168716. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati célokra alkalmas szárított alumínium-hidroxid-gél előállítására

3 168716 4 Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a kitűzött feladat megoldható, ha timföldgyártás közben keletke­ző, előnyösen 1,60—1,80 kausztikus mólarányú alumi­nátlúgot, vagy ipari timföldhidrátból nátriumhidroxid­oldattal előállított, előnyösen 1,60—1,80 kausztikus mólarányú aluminátlúgot ülepítéssel és szűréssel meg­tisztítunk lebegő szennyeződéseitől, vízzel alkalmas koncentrációra, előnyösen 20—30 g/liter Al2 0 3 -kon­centrációra hígítjuk, majd az így kapott alapoldatból autoklávban 1—2,5 att nyomáson 20—40 perc alatt, előnyösen 30 percnél rövidebb idő alatt 20—30 °C-on széndioxiddal az alumíniumhidroxid-gélt lecsapjuk, szűrjük, vízzel semlegesre mossuk, vízben szuszpendál­juk és a szuszpenziót ásványi savval savanyítjuk, majd újból szűrjük és a szűrt terméket előszárítjuk, aprítjuk, majd teljesen megszárítjuk. Megfelelő végtermék előállítása céljából a találmány szerinti eljárás paramétereinek betartása nagyon lénye­ges, mert az alumíniumhidroxid-gél savmegkötőképes­sége döntő mértékben az alkalmazott alapoldat kon­centrációjától, a leválasztás időtartamától a leválasztás­kor fennálló hőfokviszonyoktól és a leválasztás utáni kezeléstől függ. A koncentráció befolyását az alábbi mérési eredmé­nyek szemléltetik: (kicsapási hőmérséklet: 25 °C) míg a mosóvíz kémhatása lakmuszpapírral vizsgálva semleges lesz. Az így kapott, a savmegkötőképesség szempontjából optimális feltételek mellett előállított alumíniumhidro­xid-gél azonban még nem alkalmas gyógyászati fel­használásra magas bázicitása miatt. Desztillált vízzel készített 4%-os szuszpenziója lakmuszpapírral vizsgálva nem az előírásokban követelt semleges, hanem lúgos kémhatást mutat. Találmányunk lényeges részét képezi az a felismerés is, hogy a végtermék előírt semleges kémhatása a sav­megkötőképesség romlása nélkül biztosítható, ha a le­választás után semlegesre mosott nedves gél szuszpen­zióját ásványi savval úgy kezeljük, hogy a szuszpenzió pH-értéke átmeneti ideig, mintegy 1 percig 4,5—5,0-re csökkenjen. Ezzel a bázikus alumíniumkarbonátok rész­leges megbontását érjük el a savmegkötőképesség csök­kenése nélkül, és újabb vizes mosással a gél bázicitása tovább csökkenthető a gyógyászati követelményeknek megfelelő mértékig. A savkezelés kedvező befolyását az alábbi mérési adatok bizonyítják: ml 1:1 hígitású HCL Gélszuszp. pH Szárított gét pro kg hidrogél Gélszuszp. pH 4 %-os vizes szuszp. pH-je ö. Na2 0 % Savkötés 0,1 n HCL mt/g 200 9,00 4,00 9,65 7,02 8,4 1,8 320 310 Alapoldat Al2 0 3 -koncent­ráció g/liter 10 20 30 40 50 60 A termék savmegkötő­képessége ml 0,1 n HCI/g 300 300 291 284 273 252 Ala O s ) Idő, perc 30 40 50 Savmegkötőképesség ml 0,1 n HCI/g 310 294 264 A kicsapás után a zagyot környezeti hőmérsékletű, azaz 15—25 °C-os ivóvízzel térfogatának kétszeresére hígítjuk és azonnal szűrjük. A nedves szűrőlepényt kör­nyezeti hőfokú ivóvízzel ismét szuszpendáljuk és szűr­jük, majd a lepényt ivóvízzel a szűrőn addig mossuk, 30 A leválasztás hőmérsékletének befolyását az alábbi táblázat mutatja: (Alapoldat Al2 0 3 -koncentrációja: 50 g/liter) 35 A leválasztás hőmérséklete °C 10 20 30 40 50 60 70 80 A termék savmegkötő­képessége ml 0,1 n 40 HCI/g 290 280 250 125 102 84 66 75 Fentiek szerint különösen előnyösnek a 20—30 °C közötti hőfoktartomány bizonyult. Leválasztás alatt a megadott hőmérséklettartományba eső hőfokot úgy állítjuk be, hogy az oldatot a gőz egy részével együtt hűtőn keresztül keringtetjük. A lecsapási műveletet 20—40 perc alatt, előnyösen 30 percnél rövidebb idő alatt végezzük, és akkor tekint­jük befejezettnek, ha az anyalúg literenként 0,2 g-nál kevesebb oldott alumíniumoxidot tartalmaz. Az alábbi mérési eredmények mutatják, hogy a kicsapási idő milyen mértékben befolyásolja a savmegkötőképességet: (Kicsapási hőmérséklet: 25 °C, alapoldat 25 g/liter 45 50 55 60 65 200 9,00 4,00 9,65 7,02 8,4 1,8 320 310 Ennek megfelelően a kimosott gél-lepényt ivóvízzel ismét szuszpendáljuk, íntenzíy keverés közben annyi 1: 1 hígitású sósav-oldatot adunk hozzá, hogy a szusz­penzió pH-ja 4,5—5,0 értékre süllyedjen és ezt az értéket legalább egy percig megtartsa. Találmányunk alapjául szolgáló felismerés továbbá az előszárítás és a végleges szárítás között beiktatott aprítási művelet, mivel a szűrőkről lekerülő nedves gél­lepény olymértékű aprítása, hogy 100 °C körüli hő­mérsékleten gyorsan történjék meg az anyag száradása, nem oldható meg. A lassabban száradó gél belsejében azonban nemkívánatos öregedési, főleg kristályosodási folyamatok mennek végbe és a savmegkötőképesség csökken. A találmány szerint ezért úgy járunk el, hogy a savval kezelt, előnyösen légtáskás szűrőn szűrt és utána ivóvízzel mosott szűrőlepényt bő légáramban 100 °C alatti hőmérsékleten 30% tapadónedvességtarta­lom körüli értékig szárítjuk, a szárítást megszakítjuk és a most már aprítható gélt 3 mm-nél kisebb darabokra aprítjuk. Utána gyors szárítással a nedvességtartalmat A"/0 érték alá csökkentjük, most már annak veszélye nélkül, hogy a savmegkötőképesség észrevehető csök­kenése következne be. Az így készített szárított gél savmegkötőképessége eléri a 280—320 ml 0,1 n HCI/g értéket, kémhatása és tisztasága megfelel a VI. Magyar Gyógyszerkönyv elő­írásainak. Kifejezetten meglepőnek kell tekinteni, hogy ipari aluminátlúgból, illetve ipari timföldhidrátból egyszerű módon nagytisztaságú, gyógyászati célokra alkalmas termék állítható elő, mivel az ipari kiindulási anyag szá­mos rokonvegyületet és szennyeződést tartalmaz. Az ipari kiindulási anyagok sokkal olcsóbbak és köny­nyebben hozzáférhetők, mint az eddig a gyógyászatilag felhasználható alumíniumhidroxid-gélek előállítására al­io 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom