168637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására és ilyen hatóanyagot tartalmazó fungicid szer

11 168637 12 után almalisztharmat fertőzés szempontjából vizsgáljuk. A fertőzés mértékét szemrevételezéssel állapítjuk meg és az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki a kezeletlen, fertőzött kontrollnövényekhez (= 100) képest. IV. táblázat Példa szerinti vegyület Lisztharmattal való ellepettség %-a mg hatóanyag/liter permetlé alkalmazása esetén 60 30 15 7,5 1 0 0 3 10 2 0 0 0 5 IVA összehasonlítószer 10 25 60 85 HA összehasonlítószer 0 5 16 23 Kezeletlen 100 100 100 100 V. példa Őszi búzát 4 leveles stádiumban a következő vegyületekkel lecsepegésig kezelünk: 6., 7., 3., 9., 8., 5., 4., 10., 11. és 12. példa szerinti vegyületek, amelyeket 120 és 60 mg hatóanyag/liter koncentrációjú permetlevek alakjában alkalmazunk. Összehasonlítószerként az előbbivel azonos koncentrációban az VA és VIA vegyületeket alkalmazzuk. A kísérleteket négyszer megismételjük. A hatóanyag megszáradása után a növényeket a búzalisztharmat (Erysiphe graminis) konidiumaival erősen fertőzzük, majd 20—22 C°-on, 80—90% légnedvességtartalom mellett üvegházban tartjuk. 14 napos inkubációs idő után a növények búzalisztharmattal való fertőzöttségének mértékét szemrevételezéssel állapítjuk meg és a fertőzöttség mértékét az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki a kezeletlen, fertőzött kontrollnövényekhez képest. A kapott eredményeket az V. táblázatban foglaljuk össze. Az V. táblázat adatai azt mutatják, hogy a találmány szerinti vegyületek azonos moláris mennyiségek alkalmazása esetén az VA összehasonlítószer hatásosságával rendelkeznek, jóval hatékonyabbak azonban mint a VIA összehasonlítószer. VI. példa Cukorrépa-növényeket 6 leveles stádiumban a levélfoltossági megbetegedés kórokozóinak konidiumaival (Cercospora beticola) erősen fertőzzük, majd a növényeket cseppnedves állapotban klímakamrába helyezzük, amelyet 25 C° hőmérsékletre és 100% relatív légnedvességtartalomra állítunk be. A klímakamrában a növényeket 2 napig tartjuk, majd üvegházba visszük át, amelynek hőmérséklete 25—26 C°, relatív légnedvességtartalma pedig 85—90%. 6 napos fertőzési idő után a növényeket az I. példában felsorolt vegyületekkel és összehasonlítószerekkel kezeljük, a kísérletet négyszer ismételjük. Az alkalmazási koncentráció értékei 250, 125 és 60 ml hatóanyag/liter permetlé. A hatóanyagbevonat megszáradása után a növényeket az üvegházba visszavisszük és 24 napos inkubációs idő után a levélfoltossági megbetegedéssel való ellepettség szempontjából vizsgáljuk. A fertőzés mértékét az ellepett levélfelület %-ában fejezzük ki a kezeletlen, fertőzött kontrollnövényekhez képest. A VI. táblázat adataiból kivehető, hogy az igényelt vegyületek kifogástalan, az VA összehasonlítószerrel 5 azonos, a VIA összehasonlítószerhez képest jobb hatást fejtenek ki. V. táblázat Példa szerinti vegyület Lisztharmattal való ellepettség %-a mg hatóanyag/liter permetlé alkalmazása esetén 120 60 7 0 10 6 0 10 3 0 8 9 0 10 8 0 12 5 0 15 4 0 10 10 0 15 11 0 15 12 0 15 VA összehasonlítószer 0 10 VIA összehasonlítószer 0 15 Kezeletlen növények 100 100 VI. táblázat Példa szerinti vegyület Ellepettség %-a Cercosporával mg hatóanyag/liter 250 / 125 60 7 0 0 10 6 0 0 10 3 0 0 8 9 0 0 12 8 0 0 15 5 0 5 20 4 0 0 10 10 0 0 18 11 0 0 15 12 0 0 18 VA összehasonlítószer 0 0 8 VIA összehasonlítószer 5 15 30 Kezeletlen növények 100 100 100 VII. példa Az anthelmintikus hatásosság vizsgálatát a következő 60 módon végezzük: Mesterséges fertőzéshez körülbelül 4 hetes egereket 0,3 ml vízben 100—100 db Nematospiroides dubius aktív mozgó lárváival egyenként perorálisan fertőzünk. A kísérleti állatokat kettesével ketrecbe tesszük és standard 65 takarmánnyal etetjük, vizet tetszés szerint adunk. A lap-6