168725. lajstromszámú szabadalom • Adalékolt edzőolaj-kompozíció

3 168725 4 formációt, majd idővel esetleg főleg az éles sarkoknál repedéseket idéznek elő. így a feszültségcsúcsokat csökkenteni szükséges, de a felületi keménység egyidejű csökkenése nélkül. Ezt a műveletet nevezzük megeresztésnek. A megeresztés a mechanikai kívánalmaktól függően az acél, illetve a martenzit átalakulási hőmérséklete, azaz 723 °C alatt 100 °C és 600 °C közötti hőmérsékleten végezhető. Az alacsony hőfokú megeresztést (100-300 °C) ott alkalmazzák, ahol az alkatrész nagy kopásnak van kitéve. A hőátadás egyenletessége azzal biztosítható, hogy a munkadarabot folyékony közegben hevítik és hőntartják. Az e célra alkalmazható közeg lehet olaj, só- vagy fémfürdő. A só- és fémfürdők hátránya az, hogy 165 °C alatt megdermednek, így a 100-180 °C hőmérséklettartományban végzett hőkezeléshez hűtőközegként optimálisan olaj alkalmazható. A hőkezelő olajokat tehát ötvözött és ötvözetlen acélok hűtésére és alacsony hőfokú megeresztésre alkalmazzák. A hőkezelő olajjal szemben az alábbi követelmények támaszthatók: meghatározott hűtési sebesség, kis párolgási veszteség, lemoshatóság, öregedésállóság, valamint közömbös vagy védőgázas atmoszférában végzett hevítés és lehűtés után a munkadarab fényes felületének biztosítása. Az edzési célokra legalkalmasabb olajhűtőközeg összetétele az idők során változott. Korábbiakban ásványolaj eredetű (2 327 383 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás és 880 145 számú NSZK-beli szabadalmi leírás), továbbá ásványolajból és viszkózus növényi olajból álló kompozíciókat (2 327 976 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás), valamint szerves kénvegyületekkel, például szulfonsavakkal adalékolt ásványolajpárlatokat (817 155 számú NSZK-beli szabadalmi leírás) javasoltak edzőolajként. Ismeretes továbbá olyan edzőolaj, amely adalékanyagként ként vagy kéntartalmú vegyületeket, alkálifémvagy földfém-fenolátokat, -tiofenolátokat vagy -szulfidokat tartalmaz (1 224 636 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás). Ismeretesek továbbá poliglikoléter vagy -észter alapkomponens mellett felületaktív anyagot és habzásgátlót, valamint szulfonátokat tartalmazó edzőolajok (1 533 966 számú NSZK-beli szabadalmi leírás), valamint az alapolajban 2-10% bitument és 0,5-10% polioxoalumínium-acilát adalékot tartalmazó edzőolajok (1 019 644 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás) is. Ezek az ismert hőkezelő olajok azonban nem elégítik ki a jelenlegi hőkezelési rendszerek támasztotta követelményeket (például védőgáz jelenléte következtében a védőgázzal szembeni érzéketlenség, a munkadarabok vetemedésére vonatkozó szigorú előírások, széles tartományban változó fürdőhőmérséklet, hosszú csereidő). Olajos hűtőközegként a hazai ipari gyakorlatban jelenleg ásvány- és növényolaj eredetű, adalékolatlan olajokat használnak. Legszélesebb felhasználási területen a G-15 jelzésű gépolajt (gyártó cége a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Komáromi Kőolajipari Vállalat; az iparban egyszerűen edzőolajnak nevezik) alkalmazzák. A G-15 főbb jellemzői az alábbiak: Viszkozitás 50 °C-on (cSt): 15-20 Lobbanáspont (Marcusson-féle nyílttéri) °C-ban: 170 Dermedéspont °C-ban: +5 5 Lepárolható rész 350 °C-ig: 10% Az alacsony viszkozitási érték csak 20-50 °C munkahőmérsékleten teszi használhatóvá az olajat edzési célokra. Az alacsony lobbanáspont következtében 10 az olaj nagy mértékben tűz- és balesetveszélyes, magas párolgási hajlama viszont kizárja védőgázas edzőrendszerekben alkalmazását. A G-15 olaj habzási és öregedési tulajdonságai kedvezőtlenek, átedzőképessége a munkadarab bizonyos átmérője fe-15 lett nem megfelelő. Viszonylag nagy hűtőképessége miatt a magasabb széntartalmú (0,6% felett) vagy ötvözött szerkezeti acélok esetében vetemedést, szélső esetben repedést idéz elő. A G-15 olajban edzett munkadarab felülete az edzés után nem fényes. 20 A hazai gyakorlatban bizonyos edzési technológiák esetében gyakran alkalmazzák a H-260 jelzésű gőzhengerolajat, amelynek főbb jellemzői az alábbiak : 25 Viszkozitás 100 °C-on (cSt): 30-45 Lobbanáspont (nyílttéri, Marcusson-féle) °C-ban 260 Conradson-szám: maximum 3% Víztartalom: maximum 0,2% 30 Mint az többek között a fenti adatokból látható, a gőzhengerolaj túl magas viszkozitási értékkel rendelkezik, ebből adódóan hőelvonó képessége nem éri el a kívánt értéket. Magas lobbanáspontja következ-35 tében ugyan kedvező párolgási tulajdonságokkal rendelkezik, de kokszosodásra rendkívül hajlamos (Lásd a Conradson-szám értékét). A megengedett víztartalom (maximum 0,2%) miatt korszerű edzőberendezésekben nem használható. A gőzhengerolaj-40 ban edzett munkadarabok felületén nagymértékű kökszos reveréteg található, melynek eltávolítása és lemosása igen nehéz. Megeresztő olajfürdőnél a gőzhengerolaj használata esetében a fűtőcsöveken és egyéb szerkezeti részeken rövid idő alatt igen nagy-45 mértékű, hőátadást csökkentő kokszlerakódás képződik. A gőzhengerolaj öregedési tulajdonságai a jelenlegi edzési technológiáknak nem megfelelő, tekintettel a gyakori cserével járó műszaki nehézségekre és gazdasági veszteségekre. 50 Azt találtuk, hogy a fenti hátrányoktól mentes és kiváló felhasználási paraméterekkel rendelkező adalékolt edzőolaj-kompozíciót kapunk, ha 1. 89,4-98,5 súly% mennyiségben paraffinbázisú, 55 oldószeres és/vagy hidrogénező finomításnak alávetett, paraffinmentesített párlatot (viszkozitása 25 - 7-50 + 15 cSt 50 °C-on, nyílttéri Marcusson-féle lobbanáspontja 200-245 °C, viszkozitási indexe legalább 85, Conradson-száma legfeljebb 0,5%), 60 2. 0,5-2,0 súly% mennyiségben valamilyen alkálifém, alkáliföldfém vagy földfém legalább 10 szénatomot tartalmazó, alifás vagy cikloalifás karbonsavval alkotott sóját, 3. 0,05-0,5 súly% mennyiségben 50 000-100 000 65 közötti molekulasúlyú, olaj oldható poliizobutilént 2