168885. lajstromszámú szabadalom • Új hegesztési eljárás fémes kötések kialakítására, különösen acélcsövek hegesztésére
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. IV. 21. (ZE-387) Német Demokratikus Köztársaság-béli elsőbbsége: 1971. IV. 22. (WP B 23 k/154 592) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1977. IV. 30. 168885 Nemzetközi osztályozás: B 23 K 19/00 ••" .ö .-> Feltaláló: Dr. Horn Volkmar mérnök, Halle, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Zentralinstitut für Schweisstechnik der Deutschen Demokratischen Republik, Halle/Saale, Német Demokratikus Köztársaság Új hegesztési eljárás fémes kötések kialakítására, különösen acélcsövek hegesztésére 1 A találmány tárgya új hegesztési eljárás fémes kötések kialakítására, különösen acélcsövek hegesztésére, szereléskor a varratgyökbe helyezett adalékanyag alkalmazásával. Acélcsövek összekötése többnyire sajtoló vagy olvasztó hegesztéssel történik. Sajtoló hegesztéskor az összehegesztendő darabokat, melegítés közben, olyan mértékben szorítják egymáshoz, hogy az atomok között ható erők kötést biztosítanak. Emellett lejátszódhatnak diffúziós és olvadási folyamatok is. Olvasztó hegesztéskor az alapanyagokhoz hasonló összetételű vagy fajtájú adalékanyagokat alkalmaznak, amelyek olvadási hőmérséklete körülbelül megegyezik az alapanyagéval. A varratperemeken megolvasztják az alapanyagot, és a kötés az alapanyag és az adalékanyag olvadékának összekeveredésével jön létre az olvadék megdermedése után. Lehetséges olvasztó hegesztést végezni adalékanyagok nélkül, csupán a varratperemek összeolvasztásával is. Ismeretes továbbá az alapanyagtól eltérő fajtájú adalékanyagok felhasználása is. Ezek az adalékanyagok az alapanyagnál lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten olvadnak meg, és a kötést a határrétegekben lejátszódó, kölcsönös diffúzió hozza létre. Ez az eljárás a forrasztás. Az itt alkalmazott hőmérsékletek lényegesen magasabbak az adalékanyag olvadási hőmérsékleténél. A sajtoló hegesztésnek az a hátránya, hogy a munkadarabok a varrat környékén erősen deformálódnak, és ennek során általában egy duzzasztott perem jön létre. Ez a perem különösen akkor 5 hátrányos, ha a csővezeték vagy hasonló szerkezet belsejében van. Eltávolítása igen költséges, és nem mindig lehetséges. Ismert olyan, viszonylag új hegesztési eljárás is, amelynek során az alapanyagot hevítik, de annak 10 megolvadása nem következik be. Ez a hegesztési eljárás az úgynevezett diffúziós hegesztés, amely tulajdonképpen a sajtolóhegesztés kategóriájába is besorolható, jóllehet az eljáráshoz viszonylag kis nyomóerők szükségesek. A diffúziós hegesztésnél 15 az alapanyag deformációja rendkívül csekély. Az eljárás lényege, hogy a kötés az összehegesztendő anyagok egymással érintkező felületein át történő diffúziója következtében jön létre. A diffúziós hegesztés során gyakran alkalmaznak néhány mik-20 ron vastagságú betétréteget, amelynek anyaga az összekötendő anyagok mindegyikében gyorsabban diffundál, mint azok egymásban. A hegesztés során ez a betétanyag teljesen eltűnik. . Hátránya a diffúziós hegesztésnek, hogy végre-25 hajtásához a varratperemek rendkívül finom megmunkálása szükséges. Nagyobb hőmérsékleten és hosszabb hegesztési idővel végzett hegesztés esetén ezen kívül me^ az oxidáció elleni védelemről is gondoskodni kell. Az 30 eljárás tehát meglehetősen'költséges. 168885
