168621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinilszénhidrogénnel kopolimerizálható antisztatikus telítetlen poliésztergyanták előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. I. 17. Közzététel napja: 1976. I. 28. Megjelent: 1977. VI. 30. (El—517) 168621 Nemzetközi osztályozás: 08 G 63/52 08 L 67/06 /í'l'.iJOlS: , •M.*.Kim»Jí-, ~**' í Feltalálók: dr. Soós Lászlóné oki. vegyész, Debrecen, 30%, Juhász Lajos oki. vegyész, Debrecen 25%, dr. Soós László oki. vegyész, Debrecen 15%, Krenner Pál oki. vegyészmérnök, Budapest 15%, Karácsonyi Béláné vegyésztechnikus, Budapest 15% Tulajdonos: Építővegyianyagokat Gyártó Vállalat, Budapest Eljárás vinilszénhidrogénnel kopolimerizálható antisztatikus telítetlen poliésztergyanták előállítására i A találmány antisztatikus tulajdonságú vinilszénhidrogénnel kopolimerizálható telítetlen poliésztergyanta előállítására vonatkozik, amely adott esetben üvegszállal van erősítve. A műszaki gyakorlatban rendkívül hátrányos tulaj- 5 donságként jelentkezik a műanyagok, köztük a térhálósított, telítetlen poliészterek nagy elektrosztatikus feltöltődési hajlama. Az elektrosztatikus feltöltődés kiküszöbölésére vagy csökkentésére különféle vegyszerekből álló ún. külső és belső antisztatikus tulajdonságú 10 adalékanyagokat alkalmazunk. Az antisztatikus adalékanyagok feladata az, hogy a műanyagok 1014 ~ 16 Ohm felületi ellenállását 1010 — 1011 Ohm érték alá csökkentsék és ezt tekintik az antisztatikusság feltételének. Az antisztatikus adalékanyagok különféle szervetlen 15 vagy szerves vegyületek, mint szervetlen sók, poliolok, aminők, poliglikol-származékok, kvaterner ammóniumsók, heterociklusos vegyületek, foszforsav- és kénsavészterek és hasonló vegyületek. A külső antisztatikus adalékanyagokat az antisztati- 20 kussá átalakítandó műanyag felületére külső bevonat alakjában viszik fel, így azok a kezelt műanyagok szerkezetét, mechanikai tulajdonságait stb. nem befolyásolják. A külső antisztatikus adalékanyagok hátránya az, hogy csak ideiglenes védelmet biztosítanak, mert a mű- 25 anyag felületén kialakított vékony antisztatikus réteg külső behatásokra lekopik, így bizonyos használati idő eltelte után az antisztatikus jelleg teljesen megszűnik. Hosszabban tartó védelmet lehet elérni a műanyagba bedolgozandó antisztatikus adalékanyagokkal, ame- 30 lyeknél bizonyos esetekben a műanyag makromolekulákat antisztatikus csoportok beépítésével módosítják. A belső antisztatikus adalékanyagok hosszabb ideig hatékonyak, hatásuk nincs a felülethez kötve, mechanikus úton nem dörzsölhetők le, hátrányuk azonban, hogy a polimerek előállítását hátrányosan befolyásolják, instabilak, nehezen férnek össze a polimerizálandó monomerekkel, a reakcióelegyből kicsapódnak vagy elbomlanak. A külsőleg alkalmazott antisztatikus adalékanyagok rövid ideig tartó hatása miatt a műszaki fejlődés elsősorban a belső antisztatikumok alkalmazására irányul és arra törekszenek, hogy a kedvező antisztatikus hatás mellett a bevitt, esetleg szerkezet módosító adalékanyag a műanyag előállítását vagy annak tulajdonságait károsan ne befolyásolja. Számos megoldást dolgoztak ki hőre lágyuló polimerekből, mint polivinilkloridból, polietilénből, polisztirolból, poliamidból és telített poliészterből készült főként műszáljellegű termékek antisztatikussá tételére. Mindmáig azonban nehezen megoldható problémát jelent a vinilmonomerekkel kopolimerizált telítetlen poliészter gyanták antisztatikussá való átalakítása, mivel a külső antisztatikumok alkalmazása általában nem bizonyult kielégítőnek, a belsőleg alkalmazott antisztatikus hatású adalékanyagok pedig a telítetlen poliésztergyanta kopolimerizációs keményedését hátrányosan befolyásolják. A találmány célkitűzése a telítetlen poliészterek szerkezetének kémiai módosítása, azok előállítása közben 168621 1