os feleslegben adagolva vé­gezzük a reagáltatást. A reakcióelegyet több órán keresztül a megadott hőmérsékleten tartjuk, közben a képződött alkoholt ledesztilláljuk, végül az elegyet szokásos módon feldolgozzuk. 40 A b) eljárásváltozat esetén a reakciókomponen­seket általában ekvimoláris mennyiségben alkalmaz­zuk. A reakciót általában valamely oldószer jelenlétében folytatjuk le. A reakcióelegyet meg-45 adott hőmérsékleten több órán keresztül keverjük, majd a szokásos módon dolgozzuk fel. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek egy része bomlás nélkül nem desztülál-50 ható olajok alakjában képződik. Ugy tisztítjuk őket, hogy az olajokat hosszabb időn keresztül csökkentett nyomáson mérsékelten növelt hőmér­sékleten melegítjük, amikor is az utolsó Ulékony szennyeződések is eltűnnek, az olajok tisztává 55 válnak. A termékeket a törésmutató segítségével jellemezhetjük. A vegyületek egy részét kristályos alakban kapjuk, ez esetben az olvadásponttal jellemezhetjük őket. Mint már többször említettük, a találmány 60 szerinti 0-fenil-tionofoszfor(foszfon)-savészteramid­ületve -imid-származékok kitűnő inszekticid, talajin­szekticid és akaricid hatással rendelkeznek. Fito­toxicitásuk csekély, és jó hatást mutatnak mind szívó-, mind maró rovarok és atkák esetében is, 65 továbbá fungicid tulajdonságokkal is rendelkeznek. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom