168685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cikloalkanonok és cikloalkanolok előállítására

3 168685 4 100-1000 nagyságrendű, vagy még nagyobb lehet. Összehasonlításul megemlítjük, hogy a fajlagos át­alakulási sebesség 70 C°-on az ismert típusú mo­libdénszulfid katalizátor használata esetén 10-es nagyságrendet ér el. A találmány szerint előállítandó cikloalkanon és cikloalkanol termékek átalakulásának a szelektivitá­sa, az átalakított peroxidra vonatkoztatva, nagy és eléri a 95-100%-ot. Ez azt jelenti, hogy a peroxid 0-5%-a melléktermékké alakul. Amennyiben olyan cikloalkánt használunk oldószerként, amely szén­atomszámban megfelel a cikloalkilhidroperoxidnak, néha 100%-nál nagyobb hozamhoz jutunk. Ez a je­lenség azzal magyarázható, hogy bizonyos mennyi­ségű oldószer is oxidálódik a peroxiddal együtt. Eb­ben az esetben a peroxid és az átalakult cikloalkán egészen 5%-ig melléktermékekké alakulhat. Cikloalkanonok és cikloalkanolok cikloalkilhidro­peroxidokból való előállításánál fontos dolog az, hogy milyen arányban kapjuk az alkoholt és a ke­tont. Legelőnyösebben az alkoholnak a ketonhoz való arányát adjuk meg. A találmány szerinti kata­lizátor használata esetén az alkohol/keton arány ki­csi, szokásosan 0,5-nél kisebb. E katalizátor esetén még 0,1-nél kisebb alkohol/keton arány érhető el, míg a korábbi heterogén katalizátoroknál ez az arány gyakran nagyobb 2-nél is. A króm mellett a katalizátorok más fémeket, pél­dául rezet is tartalmazhatnak. A réz-krómoxid kata­lizátor-rendszer nagyon aktív és ennek alkalmazása során 98% vagy nagyobb cikloalkanon és cikloalka­nol hatásfok érhető el 0,3 vagy kisebb alkohol/keton arány mellett. A találmány szerinti eljárás folyamán használt ka­talizátorok vivőanyagra felvive vagy anélkül alkal­mazhatók. Alkalmas vivőanyagok a szilíciumdioxid, alumíniumoxid, titándioxid, magnéziumoxid, ónoxid, molekulasziták, aktívszén és hasonló anyagok. A vi­vőanyagok különböző formákban használhatók. Mind a mikroporózus, mind a makroporózus vivő­anyagok alkalmazhatók. Nagyon alkalmas szilícium­dioxid vivőanyagok többek között az Aerosil (De­gussa márka) és a Ketjensil (AKZO márka). A ka­talizátorrészecskék különböző formájúak, így pél­dául gömb, henger vagy tabletta alakúak lehetnek. Előnyösen rögzített ágyas katalizátort használunk, a katalizátor azonban finoman elosztott alakban, a reakcióelegyben szuszpendálva is jelen lehet. A katalizátor előállításának a módja jelentős be­folyást gyakorol a fajlagos átalakulási sebességre. Egy előnyös katalizátor a krómoxid, amelyet megfe­lelő vegyületek, például króm (III)-hidroxid hevítése útján kapunk. Előnyös, ha a katalizátort használat előtt oly módon aktiváljuk, hogy azt molekuláris oxigént tartalmazó gázatmoszférában 300-500 C°-on aktiváljuk. Különösen nagy fajlagos átalakulási se­bességek érhetők el olyan katalizátorok alkalmazása esetén, amelyeket a Stamicarbon tulajdonában levő 1,220.105 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban ismertetett módon készítünk. Hordozós katalizátorok esetében a katalitikusan aktív anyag koncentrációja is fontos. Előnyösen kis koncentrációjú katalizátorokkal dolgozunk, például legfeljebb 10 súly % krómot tartalmazó katalizáto­rokat használunk, ahol a krómtartalmat az oxidos krómvegyület és a vivőanyag teljes súlyára számít­juk. Ilyen katalizátor nagy aktivitással rendelkezik nagyobb koncentrációjú katalizátorokhoz mérten és aktivitását is megtartja hosszú időn át. A katalizátorban levő króm különböző vegyérték­kel rendelkezhet, például három és hat vegyértékű lehet. Meglepő módon azt találjuk, hogy az a katali­zátor nagyon aktív és hosszú életű, amelyben a króm túlnyomórészben króm(IV) oxid formájában van je­len. Ezt úgy kapjuk, hogy króm(III)hidroxidot 300-500 C°-on molekuláris oxigént tartalmazó légkör­ben, például levegőben, hevítünk. Króm (III) vegyü­let króm(IV)vegyületté való csaknem teljes átalakí­tását kis koncentrációjú katalizátorokkal, különösen Röntgen-sugár-amorf katalizátorokkal érjük el. A cikloalkanonok és cikloalkanolok előállítására szolgáló találmány szerinti eljárást előnyösen 30 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. 30 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten a reakciósebesség nem elég nagy. Az előzőekben már említett okokból a kívánt termékek előállításának hatásossága 120 C° feletti hőmérsékleteken rendszerint nem kielégítő, kivéve azt az esetet, ha kivételesen aktív katalizá­tor-rendszert alkalmazunk. A 60-110 C° hőmérsék­lettartomány sajátos átmenetet alkot az alacsony hő­mérsékleten végbemenő kis reakciósebesség és a magas hőmérsékleten lejátszódó kis szelektivitás között. A nyomásnak a reakció folyamán nincs döntő sze­repe. A reakciót általában folyékony eloszlatószerrel készített cikloalkilhidroperoxid-oldattal végezzük, így olyan nyomásra van szükség, amelyen a folyé­kony fázis megmarad a rendszerben. Technikai okokból 1 atmoszférás vagy kissé nagyobb nyomás előnyös, bár kisebb vagy nagyobb nyomásokon, pél­dául 0,1-20 atmoszférán is dolgozhatunk a használt eloszlatószertől és az alkalmazott cikloalkilhidroper­oxidtől függően. Eloszlatószerként olyan anyagokat kell használni, amelyek az adott reakciókörülmények között közöm­bösek, valamint olyan szénatomszámú cikloalkánt, amely megfelel a cikloalkilhidroperoxidnak. Alkal­mas közömbös eloszlatószerek példáiként aromás szénhidrogének, így benzol említhetők. Rendszerint 2-20 súly % cikloalkilhidroperoxidot alkalmazunk eloszlatószerben oldva a reakció folyamán. A reak­ció során képződő vizet az eloszlatószerrel alkotott azeotróp-elegy alakjában távolítjuk el a reakciófo­lyamatból. A cikloalkilhidroperoxidot a megfelelő cikloalkán­ból állítjuk elő folyékony fázisban megemelt hőmér­sékleten oxigéntartalmú gázzal, így levegővel való oxidálás útján. A felhasznált cikloalkánra nézve kis átalakulásokat, például 1-12%, végzünk. A megfe­lelő oxidációs hőmérsékletek 120 C° és 200 Cc kö­zött vannak, előnyösen 140 C° és 180 C° között mo­zognak. A reakció során alkalmazott nyomás nem döntő jelentőségű, arra kell azonban ügyelni, hogy a folyékony fázis fennmaradjon a rendszerben. A nyo­más rendszerint 4 és 50 atmoszféra között van. ' Az oxidációs reakciót előnyösen olyan anyagok tá­vollétében végezzük, amelyek elősegítik a cikloal­kilhidroperoxid bomlását, ilyen anyagok az átmeneti reaktorokat alkalmazunk, amelyek közömbös belső fémek vegyületei. Avégett, hogy ezt elérhessük olyan 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom