168625. lajstromszámú szabadalom • Fényhatásra vezető anyag
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. VI. 22. Elsőbbsége: 1969. VI. 25. (836 560. sz.) Amerikai Egyesült Államok Közzététel napja: 1971. VI. 4. Megjelent: 1977. VI. 30. (EO—217) 168625 Nemzetközi osztályozás: G 03 C 1/04 G 03 G 5/08 Feltalálók: TEUSCHER Leon Andre tudományos munkatárs, Webster, TRUBISKY Michael Paul igazgató, Fairport, PALERMITI Frank Michael igazgató, Pittsford, LEVINE Charles J. f ővegyész, Rochester, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: XEROX CORPORATION cég, Rochester, Amerikai Egyesült Államok Fényhatásra vezető anyag A találmány új, fényhatásra vezető anyag. A xerográfia elméleti alapjait eredetileg Carlson 2 297 691 számú USA szabadalma ismertette és ezt az elvet a tématerülettel foglalkozó több más szabadalom is használta és továbbfejlesztette. A nagy tisz- 5 taságú üvegszerű szelén fényhatásra vezető szigetelő tulajdonságainak felfedezése eredményeként ez az anyag az újra felhasználó kereskedelmi xerográfiában szinte szabványos anyaggá vált. Az üvegszerű szelénnek legfontosabb előnyös tulajdonsága, hogy 10 fénnyel való meg nem világított állapotban elektrostatikus töltést tud hordozni és hosszú időn keresztül magán tartani, továbbá hogy más fényhatásra vezető anyagokhoz viszonyítva a fényre aránylag érzékeny. Ezenkívül az üvegszerű szelénnek nagyon 15 jó a fizikai szilárdsága és alkalmas arra, hogy sokszor, például ezerszer is újra felhasználjuk, illetve körben cirkuláltassuk. Azonban az üvegszerű szelénnek nagyon hátrányos tulajdonsága, hogy körülbelül 70 C° fölötti hőmér- 20 sékleteken stabilitását elveszti, kristályosodni kezd és sötétben vezetővé válik, tehát xerográfiában való alkalmazáshoz használhatatlanná lesz. Ullrich 2 803 542, továbbá Mayer és társai 2 822 300 számú USA szabadalma szerint elemi arzénnek szelénnel 25 való összeolvasztása nemcsak a szelén színképi érzékenységét növeli, hanem nagymértékben növeli a szelénnek megnövelt hőmérsékleteken fellépő kristályosodással szembeni ellenállását is. Az arzénnel való ötvözés mellett halogénnek, így jódnak vagy 30 klórnak arzén-szelén ötvözetekhez adagolása esetén azt találták, hogy az elektromos tulajdonságok, mint például az érzékenység és színképi érzékenység javulnak. A tématerülethez, illetve ennek kibővítéséhez Straughan 3 312 548 számú USA szabadalma járult hozzá. A fenti szabadalmakban ismertetett arzén-szelén ötvözet rétegeket általában úgy készítik, hogy a megfelelő arányban arzénből és szelénből egy fő elegyet kevernek össze és az anyagot evakuálható zárt tartályba helyezik. Az elpárologtatást vákuumban, az ötvözetkeveréket tartalmazó tégely hevítése, illetve fűtése révén végzik. Lehetővé teszik az arzén-szelén elegy, illetve ötvözet gőzeinek kondenzálódását és tartó alapon egy üvegszerű réteg kialakulását, amely tartó alap általában az elegyet tartalmazó tégely fölött van tartva. A szokásos xerográf gépekben használt arzén-szelén ötvözetek általában valamilyen merev tartó alapon levő üveges vagy üvegszerű anyagrétegek. A merev tartó alap lehet sík fémlap vagy hengeres dob alakú. Ha a fenti típusú arzén-szelén ötvözeteket vákuumban valamilyen hajlékony tartó alapra, mint például szalagra vagy sávra párologtatják, illetve ezeket valamilyen módon bevonják, az ismételt felhasználás folyamán az amorf ötvözetréteg hőhatásra " bomlik vagy pikkelyesen lepattogzik. Ennek oka az amorf arzén-szelén ötvözet törékenysége, kismértékű hajlíthatósága. Ebből kifolyólag az előzőkben említett típusú arzén-szelén ötvözetek üvegszerű alak-168625 1
