168708. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formázott tárgyak, különösen gombok és hasonló tárgyak előállítására poliésztersajtolóanyagokból
3 168708 4 A találmány tárgya tehát eljárás formázott tárgyak, különösen gombok, csatok és hasonlók előállítására, telítetlen poliésztergyanták — mely önmagában ismert módon <x,ß-telitetlen dikarbonsavakból, telített vagy telítetlen diolokból és/vagy triolokból, továbbá adott esetben telített alifás és/vagy cikloalifás és/vagy aromás di- vagy polikarbonsavakból van felépítve —, kopolimerizációra képes monomert, előnyösen sztirolt, gyöngyházpigmenteket, ismert leválasztó anyagokat, katalizátorokat, inhibitorokat, viszkozitásszabályozó —, továbbá töltő- és erősítőanyagokat is tartalmazó keverék stancolása vagy vágása, majd préselése útján. Azt találtuk, hogy gombokat, csatokat és hasonló formázott tárgyakat állíthatunk elő olyan poliésztersajtolóanyagokból, amelyek gyöngyházpigmenteket tartalmaznak, ha a poliésztergyanta kopolimerizálható monomerrel, előnyösen sztirollal készített oldatából, az ismert adalékanyagokból és a feldolgozás során keletkezett vágási hulladékból — mely utóbbi mennyisége a keverékre vonatkoztatva legfeljebb 50 s% — álló keveréket fedőfóliák közé öntjük, és így lemezeket, illetve szalagokat képezünk, az így kapott szalagokat megfelelő formában, előnyösen tekercsekként legalább 30 000 cP viszkozitás eléréséig, célszerűen szobahőfokon érleljük, a szalagokról a fedőfóliákat lehúzzuk, majd ismert módon stancolással vagy vágással nyers darabokat készítünk belőlük, az ekkor keletkezett, legfeljebb 600 000 cP viszkozitású vágási hulladékot adott esetben legfeljebb 5 s% kopolimerizálható monomerrel, előnyösen sztirollal való összedolgozás után a friss keverékbe dolgozzuk be és a vágott vagy stancolt nyers darabokat önmagában ismert módon 100—120 C°-on, 5—10 kp/cm2 nyomáson préseljük és a kapott terméket adott esetben ismert módon utómegmunkálásnak vetjük alá. A gyöngyházpigmentek orientálódása ennél az eljárásnál sajtolás közben a megolvadási folyamat során megy végbe. A találmány szerinti eljárás különös előnyeként jelentkezik az a lehetőség, hogy a legfeljebb 600 000 cP viszkozitással rendelkező hulladékot adott esetben mintegy 5 súly% kopolimerizálható monomerrel való összegyúrás után, egészen 50 súly%-ig terjedő mennyiségben a friss sajtolóanyagba bedolgozhatjuk. így tehát a vágáskor, illetve stancoláskor keletkező hulladék is hasznosítható, ami az eljárást rendkívül gazdaságossá teszi. Az alkalmazott egyenes vagy elágazó láncú telítetlen poliészterek a, (3-telítetlen dikarbonsav, így maleinsav, fumársav, itakonsav és hasonló sav alapú, telített vagy telítetlen diol, így (di-)etilénglikol, (di-)propilénglikol, neopentilglikol, butándiol-(l,4) alapú vagy triol, így glicerin vagy trimetilolpropán alapú, valamint adott esetben telítetlen alifás, cikloalifás vagy aromás divagy polikarbonsav, így ftálsav, tetrahidroftálsav, izoftálsav, adipinsav, borostyánkősav alapú, valamint ezek anhidridjei alapján felépülő kereskedelmi termékek. Etilénesen telítetlen kopolimerizálható monomerekként sztirol, helyettesített sztirol, akrilsav-, illetve metakrilsavészterek, allilészterek és hasonlók alkalmazhatók. A sajtolóanyagok további adalékanyagokként tartalmazhatnak még: a) Gyöngyházpigmentek, például szervetlen ólomvegyület alapú, így jellegzetes alakú, bázisos ólomkarbonát alapú, gyöngyházpigmenteket vagy csillám és titándioxid alapú gyöngyházpigmenteket. b) Leválasztószereket, illetve csúsztatószereket, amelyek arra szolgálnak, hogy elősegítsék a formázott tár-5 gyak gyors és hatásos leválasztását a saj tolóforma felületéről a kikeményítés után. Mivel a kikeményítési hőmérsékletek 100 C° felett vannak, mindenekelőtt fémsztearátok, így cink-, kalcium-, alumíniumsztearát és hasonlók vagy poliészterpor alkalmazhatók. 10 c) Katalizátorokként alkalmasak olyan peroxidok, amelyek viszonylag magas hőmérsékletértékek elérése esetén sem hajlamosak bomlásra, ilyenek a benzoilperoxid, a terc.-butilperoxid, a terc.butilperoktoát, a di-terc. butilperoktoát, a ciklohexanonperoxid és hasonló 15 peroxidok, különösen előnyös ezek közül a terc.butilperbenzoát. d) Az inhibitorok szobahőmérsékleten való feldolgozásra kész állapotba hozás (kompaundálás) kielégítő stabilizálását segítik elő a formázó eljárás előtt, ezáltal 20 a gélesedés előtti folyóképesség a formában fennmarad. Ilyen inhibitorok a hidrokinon, a terc.butilkatechol, a benzokinon, az 1,4-naftaokinon és hasonlók. e) viszkozitásszabályozóként a periódusos rendszer II. csoportjába tartozó fémek oxidjai is/vagy hidroxid-25 jai részesülnek előnyben. Különösen előnyösek a magnézium- és/vagy kalciumoxid és/vagy hidroxid. Ismeretes, hogy az elemek periódusos rendszerének II. csoportjába tartozó fémek e bázisos vegyületei oly mértékben növelik a sajtolóanyag viszkozitását, hogy ezek 30 a sajtolóanyagok néhány óra vagy nap múlva nagyviszkozitású és ragadásmentes állapotba kerülnek, így a stancolóeszközökkel való feldolgozásuk lehetővé válik. A viszkozitásnövelés egyenletességének a javítására ezenkívül még a, ß-telitetlen dikarbonsavak hosszúszén-35 láncú alkoholokkal alkotott félésztereinek a sói vagy zsírsavak fémsói is adagolhatok. f) Töltőanyagokként azok az anyagok jönnek számításba, amelyek szokásosan poliésztersajtoló anyagokban és poliészterkittmasszákban kerülnek felhasználásra, 40 így a talkum, kréta, kaolin, china clay és hasonló anyagok. A sajtolóanyagokhoz továbbá adott esetben körülbelül 3 mm hosszúságig terjedő, üvegből, azbesztből, szénből készült merevítő szálakat is adhatunk erősítő anyagokként. 45 A sajtolóanyagok előállítása az egyes komponenseknek keverő- vagy dagasztógépekben való összekeverése útján történik. A keverék az összetételtől függően egy bizonyos idő után nagyviszkozitású, nem ragadó állapotba kerül. Keverés után az elegyet fóliák között fel-50 dolgozásra kész állapotba hozzuk (kompaundáljuk), azaz egy meghatározott szalagszélességre és vastagságra formázott elegyet szobahőmérsékleten két fólia közé helyezünk, így lehetővé válik az, hogy a még meg nem szilárdult, tehát nem formatartó szalagokat a feldolgo-55 zás helyére vezessük. Az előzőekben említett feldolgozásra kész állapot — vagyis a megfelelő méretek kialakulása és megtartása — úgy érhető el, hogy a fedőfóliák között elhelyezett anya-60 got legalább 30 000 cP viszkozitás eléréséig érleljük. A kialakított egyenletes szalagokból a fólia lehúzása után stancolószerszámokkal a kívánt formák kivághatok, ezek azután a sajtolás során 100—120 C°-on, 5—50 kp/cm2 nyomáson kikeményíthetők, miközben 65 a gyöngyházpigment orientálódása egyidejűleg megtör-2
