168662. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kis folyadékmennyiségek automatikus adagolására és továbbítására

5 168662 6 rozott vastagságú 11 gyűrűk helyezhetők. Ezekkel a 11 gyűrűkkel lehet az adagolandó mennyiség durva beállítását elvégezni, míg a finombeállítás a 10 ütközőgyűrű elforgatásával történik. Az 1 dugattyús pipetta két egyenlő hosszúságú 13, 14 hajtókar 15, 16 forgópántjain van ágyazva. A 20 és 21 hajtótengelyek a berendezés 22 előlapján egymás fölött vannak ágyazva. A 13 és 14 hajtókarok 20 és 21 hajtótengelyeinek távolsága egymástól azonos a 15, 16 forgópántok egymástól mért távolságával, így a 13 és 14 hajtókarok, az 1 dugattyús pipetta és a 22 előlap tulajdonképpen párhuzamos kinematikai láncokat alkotnak. Az alaplap a berendezés 22 előlapja. A 15, 16 forgópántok nincsenek az 1 dugattyús pipettával mereven összekapcsolva. A fölső 15 forgópánt 9 betétdarab furatában van megvezetve, mégpedig az 1 dugattyús pipetta tengelyének irányában. A 15 forgópánt csúszócsapágya és a 9 betétdarab között 17 nyomórugó helyezkedik el, amely a csúszócsapágy elmozdulása ellen hat. Ez a 17 rugó olyan mértékben van előfeszítve, hogy az általa kifejtett erő nagyobb legyen mint a 8 vezetőpersely és a 9 betétdarab között lévő rugó által öszszenyomott állapotban kifejtett erő, és a 13, 14 hajtókarok mozgatásakor a 17 rugó tovább nyomódjék össze. A 15 forgópánt csúszócsapágyának beillesztésére és rögzítésére különleges szerkezet szolgál, amelyet ehelyütt nem ismertetünk részletesen, minthogy az nem képezi jelen találmány tárgyát. A felső 15 forgópánt bevezetésének megfelelő helyen természetesen a 2 pipettaház megfelelő nyílással van ellátva. Az alsó 16 forgópánt ugyancsak elcsúsztathatóan van ágyazva a 2 pipettaházon rögzített 18 vezetőbetet 19 hornyában. A reagenstolyadékot tartalmazó 25 tartály és a 26 mérőedény a 23 mérőasztalon úgy van elhelyezve, hogy az 1 dugattyús pipetta mozgásának szélső helyzeteiben, amikor az említett mozgás vízszintes komponensei gyakorlatilag nulla értékűek, a 3 hengerhez kapcsolódó 6 csőfoglalatba illesztett 7 cső ezekbe benyúljék. A 26 mérőedény és a 25 tartály köré 27 és 28 ütközők vannak a 23 mérőasztalra állítva. A 25 tartályt a 27 ütköző teljesen körülveszi, vagyis tulajdonképpen egy borítósapkát alkot. A 28 ütköző ezzel szemben a 24 mérőhelyen lévő 26 mérőedényt csak részben borítja be. A 27 és 28 ütközők 31 magassága akkora, hogy az 1 dugattyús pipetta pályájának szélső pontjaiban a mozgás vízszintes komponensének nulla értékeit biztosítsa. Az 1-3. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a 31 magasság úgy van megválasztva, hogy a 27 ütköző 48 fölső lapja és a 27 ütköző 32 fölső lapja egy síkban fekszenek. A 7 cső pályája mentén a 27 és 28 ütközők 29 és 30 résekkel vannak ellátva. Ennek egy az 1-3. ábrákon bemutatottól eltérő kiviteli alakját ábrázolja a 4. és 5. ábra. A 27 ütköző 29 rése horonyként kialakított 49 mélyedés közepén fut. A 49 mélyedés szélessége mindig nagyobb mint a 6 csőfoglalat külső átmérője. A 49 mélyedésbe réssel ellátott 50 lemezek helyezhetők. Az 50 lemezek vastagsága különböző, és cseréjükkel az adagolt mennyiség járulékos szabályzása végezhető el. A 23 mérőasztal az ábrákon nem feltüntetett termosztáttal van összekapcsolva. A 27 ütköző jó hővezető fémből készül. Ily módon a 25 tartályban lévő reagensfolyadék hőmérsékletének fokozott szabályzása oldható meg. A fölső 20 hajtótengely 41 hajtóművön keresztül kapcsolódik egy kétirányban forgó 42 szinkronmotorhoz. A 20 és 21 hajtótengelyek között kifeszített huzalmeghajtás biztosítja a két 20, 21 hajtótengely pontos együttfutását. A fölső 20 hajtótengely 43 és 44 bütykökkel is fel van szerelve. A 20 hajtótengely két oldalán 45 és 46 mikrokapcsolók vannak elhelyezve. Ezek a 42 szinkronmotort kapcsoló relék áramkörébe vannak bekötve. Működtetésüket a 43 és 44 bütykök végzik. A 28 ütközőhöz tartozik két 37, 38 vezetőcsap is. Ezek a 23 mérőasztalnak a 24 mérőhely mellett kialakított 51, 52 furataiban mozognak. A 37 vezetőcsap alsó vége egy harmadik 39 mikrokapcsolót működtet, amely ugyancsak a 42 motort kapcsoló relék áramkörébe van kötve. A 28 ütközőnek a 26 mérőedény számára kialakított kivágása egyhelyütt 40 billenőhorgot tartalmaz, amelynek felső karját a 26 mérőedény felnyomja, és így alsó karja a 28 ütköző alsó lapjának 33 síkjából nem nyúlik ki. Ha azonban a 24 mérőhelyen nincs 26 mérőedény, a 40 billenőhorog alsó karja az említett síkból kinyúlik, és megakadályozza a 37 vezetőcsap által a 39 mikrokapcsolón keresztül történő indítást. Ekkor a 42 motor nem indul be. A 28 ütköző 30 résének végénél tárcsaalakú 34 perem van kialakítva, amelynek átmérője kisebb, mint a 2 pipettaház belső átmérője. Ez a 34 perem nyomja fel a 4 dugattyút, amikor a 6 csőfoglalat felfekszik rá. Ily módon nem képződhet úgynevezett maradékcsepp a pipettán. A 26 mérőedény tulajdonképpen fotometriás mérésekhez alkalmas küvetta. A 28 ütköző ugyanakkor fényvédősapkaként működik. A fotometrikus mérőberendezést a rajzon nem ábrázoltuk, minthogy ez ismert műszer. A 42 szinkronmotor működtetése nem csupán a 39, 45 és 46 mikrokapcsolókkal történhet, hanem indító- és állítógombok segítségével manuálisan is. A kétfajta vezérlés részben össze van kapcsolva. Az adagolás az indítógomb benyomásával kezdődik. Az 1 dugattyús pipetta kiindulási helyzetéből a 25 tartály fölé mozog és leereszkedik. Ekkor a 7 cső a 29 résben halad és végül belenyúlik a reagensfolyadékba. A 3 henger és a 7 cső mozgása akkor szűnik meg, amikor a 6 csőfoglalat a 27 ütköző 48 felső lapjára felfekszik. A 42 szinkronmotor tovább forogva a 2 pipettaházat a 3 hengerhez képest a 12 rugó hatása ellenében továbbmozgatja. Ennek következtében a 3 henger a 2 pipettaházban a 4 dugatytyúhoz képest elmozdul. Amikor a 2 pipettaház alsó pereme is felütközik a 27 ütközőn, a 45 mikrokapcsoló leállítja a 42 szinkronmotort. A 2 pipettaház és a 4 dugattyú felemelkedik, míg a 3 henger a 12 nyomórugó hatására helyben marad. Ezáltal reagensfolyadék kerül a 3 hengerbe. A szívási folyamat ak-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3