168869. lajstromszámú szabadalom • Eljárás papir - iparirost- és töltőanyagok kinyerésére szennyvizekből és szennyvizek derítésével
3 168869 4 gyakrabban a papírgyártásnál nyersanyagként hulladékpapír! is alkalmaznak. A hulladék papír olyan szennyeződéseket mmt pl kolloidgyanta-származékokut és töltőanyagokat tartalmaz, amelyek a papírgyári szennyvizekben levő lebegő szennyeződesek ülepedésére stabilizáló hatást gyakorolnak. Ilyen esel áll fenn akkor is. ha olyan papírt gvartanak. amelyhez ilyen jellegű anyagokat hasznainak adalékként Ezek feldusulása esetén tehát a vennyvízdentés is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik A papírgyári feldolgozási műveletekben alkalmazott habzásgátló szerek is rontják a derítés hat ásít) kát A lebegő szennyezések miatt a papírgyári szennyvizek biológiai oxigénigénye is magas, ezek feldolgozása csak igen nagy technikai ráfordítások arán eszközölhető cs gazdaságtalan. A környezet biológiai egyensúlyának fenntartására irányuló ujabb világszerte tapasztalható törekvéseknek megfelelően a papírgyári szennyvizek derítésénél is a hatóságok meg szigorúbb követelményeket támasztanak A szennyvizek lmom kolloid szennyeződései szervetlen vagy szerves flokkuláló szerekkel, így pl. haromertékü fems>kkal és polielektrolitokkal aggregaltathatok. ezzel az ulepítés hatásfoka javítható. Ismeretessé vált Dotálás alkalmazása is a rostáin agok elkülönítésére. A papírgyári vízderítő berendezések korszerű kiviteli alakja egy leválasztóval es besüritővel egybeépített ún. akcelerátorból áll, ahol flokkuláloszereket (pl. ahmiíniumszulfát, vízuveg. aktivalt kovasav) kevernek a derítendő vízhez. így a szennye/őanyagok koagulálását és ülepítését egyetlen berendezésben egyesítik. A rostanyagok és töltőanyagok visszanyerésére irányuló szennyvíztisztító eljárások kozos hátránya az. hogy nem biztosítanak teljes derítést, és így sem a rostanyagok, sem a finomeloszlású kolloidtöltőanyagok es egyéb szennyeződések teljes mértekben nem távolit hatók el a szennyvizekből. A teljes derítésén olyan eljárást értünk, amelynél a derített víz főtomege kulon műveletek beiktatása nélkül a befogadóba vezethető, vagy a papírgyár - tasba visszavezethető. Amennyiben biológiai utótiszutas szükségessé válik, azt ezért csak a víz egy' töredékrészével, az elfolyatott mennyiséggel, a tisz titott víz kb egynegyedével kell elvégezni. Az ismert eljárások hátránya tapasztalataink szerint arra vezethető vissza, hogy' flokkulálószerek alkalmazásánál un ,,totálflokkulumok" nem képződnek, továbbá a képződött flokkulátumok nem kellően stabilisak ..Totálflokkulum" kifejezésen olyan flokkulátumokat értünk, amelyek egy szilárd-folyékony rendszer összes szilárdfázisú szennyeződését magukban foglaljak és a flokkulátumok kózótt levő folyadék szilárd szennyeződésektől mentesnek tekinthető Ha a papírgyári szennyvizekhez isméit módon flokkulálószereket kevernek vagy flotálást alkalmaznak a rostanyagok elkülönítésére, akkor nem érhető el az. hogy a rostanyagok és a kolloid szennyeződesek teljes mértékben ósszegyűjthetők legyenek, és iszap alakjában a rendszerből eltávolíthatok legyenek Az ismert módon derített szennyvizek lebegő szennyeződéseket tartalmaznak és így kulon műveletek beiktatása nélkül a befogadóba nem továbbíthatók. Ezenkívül a rostanyagok egy jelentős része is veszendőbe megy. A rost- és kolloid anyagok teljes eltávolítása sok esetben egyáltalában nem oldható meg. A jelen találmány célkitűzése a fent vázolt hátrányok kiküszöbölésével olyan eljárás kidolgozása, amellyel a rostanyagok gyakorlatilag teljes mértékben visszanyerhetők és a papírgyári szennyvizek jó hatásfokú tisztítása megvalósítható a papírgyártásnál egyébként is használt anyagok alkalmazásával. A találmány szerint derített szennyvizek az élővizek szerves világának károsítása, az esetek nagy részében további tisztítás nélkül, a befogadóba továbbíthatók, vagy a papírgyártásban friss víz pótlásaként visszavezethetők. Azt találtuk, hogy a papíripari rost- és töltőanyagok együttes kinyerése papírgyári szennyvizekből és a szennyvizek derítése előnyös módon megvalósítható, ha a derítendő szennyvízhez egy vagy több duzzadóképes, duzzasztott állapotú rétegszilikátokkal, valamint adott esetben a rostanyagokkal, illetve töltőanyagokkal is reakcióba lépő, vízoldható 800 000 feletti molekulasúlyú, előnyösen elágazó aktív funkciós csoportokat tartalmazó és fibrilláris szerkezetű makromolekuláris vegyületeket vagy ezek keverékét totálflokkulumok kialakításához szükséges mennyiségben adagolunk. A képződő szennyezéseket tartalmazó iszapfázist a vizes fázistól elválasztjuk és az iszapfázist adott esetben besűrítés után a papírgyártási folyamatba visszavezetjük, a rostanyagoktól és egyéb szilárd szennyeződésektől gyakorlatilag mentes derített vizet a befogadóba vagy a gyártás folyamatába visszavezetjük. Duzzadóképes rétegszilikátként anyagásványokat, mint montmorillonitot beidellitet, hektoritot, szaponitot, nontronitot, allevarditot, illetve vagy hallozitet használunk duzzasztott állapotban nátrium-, kálium-, ammónium- vagy hidrogén-alakban. Előnyösen aktivált rétegszilikátok keverékét alkalmazzuk. A hatásos makromolekuláris vegyületek közül a következőket soroljuk fel: poliakrilnitril-hidrolizát u mok, poliakrilamid-poliakrilsavsó-kopolimerek (anionaktív), poliaminokarbonsavészterek (kationaktív), poliakrilamid-kopolimerek (anionaktív és nem ionos), polikarilamid-nátriumkarboxilát-kopolimerek, poliszaccharidok mint karboxialkilcellulóz, polietilénimin, továbbá a felsorolt polimerek és kopolimerek keveréke. A duzzadóképes rétegszilikátokból felhasználandó mennyiség a derítendő szennyvíz lebegőanyag szennyeződéseinek mértékétől függ és 10-1500 mg/liter határértékek között ingadozhat. A makromolekuláris vegyületekből felhasználandó mennyiség totálflokkulumok kialakításához 0,15-800 ppm értékek között változhat. A derítendő szennyvíz szilárd lebegőanyag szennyeződése tág határok, így 30—5000 mg/l között változhat, vagyis ilyen lebegőanyag szennyeződést tartalmazó, találmány szerűit derített vizek főtömegükben a papírgyártási folyamaiba visszavezethetők. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
