168642. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazotiazol- és imidazotiazin-származékok előállítására
9 168642 10 alábbi táblázatban soroljuk fel. Az Rf értékeket szilikagél GF lemezeken határozzuk meg. A lemezeket etilacetáttal hívjuk elő, kálium-Mórplatinát-oldattal való bepermetezéskor kék foltokat kapunk. 2-furiI 2-tienil 2,6-diklórfenil 2-piridil 4-metoxifehil 1-naftil 4-brómfenil 4-nitrofenil 2-tolil 4-izopropilfenil 4-dimetilaminofenil 4-metiltiofenil 4-fluorfeniI 4-kIórfenil 2-metoxifenil 3-metoxifenil 2-klórfenil 3-klórfenil 4-acetamido-fenil Kitermelés: 40—60%. Megjegyzések: Reakció hőmérséklet 20 C° 20 C° reflux 20 C° reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux reflux 0,3 0,4 0,1 0,3 0,3 0,4 0,4 0,3 0,4 0,25 0,5 0,3 0,3 0,3 0,4 0,3 0,3 Megjegyzések 10 — 15 3 4 — 20 25 30 ezután 2 órán át 20 C°-on keverjük, 10%-os sósavval megsavanyítjuk, vizet és etilacetátot adunk hozzá és a szerves fázist elválasztjuk. Az extraktot bepároljuk és a maradékot ledesztilláljuk. A 142—146 C°-on/0,20 Hgmm forró frakciót összegyűjtjük. A desztillátum megszilárdul. Petroléteres (fp.: 60—80 C°) átkristályosítás után 58—59 C°-on olvadó transz-4-(3,4-diklór-fenil)-but-3-én-2-ont kapunk. A fenti eljárást azzal a változtatással végezzük el, hogy 3,4-diklór-benzaldehid helyett 2,6-diklór-benzaldehidet és 7%-os nátriumhidroxid-oldat helyett 10%-os nátriumhidroxid-oldatot alkalmazunk. A reakcióelegyet 20 C°-on 40 órán át keverjük. Az etilacetátos extrakt desztillációja útján transz-4-(2,6-klór-fenil)-but-3-én-2--ont kapunk, fp.: 110 C°/0,05 Hgmm. 200 ml 0,5 súly/térfogat %-os nátriumhidroxid-oldatot jéghűtés közben 2,0 g 4-acetamido-benzaIdehid és 400 ml aceton oldatához adunk részletekben, miközben a hőmérsékletet 5 C° alatt tartjuk. A reakcióelegyet 2 órán át 5 C°-on, majd 1 órán át 20 C°-on keverjük. Az elegyet 0 C°-ra hűtjük, a kiváló anyagot szűrjük és etanolból átkristályosítjuk. A kapott transz-4-(4-acetamido-fenil)-but-3-én-2-on 184—193 C°-on olvad. 6,0 g 4-metiltio-benzaldehid és 100 ml aceton oldatához 0—5 C°-on 5 ml 1 n nátriumhidroxid-oldatot adunk és a reakcióelegyet 2 órán át 20 C°-on keverjük. Az elegyet híg sósavval megsavanyítjuk, 100 ml vizet adunk hozzá és 2X100 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített szerves oldatokat vízzel mossuk és szárazra pároljuk. A maradékot etilacetát és petroléter (fp.: 80—100 C°) elegyéből átkristályosítjuk. A kapott transz-4-(4-metiltio-fenil)-but-3-én-2-on 78—79 C°-on olvad. 1 = A brómozott ketont először metiléndikloridos oldat alakjában 0 C°-on adagoljuk. 2 = Op.: 146—147 C° (acetonos átkristályosítás után). 3 = A brómozott ketont először keverés közben részletekben adjuk be és az elegyet a visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralás előtt 2 órán át 20 C°-on keverjük. 4 = A brómozott ketont 1 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralás közben csepegtetjük á2-amiho-tiazolin-oldathoz. Trietilamin nincs jelen. 5 = A brómozott ketont a trietilaminnal 20 percen át keverjük, a 2-amino-tiazoIin hozzáadása előtt. 6 = A brómozott keton oldatát a trietilamin és 2-amino-tiazolin oldatához visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralás közben csepegtetjük. 7 = 1,0 g brómozott keton tetrahidrofurános oldatát visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forralás közben 0,84 g 2-amino-tiazoIin és tetrahidrofurán (egyetlen oldószer) oldatához csepegtetjük. Trietilamin nincs jelen. Az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot etiíacetát és víz között megosztjuk, majd a szerves fázist hideg n sósavval extraháljuk. A savas réteget meglúgosítjuk, etilacetáttal extraháljuk és az extraktot bepároljuk. A maradékot acetonból átkristályosítjuk. A termék 154—162 C°-on olvad. A kiindulási anyagként felhasznált 4-fenil-but-3-én-2--on-okat a következőképpen állíthatjuk elő: 50 ml 7%-os nátriumhidroxid-oldatot keverés közben 100 g 3,4-diklór-benzaldehid és 1,5 liter aceton oldatához adunk, melyet jégfürdőn 5 C° alá hűtünk. Az elegyet 35 8. példa 23 g nyers transz-6-acetil-5-(2-furil)-2,3,5,6-tetrahidro-imidazo[2,l-b]tiazol, 5,0 g nátriumhidrogénkarbonát és 200 ml etanol elegyét nitrogén-atmoszférában 20 percen át keverjük. Az elegyet 0 C°-ra hűtjük és 1 óra alatt részletekben 10,0 g nátriumbórhidridet adunk hozzá. A reakcióelegyet további 2 órán át 20 C°-on keverjük, szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk és a maradékot etilacetát és víz között megosztjuk. A szerves fázis bepárolásakor vörös olaj marad vissza, melyet éterrel kezelünk és a megszilárdult anyagot etanolból átkristályosítjuk. A kapott transz-5-(2-furil)-6-(treo-l-hidroxi-etil)-2,3,5,6-tetrahidro-imidazo[2,l-b]tiazol 178—180 C°-on olvad (NMR d6DMSO-ban: J AB 6,0 c. p. s., metil-dublett 0,968). Kitermelés: 50%. 40 45 50 55 60 65 9. példa A 8. példában ismertetett eljárást azzal a változtatással végezzük el, hogy kiindulási anyagként transz-6--acetil-5-(2-furil)-2,3,5,6-tetrahidro-imidazo[2,l-b]tiazol helyett ekvivalens mennyiségű megfelelően helyettesített 2,3,5,6-tetrahidro-imidazo[2,l-b]tiazolt alkalmazunk. A reakciót nitrogén-atmoszférában hajtjuk végre. A kapott (XV) általános képletű vegyületeket az alábbi táblázatban tüntetjük fel. A termék eritro-treo izomerkeverék vagy szétválasztott izomer (ahol azt feltüntettük). Az NMR spektrumot d6DMSO-ban határozzuk meg. Kitermelés: 40—70%. 5
