168667. lajstromszámú szabadalom • Olajközvetítéses membránszivattyú, főleg növényvédelemben alkalmazott permetező gépekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 168667 JÉÉIk Nemzetközi osztályozás: ISP Bejelentés napja: 1975- II. 26. F 04 B 43/00 ^ Közzététel napja: 1975. VII. 28. y^^lkM^i íií^\ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1977. VI. 30. N^íuiaUíj^íX Feltalálók: Tréfán László főmérnök, 51%, Márfi Károly gépészmérnök, 37%, Puskás Vilmos gépészmérnök, 12%, Budapest Tulajdonos: MÉM Növényvédelmi Központ, Budapest Olajközvetítéses membránszivattyú, főleg növényvédelemben alkalmazott permetező gépekhez A találmány tárgya olajközvetíséses membránszivattyú, amelynek forgattyúsmechanizmusa, ahhoz csatlakozó dugattyúja, annak hengere és a henger külső részét lezáró rugalmas membránja van, és amely különösen növényvédelemben alkalmazott 5 permetezőgépekhez, továbbá kémiailag agresszív vagy erősen koptató hatású folyadékok szivattyúzására alkalmazható. A növényvédelemben alkalmazott permetezőgépek 10 szőlőben és gyümölcsösben elterjedt változatain általánosan nagynyomású szivattyúkat alkalmaznak, amelyek üzemi nyomása a 30 kp/cm2 értéket meghaladja. A szivattyúk csaknem kizárólag dugattyús vagy membránrendszerűek. A membránszivattyúk 15 előnye, hogy kevésbé érzékenyek a koptató hatású és a korróziót okozó folyadékokra, mint a dugattyús szivattyúk, amelyeknél a szállított folyadék súrlódásnak kitett tömítő felületekkel is érintkezik. Az általános gépészetben alkalmazott mechanikusan 20 működtetett membránokkal üzemelő szivattyúk a nagynyomású tartományban elterjedni nem tudtak, mert a nyomóoldal felől jelentkező egyirányú igénybevételt nagy nyomások esetén a gumimembránok tartósan elviselni még megfelelően kialakított tá- 25 masztó tárcsákkal sem tudják. A nyomásnövelés megoldható viszont az úgynevezett olajközvetítéses membránszivattyúkkal, amelyeknél a nyomóütemben a membrán az alatta elhelyezett dugattyú által lehatárolt olajpárnára támaszkodik, így felületi ter- 30 helése megoszló és a membrán két oldalán gyakorlatilag a nyomás kiegyenlítődik. Ez a megoldás kézzel működtetett vagy kisfordulatszámú (max. 150/min.) gépi hajtású változatoknál már régóta ismert. A traktorok 550/min. fordulatszámú erőleadó tengelyéhez viszont ezek az egyszerűbb szivattyúk áttétel nélkül nem kapcsolhatók, mert a szívóütemben keletkező depresszió a rendelkezésre álló rövid idő alatt a membrán holtpont helyzetbe való visszahúzásához nem elegendő. Próbálkoztak olyan szabadmembrános rendszerekkel az említett traktoros hajtásnál, amelyeknél igen vékony falvastagságú membránokat alkalmaztak és a hártyaszerűen kialakított gumilemez nyúlása elősegítette az alsó holtponti helyzetbe való visszatérést. Ezeknél a konstrukcióknál a vékony falvastagság és a rendkívül nagy nyúlás következtében a membránok élettartama rövid. Sokszor előfordul, hogy a növényvédelemben gyakran alkalmazott szuszpenziók koptató hatása a vékony gumimembránt perforálja. Ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében dolgozták ki az úgynevezett „fél-hidraulikus" konstrukciókat, ahol a dugattyúfenék és a membrán középpontja között olyan mechanikus kényszerkapcsolat van, amely általában távtartóként kialakított csavarkötés. A nyomóütemben a membrán működtetésénél a dugattyú felett kialakuló olajpárna dominál, a mechanikus kapcsolat szerepe pedig a szívóütemben a membrán visszahúzása. 168667 1
