168766. lajstromszámú szabadalom • Érintkezőtest, különösen kisfeszültségű érintkezős kapcsolókészülék számára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1974. X. 21. (EO—319) Bulgária-beli elsőbbsége: 1973. XI. 22. (25 040) Közzététel napja: 1976. II. 28. Megjelent: 1978. III. 31. 168766 Nemzetközi osztályozás: H 01 H 1/06 >v. I Feltalálók: Pissarev Angel Nikolaev oki. mérnök, Szófia, Miteva Maria Pantscheva oki. mérnök, Balabanov Ivan Velev oki. mérnök, Pejtschev Ljubomir Dimov oki. mérnök, Plovdiv, Bulgária Tulajdonos: DSO „ELPROM", Szófia, Bulgária Érintkezőtest, különösen kisfeszültségű érintkezős kapcsolókészülékek számára A találmány tárgya érintkezőtest, különösen kisfeszültségű érintkezős kapcsolókészülékek számára. Ismeretes olyan érintkezőtest, amelyet kisfeszültségű kapcsolókészülékekben, például védelmekben, jelfogókban stb. alkalmaznak, és amely paralelepipedon alakú, érintkezőfelülete pedig gömb alakú vagy sík. Ennek az érintkezőtestnek az a hátránya, hogy a készülék kapcsolásakor szabálytalanul leolvad, mivel az elolvadt és porrá vált érintkező-anyag legnagyobb részét az elektrodinamikus erők eltávolítják az érintkezőtestről. Célunk a találmánnyal olyan érintkezőtest létrehozása, amelynél a kapcsolás során az elporlott és elolvadt érintkező-anyag nagy része megmarad a felületen, és így ugyanazon anyagmennyiség mellett hosszabb élettartam érhető el, mint az ismert érintkezőtesteknél, illetve ugyanolyan élettartam mellett kevesebb anyag szükséges. A találmány szerint a feladatot úgy oldjuk meg, hogy az érintkezőtest hasáb, amelynek alapfelülete lekerekített sarkú egyenlőszárú háromszög, és amelyen lekerekített oldalélű háromszög alapú gúla van elhelyezve. Legmagasabb része gömbfelületű, amely a hasáb alapfelületének két egyenlő szára által bezárt szög belsejében, a csúcspont közelében helyezkedik el. A háromszög alapú gúla oldalfelületei a gömbfelület érintkezői. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák, és rajz alapján ismertetjük részletesebben. A rajzon az 1. ábra az érintkezőtest oldalnézete, a 2. ábra az érintkezőtest felülnézete, a 3. ábra az érintkezőtest legmagasabb részén át vett keresztmetszet, a 5 4. ábra az érintkezőtest elhelyezése egy érintkező rendszerben, ahol a C nyíl az elektromos ív mozgásirányát mutatja, és az 5. ábra az érintkezőtest felülnézete, ahol az érintkezőtest alacsonyabb része fecskefark alakúra van 10 kiképezve. Az érintkezőtest (1. ábra) az 1 hasábból, amelynek alapfelülete a lekerekített sarkokkal rendelkező egyenlőszárú háromszög (2. ábra), és a 2 háromszög alapú gúlából áll, amely a hasábon van elhelyezve, 15 és ugyanolyan alapfelülettel és lekerekített élekkel rendelkezik. Az érintkezőtest legmagasabb része (3. ábra) a 3 gömbfelület, amely az 1 hasáb egyenlőszárú háromszög alakú alapfelületének egyenlő szárai által alkotott csúcs közelében emelkedik ki. A 2 20 háromszög alapú gúla oldalfelületei a 3 gömbfelület érintői. Az érintkezés biztosítása érdekében mindkét érintkezőtest legmagasabb részén, a nagyobb tűrésekkel rendelkező készülékeknél az egyik érintke-25 zőtest (általában a rögzített) legmagasabb részén síkfelület alakítható ki. Az érintkezőtestek az érintkező rendszerben (4. ábra) legmagasabb 3 gömbfelületükön érintkeznek, amely a legkisebb szélességű. Az érintkezőtestek legszélesebb és legalacso-30 nyabb része az elektromos ív mozgásirányában he-168766 1