168892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldgyári bauxitzagy előkészítésére
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. II. 15. (AU-317) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. 168892 Nemzetközi osztályozás: C 01 F 7/04 / V ^ .%>*.»• .-wtE-ÄT na h»^ Feltaláló: Nagy László oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: ALUTERV Alumíniumipari Tervező Vállalat, Budapest Eljárás timföldgyári bauxitzagy előkészítésére 1 A találmány tárgya eljárás timföldgyári bauxitzagy előkészítésére. A timföldgyártás nyersanyagát képező bauxitot a bányákban nyert darabnagyságról, a technológiai igényeknek megfelelően általában két lépcsőben íxm-es nagyságtartományú őrleménnyé aprítják. Az őrlést ma csaknem kivétel nélkül nedves eljárással végzik. A nedves őrlés folyadék fázisát az A12 0 3 oldásához egyébként is szükséges marónátronoldat, vagy amint a gyártástechnológiában nevezik, sűrűlúg képezi. Zártciklusú az őrlés, ha a malmokból kiömlő szuszpenziót osztályozásnak vetik alá, hogy az adott határszemcse feletti részeket továbbőrlés céljából visszavezessék a malomba. A zártciklusú rendszerre jellemző az úgynevezett körbenjáró terhelés, amely számszerűleg fejezi ki az egységnyi termék előállításához szükséges, cirkuláltatott anyagtöbbletet. A malom és az osztályozó kapacitását e többletterhelésre is méretezni kell, vagyis a körfolyamat fenntartása növeli a fajlagos ráfordításokat (villamos energia, berendezés többlet stb.). A zártciklusú őrlési módra jellemző még a bonyolultabb üzemvitel, az optimum beállításának szükségessége stb. cséré korlátozva, ami a timföldgyártás üzemvitelében több nehézséget okoz, amelyek kiküszöbölése gyakran igen költséges. Aprítástechnikai tulajdonságaiban a bauxit lé-5 nyegesn eltér a szokásos ércektől, mint pl. a bazalt, mészkő stb. Keletkezésének geológiai körülményei miatt ugyanis számtalan különböző ásvány keveréke, azaz igen változó összetételű kőzet lehet, amelynek fizikai tulajdonságai néha egy-egy tele-10 pülésen belül is alapvetően eltérnek egymástól. A legtöbb bauxitnál az őrleményben szabad szemmel is jól megfigyelhető egyedi szemcsék találhatók, amelyek szín, fajsúly, alak stb. szerint különbözőek. A legfeltűnőbb eltérést a keménység, he-15 lyesebben az őrléssel szembeni ellenállásukban találjuk, ami az őrlemény szemcseelosztásában oly módon jelentkezik, hogy a könnyebben őrölhető részek, pl. agyag a kisebb szemcsetartományban, a nagyobb őrlési ellenállást tanúsító ásványok, pl. 20 korund, kvarc, dolomit, általában a durvább részekben halmozódnak. Éles elkülönülés a malmok nagytömegű fémtöltetének aprító hatása miatt mégsem lehetséges, mert a töltet-töltet vagy töltet-malombélés érintkezési pontjain az aprításnál ható 25 erők már elemi kristályméreteket is felszabadítanak. Ez a magyar bauxitoknál kb. 0,1-0,5 um. A nyíltciklusú őrlésnél általában nincs osztá- Mindezekből következik, hogy az aprítást a nalyozás, ami a folyamatot nagyon leegyszerűsíti, de gyobb őrlési ellenállást tanúsító részekhez szabják, itt a szemcseelosztás nincs egy előírt határszem- 30 vagyis az aprítási fokot emelik, ez által pedig a 168892
