168820. lajstromszámú szabadalom • Nyomógombos zárszerkezet, különösen ajtókhoz és ehhez hasonló nyílászáró szerkezetekhez

168820 9 10 és 115 konzolok közé szabadon elbillenthetően két működtető 117 és 118 emeltyű van szerelve, mindkettő egy függőleges helyzetű 119 csap körül tud kibillenni, mely csap a 114 és 115 konzolokhoz van erősítve. Mindkét 117 és 118 emeltyű lénye- 5 gében derékszögben be van görbítve és az egyik 120, illetve 120a karjuk hosszabb, mint a másik 121, illetve 121a karjuk. A hosszabb kar áthalad a 105 lemezen kimunkált 113 ablakon és beleér az ajtóban levő üregbe, a rövidebb 121, illetve 121a *" kar azonban az előbbire merőleges helyzetű, sokkal rövidebb, lefelé irányul és gyakorlatilag a 105 lemez síkjával párhuzamos. A 121, illetve 121a karok felületén - melyek az U-alakban meghajlított szerelvény belseje felé mutatnak — a 27 és 27a 15 énníkfzők vannak kialakítva— ezeknek gomb-alakjj van, előnyösen plasztikanyagból készültek, melynek kicsi a súrlódási együtthatója. A 117 és 118 emeltyűk egymáshoz képest alul és fölül helyezkednek el olyan módon, mint az 20 olló vágólapjai, melynek forgástengelye a 119 csap, mely csapra mindkét emeltyű rá van szerelve. Normális helyzetben ez az ,,olló" zárt helyzetet foglal el a 123 rugó hatása következtében, amely úgy van rászerelve a 119 csapra, hogy a rugó két 25 szára beleakad a 117 és 118 emeltyűk külső Í ilein kialakított befelé hajló szélekbe. A 17 emeltyű a 17a felső karja a 30 nyomógombbal érintkezik. Nyugalmi helyzetben a 123 rugó oly módon 3° fejti ki hatását, hogy zárva tartja az „ollót" azaz a 117 és 118 emeltyűk hosszabb karjai egymás felett helyezkednek el, míg rövidebb 121 és 121a karjuk egymás mellett vannak, a 105 lemezzel párhuzamos síkban. 35 A 27 és 27a érintkezők e nyugalmi helyzetben valamelyest kitérnek a 119 csaphoz képest (lásd a 14. ábrát) kényszerítik a 17 emeltyűt arra, hogy a 9. ábrán elfoglalt helyzetet vegye fel, a 17 emeltyű viszont a 30 nyomógombot kényszeríti felfelé, 40 mely azután a 2 fogantyúból kiugrik. A 120 és 120a emeltyűkarok nyugalmi helyzetben a 105 lemez fölé nyúlnak, beleérnek a gyűrű alakú 46 csúszka által alkotott tér belsejébe. E gyűrű a zár 42 nyelvének hátsó részéhez van erősítve. Ha már- 45 most a 30 nyomógombra nyomást gyakorolunk, akkor (lásd a 11. ábrát) egyszersmind a 17 emeltyűnek az óramutató járásával ellenkező irányban történő elfordulását idézzük elő, s így az emeltyű rövidebb 17b karja nyomást gyakorol a 118, illetve 50 117 emeltyűk 27a, illetve 27 érintkezőire. Mivel az érintkezők nem egytengelyűek a 119 csappal, az történik, hogy a nyomás következtében az emeltyű karjai széttartanak, vagyis az emeltyű hosszabb karjai ollószerűen szétnyílnak. A 10. és 11. ábra- 55 kon láthatjuk (feltételezve, hogy a 2 fogantyún levő 30 nyomógombra nyomóerő hat és hogy az 1 ajtó jobbra nyíló ajtó) - hogy az emeltyű rövidebb karjainak széttartása azt eredményezi, hogy a 46 csúszka visszafelé mozog, s veje együtt és annak 60 következtében, hogy a csúszka visszafelé halad, mozog visszafelé a zár 42 nyelve is. Ez a visszafelé haladás a 117 emeltyű hosszabbik karjának a gyűrű alakú csúszka 29a falára gyakorolt hatása következtében jön létre. Amikor a 30 nyomó- 65 gombra gyakorolt erő hatása megszűnik, a rugó a zár nyelvét a reteszelt helyzetbe viszi vissza. Ha mármost feltételezzük azt, hogy a 30' nyomógombra nyomóerő hat (vagyis feltételezve azt, hogy az ajtó balra nyílik) akkor a 117 és 118 emeltyű-párok hosszabb karjainak ollószerű alakban történő széttartása azzal is jár, hogy a gyűrű alakú csúszka is visszafelé mozog, de ugyanakkor a 42 nyelv is visszafelé halad. Ebben az esetben a zár nyelvének visszahúzódása az emeltyűpárok közül az alul levő 118 emeltyű hosszabb karjának a hatása alatt következik be. Ezt a zárat fel lehet szerelni olyan ajtókra, amelyek akár balra, akár jobbra nyílnak, anélkül, hogy a zár nyelvét mozgató mechanizmus alkatrészeit az egyik vagy másik esetben fel kellene cserélni, vagy azokon bármit is kellene módosítani. Fel lehet továbbá szerelni egy olyan reteszelőszerkezettel, mint amilyent az 1—8. ábrák kapcsán már bemutatott zárszerkezet esetében már ismertettünk. A 15., 16. és 17. ábrákon a találmány szerinti megoldásnak megfelelő zárszerkezet alkatrészei részletesen láthatók. Közelebbről a 15. és 16. ábrákon felülnézetben látjuk a 117 és 118 emeltyűket, melyek egymáshoz ollószerűen csatlakoznak. Jól látható, hogy a két emeltyű körvonala úgy van kialakítva, hogy a 136 és 137 kapcsolófelületek a zár nyugalmi helyzetében a 105 lemez síkjára támaszkodnak (lásd a 14. és 17. ábrákat). Az emeltyűk 134, illetve 135 kapcsolófelületének kontúrja úgy van kiképezve, hogy az emeltyű rövid karja alatt, közvetlenül a kapcsolóvonal mellett vannak a 124 és 125 bevágások, ahová a 123 rugó végei belefekszenek. A 17. ábrán, a 105 lemezt látjuk elölnézetben. Ezen az ábrán jól látható a vastag vonallal kihúzott ablak. Az ablaknak azon oldalain, ahol a 114 és 115 konzolok csatlakoznak be, a 138 és 139 hasítékok vannak kiképezve, melyek egymáshoz és a vízszintes felezővonalhoz képest el vannak tolva és úgy vannak méretezve, hogy a 117 és 118 emeltyűk forgómozgását teszik lehetővé. Amikor az emeltyűk forgómozgásba jönnek, akkor a 138 és 139 hasítékok teszik lehetővé azt, hogy az emeltyűk 134a és 135a felülete e hasítékokon keresztülhaladjon. A 18—22. ábrák egy további kiviteli alakot ábrázolnak. E kiviteli alak szerinti zárszerkezet egyszerű és előnyösen alkalmazható belső ajtókhoz. E megoldás szerint az egyes fogantyúk 3 határolófalához egy kör alakú 209 lemez csatlakozik, melyre a 220 konzol van erősítve. A konzol gyakorlatilag derékszöget zár be a 209 lemezzel. A konzolra egy csap körül elbillenthetően van szerelve a 222 emeltyű egyik 223 karja, míg az emeltyű 225 hosszabbik karja a 209 lemez közepén kialakított 229 átmenő nyíláson keresztül szabadon tud áthaladni. A 222 emeltyű 223 karjának rögzítésére a 224 csavart alkalmaztuk, amely át van dugva a 224a furaton, majd a 220 konzolon levő fülbe fúrt 220a furaton. 5