168848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenilszulfonil-csoporttal szubsztituált 1,5-dimetil-1,5-hexadienilén láncot tartalmazó vegyületek előállítására
5 168848 6 1. példa a) Mágneses keverővel, hűtővel és csepegtetőtölcsérrel ellátott 500 ml-es háromnyakú lombikba betoltunk 16,8 g (0,15 mól) kálium-terc-butilátot és 5 90 ml tetrahidrofuránt. A lombik tartalmát -30°-ra hűtjük, és keverés közben betoltunk 25,7 g (0,075 mól) 65 ml tetrahidrofuránnal hígított fenil-[3-metil-5-(2,6,6-trimetil-l-ciklohexen-il)-2,4-pentadienil]-szulfont. A reakciókeveréket 30 percig ezen 10 a hőmérsékleten tartjuk, majd 40 perc alatt hozzáöntjük 14,5 g(0,089 mól) 4-acetoxi-l-klór-2-metil-2--buténnek 25 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát. A reakciókeveréket 5 óra hosszat —30°-on állni hagyjuk, majd gyorsan betöltjük 2 liter 1:1 15 arányú víz és dietiléter keverékbe. Vízzel való mosás és szárítás után az éteres réteget vákuumban bepárolva 35,3 g viszkózus vörös tömeget kapunk. Vékonyréteges kromatográfiai elemzés szerint (szilíciumdioxidon, 70 : 30 térfogatarányú hexán-dietil- 20 éter-eleggyel) a reakciótermék 65—70%-ban az előállítani kívánt szulfonészterből és 20—25%-ban a megfelelő szulfonalkoholból áll (az észter hidrolízisének termékéből), és a kiindulási szulfon 95%-a átalakult. 25 A nyers terméket metanolból átkristályosítva 90° -on olvadó fehér szilárd vegyületet kapunk, amely elemanalízissel és infravörös és mágneses magrezonancia spektruma alapján azonosítható. Etanolos oldatban az ultraibolya spektruma ab- 30 szorbciós maximumot mutat 273 nm-nél (E}^m=408) és 248 nm-nél E}% m =360/és megfelel a II képletnek. A 4-acetoxi-l-klór-2-metil-2-butén a J. Am. Chem. Soc. 72, 4610 (1950) közleményben leírt 35 eljárás szerint terc-butil-hipokloritnak ecetsavas közegben izoprénnel való reagáltatásával állítható elő. A kiindulási szulfonhoz egy alkálifémfenilszulfinátnak azonos szerkezetű halogeniddel való reagáltatásával juthatunk. Ennek a szulfonnak az elő- 40 állítására szolgáló eljárás tárgya a 71 01 792 számú, „Uj közbülső termékek A-vitamin szintéziséhez" című franciaországi szabadalmi bejelentésünknek. b) Az előbb leírt módon készült 611 mg (0,013 mól) szulfonésztert lassan betoltunk 45 436,8 mg (0,0039 mól) kálium-terc-butilát 10,2 ml tetrahidrofuránnal készült oldatába. A reakciókeveréket 17 óra hosszat sötétben és argon atmoszférában 20°-on tartjuk, majd gyorsan beöntjük 200 ml 1 :1 térfogatarányú víz és dietiléter kéve- 50 rékbe. Az éteres frakciót 4 ízben 50 ml vízzel mossuk, majd vákuumban bepároljuk. így 436 mg narancsvörös olajat kapunk. Ennek ultraibolya spektruma etanolos oldatban abszorpciós maximumot mutat 324nm-nel (E{^m' =890), ami jel- 55 lemző az A-vitaminra. 2. példa a) Egy 30 ml-es lombikba betoltunk 1,9 g II képletű szulfonésztert, 893 mg káliumhidroxidot, 2 ml vizet és 15 ml vízmentes alkoholt. A lombik tartalmát 15 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd a reakciókeveréket 200 ml vízbe öntjük, és 3 ízben 100 ml dietiléterrel extraháljuk. Az oldatot vízzel mossuk, szárítjuk, és bepároljuk. így 1,5 g viszkózus vörös olajat kapunk, amelyet vékonyréteges kromatografálással megelemzünk. Az átalakulás 100%-os, és a szulfonalkohol kitermelése 80%. Metanolból átkristályosítva szilárd fehér terméket kapunk. Olvadáspontja 50-51°. Elemanalízise: infravörös és mágneses magrezonancia spektruma szerint ez megfelel a III képletnek. b) Az a) szakaszban kapott 535 mg szutfonalkoholt lassan betöltjük 436,8 mg kálium-terc-butilát és 5 ml piridin keverékébe. Ezt a keveréket az 1. példa b) szakaszában leírt körülmények között feldolgozva 450 mg narancsvörös olajat kapunk. Ennek ultraibolya spektruma etanolos oldatban abszorpciós maximumot mutat 325 rím-nél (E}%m = 739), ami A-vitaminra jellemző. 3. példa Az 1. példában leírt módon eljárva 23,9 g (0,069 mól) fenil-5-(2,6,6-trimetil-l-ciklohexenil)-3--metil-2,4-pentadienil-szulfont feloldunk 60 ml tetrahidrofuránban, és ezt az oldatot beleöntjük 15,6 g kálium-terc-butilátnak 83 ml tetrahidrofuránnal készült szuszpenziójába. A reakciókeveréket 30 percig —30°-on állni hagyjuk, majd hozzáöntünk ll,2g (0,084 mól) 20 ml tetrahidrofuránban oldott l-klór-2-metil-4-metoxi-2-butént. -30°-on való 2 órai állás után a keverék hőmérsékletét 23°-ra hagyjuk lassan emelkedni. A sötétbarna reakciókeverékből vízlégszivattyúval létesített vákuumban eltávolítjuk a tetrahidrofuránt, hozzáadunk 300 ml vizet, és 3 ízben 200 ml dietiléterrel extraháljuk. Vízzel való mosás, szárítás és vákuumban való bepárlás után 32 g narancssárga viszkózus olajat kapunk. Az olaj vékonyréteges kromatografálása szerint a kiindulási szulfon 100%-a átalakul, és a kívánt termék kitermelése 85%. Az olajat metanolból átkristályosítva a IV képletnek megfelelő, 94°-on olvadó fehér terméket kapunk. A termék ultraibolya spektruma etanolos oldatban abszorpciós maximumot mutat 271 nm-nél (Ei*,=484). Az l-klór-2-metil-4-metoxi-2-butént a J. Am. Chem. Soc. 72, 4610 (1950) közlemény szerint terc-butilhipokloritból és izoprénből állítjuk elő metanolos oldatban. A IV képletű szulfonétert a 2. példa b) szakaszában leírt módon feldolgozva deszulfonálással az A-vitamin metiléterét kapjuk. Ennek ultraibolya spektruma etanolos oldatban abszorpciós maximumot mutat 325 nm-nél (Ejfm = 648). 4. példa 3,44 g (0,01 mól) fenil-5<2,6,6-trimetil-l-ciklohexenil)-3-metil-2,4-pentadienil-szulfonnak 7 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát betöltjük 4,6 g kálium-terc-butilátnak 10 ml tetrahidrofuránnal készült, —50°-ra hűtött szuszpenziójába. Ezután hozzáadjuk 4,12 g l-bróm-2-metil-4,4-dietoxi-2-buténnek 10 ml dietiléterrel készült oldatát. A reakció-3
