168894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás [3-benzo- 1,2,4-triazinil -di-N-oxid (1,4)] -karbamid-származékok, valamint ilyen vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények és takarmány adalékanyagok előállítására
7 168894 8 optimális adagolást és a hatóanyag adagolási módját a szakember, szaktudása alapján, minden egyes esetben könnyen megállapíthatja. A találmány szerinti I általános képletű vegyületek erős mikróbaellenes hatását a következő in 5 vitro és in vivo kísérletek illusztrálják: 1. In vitro kísérletek 100 7/ml találmány szerinti vegyületet feloldot- 10 tunk Mueller-Hinton-féle tápoldatban, 0,1% glükóz hozzáadása mellett. A tápoldatban ml-enként 1—2 • 10s csíra volt. A keveréket üvegcsövecskékben 24 órán keresztül 37 C°-on tenyésztettük, majd megállapítottuk a zavarossági fokot. Ha a 15 keverék ezután a kezelés után zavarosodást nem mutatott, úgy ez arra utalt, hogy a vizsgált vegyületek hatékonyak az alkalmazott kórokozóval szemben. Az 1., 2. és 3. példa szerinti vegyületeket alkal- 20 mázva, a következő csíráknál nem lépett fel zavarosodás, vagyis a következők ellen hatásosak a vegyületek: Escherichia coli A 261 Escherichia coli 14 Escherichia coli C 165 Proteus vulgaris 1017 Klebsiella K 10 Klebsiella K 63 Salmonella species Shigella species Enterobacter species Neisseria catarrhalis species Diplococcus pneumoniae species Streptococcus pyogenes W Enterococcus species Lactobacillus species Corynebacterium diphteriae gravis Corynebacterium pygenes M Clostridium botulinum Clostridium tetani Borrelia species Serratia species 25 Proteus indolnegatív, species 30 Proteus indolpozitív, species Pasteurella 35 pseudotuberculosis Brucella species Haemophilus influenzae 281 Bordatella bronchiseptica Bacteroides species Staphylococcus aureus 133 Pseudomonas aeruginosa W Pseudomonas aeruginosa B Aeromonas hydrophila species Az 1. és a 2. példák szerinti vegyületek a sorozat -hí gít ási-kísérletben, Jenssen-tojás-közegben, 37C°-on a Mycobacterium tuberculosis-szal szemben 32 T/ml tápközeg minimális gátlási koncentrációt mutatnak. 2. In vivo kísérletek 12 darab CFj törzsű fehér egeret intraperitoneálisan egyenként 1,5 • 108 Staphylococcus aureus csírával fertőztünk, majd a fertőzést követő 30 perc múlva orálisan beadtunk a kísérleti állatoknak 50 mg/kg-nyi 2. példa szerinti vegyületet egyszerre. Mindegyik állat túlélte a fertőzést követő 24 órát. 12 kezeletlen kontrollállatból a fertőzést követő 24 órát egy állat sem élte túl. A találmány szerinti eljárást a következő példák illusztrálják: 1. példa (1. képlet) 20,4 g (0,1 mól) 2-oxo-[l,2,4-oxa-diazolo(2,3-3,4)-benzo-l,2,4-triazin]-5-N-oxid 120 ml etanolos szuszpenziójába 1,5 óra leforgása alatt körülbelül 9 g (0,3 mól) gáz-alakú metilamint vezetünk. Exoterm reakció során ibolya-színű oldat keletkezik, amelyből körülbelül 2 óra múlva kiválik az 1 '-[3-benzo-l ,2,4-triazinil-di-N-oxid(l ,4)]-3'-metilkarbamid metilammóniumsója. Körülbelül 12 g (0,2 mól) ecetsav hozzáadására felszabadul az ammóniumsóból az 1 '-[3-benzo-l, 2,4-triazinil-di-N-oxid(l,4)]-3'-metilkarbamid, sárgásbarna kristályok alakjában. Kitermelés: 19 g (81%), alkoholból átfőzve, az op.: 213-214 C° (bomlás közben). Elemanalízis C9H9N5O3 (mólsúly: 235) összegképletre: 40 45 50 55 60 65 számított: C =46,0%, N =29,7%, H = 3,8%, talált: C =46,0%, N =29,2%. H = 3,8%, 2. példa (2. képlet) 20,4 g (0,1 mól) 2-oxo-[l,2,4-oxa-diazolo(2,3--3,4)-benzo-l,2,4-triazin]-5-N-oxid 100 ml dimetilformamidos szuszpenziójába 30 percig ammónia-gázt vezetünk. Jéghűtés segítségével 25—30 C°-on tartjuk a reakcióhőmérsékletet. Ezután még 2 órát keverjük a reakcióelegyet, majd leszívatjuk a kivált csapadékot. A vörösbarna terméket víz—ecetsav elegyével kezeljük és így kapunk [3-benzo-l ,2,4-triazinil-di-N-oxid(l,4)]-karbamidot, sárgásbarna kristályok alakjában. Etanolos átfűzés után az op.: 216 C° (bomlás közben). Kitermelés: 17 g (77%). Elemanalízis C8 H 7 N 5 03 (mólsúly: 221) összegképletre: számított: C =43,4%, N =31,6%, H =3,2%, talált: C =43,2%, N =31,7%. H =3,7%, 4
